Összefoglaló – E tanulmány első fele bemutatja, hogy a „Diákok és tanárok a fenntarthatóságról Kárpát-medencei kutatás”-hoz kapcsolódó diákkérdőívre a 2021-es Fenntarthatósági Témahét során válaszoló diákok az iskolák országos megoszlási adatait figyelembe véve milyen iskolai környezetben tanulnak. A tanulmány második fele pedig ismerteti a környezettudatos szemlélet mérésére használt változókat (Új Ökológiai Paradigma (NEP) skála, Természet-Kapcsolódás (NR) skála, továbbá négy, a válaszadók válaszai alapján számolt, a kutatás során összeállított skála, melyek a környezeti hírek utáni érdeklődést és a környezetbarát viselkedés három különböző aspektusát jellemzik), továbbá ezek összefüggéseit egymással, illetve a mért szociodemográfiai és szocioökonómiai változókkal. Általános iskolák esetén a kutatásban reprezentált iskolák megyei arányai viszonylagosan megegyeznek az országos arányokkal, valamelyest az észak-magyarországi iskolák alulreprezentáltak. Egy enyhe billenés tapasztalható a magasabb fejlettségű régiók felé, ami a település típust illetően figyelhető meg leginkább, azaz a nagyobb települések iskolái jobban reprezentáltak a mintában. A középiskolai adatok esetében erős fővárosi túlsúly érzékelhető főként a kevésbé fejlett régiók „kárára”, mind regionális és településtípus szinten is, illetve a nagyvárosi iskolák reprezentáltsága kiemelkedik a többi településtípus reprezentáltságához viszonyítva. A válaszadó diákok az országos átlagnál magasabb szociokulturális háttérrel rendelkeznek. Ez csak kis mértékben igaz az általános iskolákra, azonban az eltolódás nagyon határozott a középiskolák tekintetében. Ezt megerősíti az Országos Kompetenciamérésben elért matematika és olvasás-szövegértés eredmények összevetése is. A mintánkban reprezentált iskolák pedagógiai teljesítménye az ún. elvárt értéktől való eltérések vizsgálatának eredményei szerint (ennek során az iskolák társadalmi hátterét is figyelembe vettük az iskolai eredményesség mutatói mellett) az általános iskolák esetén némiképp gyengébb az országos átlaghoz viszonyítva, mint azt a társadalmi hátterük alapján elvárnánk tőlük. A középiskolák esetén viszont a hazai átlaghoz képest lényegesen jobb társadalmi hátterű középiskolák a pedagógiai munka tekintetében is kiemelkedőek. A környezettudatos szemlélet mutatóinak mintában való eloszlásait jellemezve azt találtuk, hogy a diákok többnyire átlagosnál környezettudatosabb szemléletűnek vallják magukat (NEP és NR pontszámok alapján), viszont legtöbbjük csak átlagosan érdeklődik a környezeti hírek iránt. A ruházkodás terén a diákok saját bevallásuk alapján kevésbé tudatosak, mint az elektronikus eszközök vásárlása terén. A környezetbarát viselkedési lehetőségek közül pedig a szelektív hulladékgyűjtés gyakorlása, illetve a környezetbarát módon való közlekedés a leggyakoribb. Legkevésbé a használt termékek és a nem eldobható csomagolású termékek vásárlása, illetve a természet- vagy környezetvédelmi programokban való részvétel népszerű. A vizsgált háttértényezők közül a nem és a szociokulturális háttér hatása bizonyult a legerősebbnek, illetve általános iskolások esetén a kor hatása is jelentős tényező volt. Érdekes eredmény, hogy mindkét korosztály esetén a családban lévő informatikai eszközök számának növekedésével romlottak a környezettudatos szemlélet és viselkedés mutatói.