Mónus Ferenc

Eredményesség és mérése a fenntarthatóságra nevelésben


A környezettudatosság meghatározói az általános- és középiskolákban a Fenntarthatósági Témahét 2021-es nagymintás vizsgálata alapján

Összefoglaló – E tanulmány első fele bemutatja, hogy a „Diákok és tanárok a fenntarthatóságról Kárpát-medencei kutatás”-hoz kapcsolódó diákkérdőívre a 2021-es Fenntarthatósági Témahét során válaszoló diákok az iskolák országos megoszlási adatait figyelembe véve milyen iskolai környezetben tanulnak. A tanulmány második fele pedig ismerteti a környezettudatos szemlélet mérésére használt változókat (Új Ökológiai Paradigma (NEP) skála, Természet-Kapcsolódás (NR) skála, továbbá négy, a válaszadók válaszai alapján számolt, a kutatás során összeállított skála, melyek a környezeti hírek utáni érdeklődést és a környezetbarát viselkedés három különböző aspektusát jellemzik), továbbá ezek összefüggéseit egymással, illetve a mért szociodemográfiai és szocioökonómiai változókkal. Általános iskolák esetén a kutatásban reprezentált iskolák megyei arányai viszonylagosan megegyeznek az országos arányokkal, valamelyest az észak-magyarországi iskolák alulreprezentáltak. Egy enyhe billenés tapasztalható a magasabb fejlettségű régiók felé, ami a település típust illetően figyelhető meg leginkább, azaz a nagyobb települések iskolái jobban reprezentáltak a mintában. A középiskolai adatok esetében erős fővárosi túlsúly érzékelhető főként a kevésbé fejlett régiók „kárára”, mind regionális és településtípus szinten is, illetve a nagyvárosi iskolák reprezentáltsága kiemelkedik a többi településtípus reprezentáltságához viszonyítva. A válaszadó diákok az országos átlagnál magasabb szociokulturális háttérrel rendelkeznek. Ez csak kis mértékben igaz az általános iskolákra, azonban az eltolódás nagyon határozott a középiskolák tekintetében. Ezt megerősíti az Országos Kompetenciamérésben elért matematika és olvasás-szövegértés eredmények összevetése is. A mintánkban reprezentált iskolák pedagógiai teljesítménye az ún. elvárt értéktől való eltérések vizsgálatának eredményei szerint (ennek során az iskolák társadalmi hátterét is figyelembe vettük az iskolai eredményesség mutatói mellett) az általános iskolák esetén némiképp gyengébb az országos átlaghoz viszonyítva, mint azt a társadalmi hátterük alapján elvárnánk tőlük. A középiskolák esetén viszont a hazai átlaghoz képest lényegesen jobb társadalmi hátterű középiskolák a pedagógiai munka tekintetében is kiemelkedőek. A környezettudatos szemlélet mutatóinak mintában való eloszlásait jellemezve azt találtuk, hogy a diákok többnyire átlagosnál környezettudatosabb szemléletűnek vallják magukat (NEP és NR pontszámok alapján), viszont legtöbbjük csak átlagosan érdeklődik a környezeti hírek iránt. A ruházkodás terén a diákok saját bevallásuk alapján kevésbé tudatosak, mint az elektronikus eszközök vásárlása terén. A környezetbarát viselkedési lehetőségek közül pedig a szelektív hulladékgyűjtés gyakorlása, illetve a környezetbarát módon való közlekedés a leggyakoribb. Legkevésbé a használt termékek és a nem eldobható csomagolású termékek vásárlása, illetve a természet- vagy környezetvédelmi programokban való részvétel népszerű. A vizsgált háttértényezők közül a nem és a szociokulturális háttér hatása bizonyult a legerősebbnek, illetve általános iskolások esetén a kor hatása is jelentős tényező volt. Érdekes eredmény, hogy mindkét korosztály esetén a családban lévő informatikai eszközök számának növekedésével romlottak a környezettudatos szemlélet és viselkedés mutatói.

Eredményesség és mérése a fenntarthatóságra nevelésben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 615 170 6

A gyermekek és a fiatalság a jövő záloga, ugyanígy a gyermekek és a fiatalság oktatása, nevelése is az. Ha hajlandóak vagyunk meglátni és elismerni, hogy az emberiség környezet átalakító tevékenysége során olyan messzire ment el, hogy már saját gyermekeink, sőt talán saját magunk biztonságos környezetét veszélyeztetjük, és ha ezen változtatni akarunk, akkor az egyik legkézenfekvőbb út az oktatás környezeti indíttatású átalakítása. Oktatási intézményeink oktatási és nevelési gyakorlatát úgy kell meghatározni és megvalósítani, hogy ezek a környezetéért felelősséget vállaló ember és társadalom felé való átállást szolgálják. Szükség van tehát az oktatási és nevelési gyakorlat átalakítására. Fontos, hogy a különböző oktatási szintekről kikerülő következő generációk természeti környezethez való viszonya valóságosabb legyen, szemléletük segítse őket az emberi tevékenységek által a környezetre rótt terhek mérséklésében. Az oktatási intézményekben megszerzett tudásuknak pedig lehetővé kell tennie, hogy a jövőben feltehetően egyre gyorsabban változó környezeti viszonyok közepette életük során rugalmasan és olyan technológiákkal, illetve társadalmi struktúrákkal alkalmazkodjanak, melyek nem fokozzák tovább az előttünk és az előttük tornyosuló környezeti problémákat. … A könyvben a fenntarthatóságra nevelés hazai folyamatainak áttekintését követően esettanulmányok formájában mutatom be saját kutatásaimat a következő területeken: egy felsőoktatási intézmény (a Nyíregyházi Egyetem) fenntarthatóságra nevelési tevékenységének leíró összegzése (4. fejezet); a fenntarthatósághoz és a környezethez fűződő szemlélet változásának nyomon követését megalapozó kvantitatív mérési módszerekkel kapcsolatban fennálló dilemmák (5. fejezet); a fenntarthatóságra nevelés eredményességének kvantitatív vizsgálata különböző oktatási intézményekben (6. fejezet); a fenntarthatósághoz és a környezethez fűződő viszonyulást, attitűdöket vizsgáló egyéb kvantitatív kutatások (7. fejezet).

Hivatkozás: https://mersz.hu/monus-eredmenyesseg-es-merese-a-fenntarthatosagra-nevelesben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave