Mónus Ferenc

Eredményesség és mérése a fenntarthatóságra nevelésben

Globális nevelés

A globalizáció korában fontos képesség a világunk működését befolyásoló tényezők és az ezek közötti összefüggések felismerése. A globális nevelés célja ennek a szemléletnek, a kapcsolódó képességeknek és tudástartalmaknak a továbbadása, mind a formális, mind a nem formális tanulási színterek keretében. A globális nevelés Kiss és Zsíros megfogalmazásában a Földre mint egészre kiterjedő nevelés, Földünk egységéért és a rajta zajló folyamatokért való közös felelősségvállalásra és aktív részvételre nevelést jelent. Fontos elemei a helyi, a regionális és a globális szintek közötti kapcsolatok, a nemzetek, kultúrák, társadalmi csoportok és nemek közötti egyenlőtlenségek megismerése, a társadalom gazdasági, technológiai, szociálpolitikai, demográfiai és kulturális összetevőinek egymásrautaltságára, a szolidaritásra, toleranciára való építés (Kiss & Zsíros 2006). A globális nevelés feltételezi, illetve elősegíti a globális dimenziókra való nyitottságot, a humanitás univerzális fogalmára vonatkozó történeti és filozófiai tájékozottságot, továbbá a különböző kultúrák hasonlóságai, eltérései, valamint a globalizációs folyamatokra és társadalmi fejlődésre vonatkozó tájékozottságot. Olyan készségek elsajátítását is segíti, mint a kritikus gondolkodás, többszempontú megközelítés, együttérzés, együttműködés stb., és olyan értékeket és attitűdöket hivatott megerősíteni, mint a nyitott gondolkodás, társadalmi és környezeti felelősségvállalás, szolidaritás és pozitív önértékelés (Balogh et al. 2022).

Eredményesség és mérése a fenntarthatóságra nevelésben

Tartalomjegyzék

Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 615 170 6

Pedagógia Debreceni Egyetemi Kiadó könyvei

A gyermekek és a fiatalság a jövő záloga, ugyanígy a gyermekek és a fiatalság oktatása, nevelése is az. Ha hajlandóak vagyunk meglátni és elismerni, hogy az emberiség környezet átalakító tevékenysége során olyan messzire ment el, hogy már saját gyermekeink, sőt talán saját magunk biztonságos környezetét veszélyeztetjük, és ha ezen változtatni akarunk, akkor az egyik legkézenfekvőbb út az oktatás környezeti indíttatású átalakítása. Oktatási intézményeink oktatási és nevelési gyakorlatát úgy kell meghatározni és megvalósítani, hogy ezek a környezetéért felelősséget vállaló ember és társadalom felé való átállást szolgálják. Szükség van tehát az oktatási és nevelési gyakorlat átalakítására. Fontos, hogy a különböző oktatási szintekről kikerülő következő generációk természeti környezethez való viszonya valóságosabb legyen, szemléletük segítse őket az emberi tevékenységek által a környezetre rótt terhek mérséklésében. Az oktatási intézményekben megszerzett tudásuknak pedig lehetővé kell tennie, hogy a jövőben feltehetően egyre gyorsabban változó környezeti viszonyok közepette életük során rugalmasan és olyan technológiákkal, illetve társadalmi struktúrákkal alkalmazkodjanak, melyek nem fokozzák tovább az előttünk és az előttük tornyosuló környezeti problémákat. … A könyvben a fenntarthatóságra nevelés hazai folyamatainak áttekintését követően esettanulmányok formájában mutatom be saját kutatásaimat a következő területeken: egy felsőoktatási intézmény (a Nyíregyházi Egyetem) fenntarthatóságra nevelési tevékenységének leíró összegzése (4. fejezet); a fenntarthatósághoz és a környezethez fűződő szemlélet változásának nyomon követését megalapozó kvantitatív mérési módszerekkel kapcsolatban fennálló dilemmák (5. fejezet); a fenntarthatóságra nevelés eredményességének kvantitatív vizsgálata különböző oktatási intézményekben (6. fejezet); a fenntarthatósághoz és a környezethez fűződő viszonyulást, attitűdöket vizsgáló egyéb kvantitatív kutatások (7. fejezet).

Hivatkozás: https://mersz.hu/monus-eredmenyesseg-es-merese-a-fenntarthatosagra-nevelesben//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero