3.3. Társas-konstruktivista megközelítések
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1250kiaek_94/#m1250kiaek_94 (2025. 12. 05.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1250kiaek_94/#m1250kiaek_94)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1250kiaek_94/#m1250kiaek_94)
Az evolúciós és biológiai megközelítésekkel szemben, az ellenoldalon elhelyezkedő, társas konstruktivista nézet képviselői azt vallják, hogy bár az emberiség közös biológiai alapokkal rendelkezik az érzelmek átélésére, a társas közeg, a kultúra ad keretet, szabályokat és előírásokat az érzelmek kifejezéséhez, szabályozásához, a társas interakciók lefolytatásához (Averill, 1980; Bodor, 2004; Harre, 1986; Nábrády, 2002; Oatley és Jenkins, 2001; Shweder és mtsai, 2008; Strongman, 2003). Ez a megközelítés arra helyezi a hangsúlyt, hogy az érzelmek olyan jelentésekből származnak, melyek szükségszerűen kulturálisak, azaz maguk is kulturális termékek (Oatley és Jenkins, 2001), méghozzá az egyén és a kultúra dinamikus interakciójából születnek (Levenson és mtsai, 2007), más szóval konstruálódnak. Az emberek sajátos kulturális térben élnek, ahol az érzelmek segítik a kulturális térben való tájékozódást, és ahol az érzelmek a kulturális kontextusra jellemző társas kapcsolatiságra reflektálnak (Mesquita és Leu, 2007). A kultúra termékeként az érzelem hasonló a nyelvhez: minden ember rendelkezik egy közös univerzális alappal, de minden kultúrának megvan a saját szókincse, szintaktikai formája, jelentése és pragmatikai hatása (Levenson és mtsai, 2007).