Deák Anita: Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban • Elméleti és gyakorlati kézikönyv
›
3. Érzelemelméletek és megközelítések
›
3.4. Kognitív hangsúlyú elméletek

3.4. Kognitív hangsúlyú elméletek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A biológiai háttérfolyamatokat elfogadó, mindemellett a reprezentáció, és ezáltal a konstrukció fogalmát is integráló (lásd László, 2005) kognitív elméletek arra keresik a választ, hogy a megismerés, a megértés és a megnevezés milyen szerepet tölt be az érzelmek kialakulásában, felismerésében és azonosításában (Nábrády, 2006). Az egyik lehetséges nézőpont szerint a kiváltó helyzet értelmezése, felfogása alakítja ki az érzelmi reakciót. A kiértékelés szerepére elsőként Magda Arnold hívja fel a figyelmet (1960), aki hangsúlyozza a folyamat automatikus és azonnali voltát. A kiértékelés eredményeként a „jónak”, „fontosnak” ítélt ingerek irányába megközelítő, míg a „rossznak”, „károsnak”, „veszélyesnek” értékelt ingerek irányába elkerülő viselkedést mutatunk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A helyzetek kiértékelésének központi szerepét támasztja alá Schachter és Singer (1962/1992) klasszikus kísérlete, amelyben noradrenalin injekcióval mesterségesen megemelték az egyének izgalmi szintjét (arousal), akik vagy feldobódott, vagy dühös beépített személyekkel töltötték el a vizsgálatból hátralévő időt. Az információval nem rendelkező csoport tagjai a társas közegnek megfelelően – vidáman vagy dühösen – viselkedtek, mi több, a mesterségesen megváltoztatott testi folyamataikat (szaporább pulzus, magasabb vérnyomás, gyorsabb légzés) is a szituációból fakadóan „címkézték”, a vidámságukkal vagy a dühükkel kapcsolták össze azt. A kísérlettel a kutatók rámutattak arra, hogy az arousalt keltő helyzetről való tudás függvényében érzelemként címkézzük a megváltozott fiziológiai állapotot.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1980-as években alkotott a kognitív irányzat egyik legmeghatározóbb képviselője, Richard Lazarus (1984), aki a kognitív folyamatok elsődlegességét hangsúlyozza. Az ő megközelítésében az érzelemkiváltó ingerek aszerint gyakorolnak ránk hatást, hogy milyen előzetes tudással rendelkezünk róluk. Eltérő fiziológiai reakciót eredményez az, hogy ha egy erőszakos filmet színészi játékként vagy valóságosként interpretálunk. Lazarus szerint az érzelmek kialakulásának első lépése egy előzetes – úgynevezett elsődleges – kiértékelés arról, hogy a kiváltó esemény mennyire érinti az átélőt. A kialakult érzelem kezeléséért, vagyis a másodlagos kiértékelésért ugyancsak a kognitív rendszer felelős. Ennek során felmérjük, hogy „mihez kezdjünk” az érzelmekkel, hogyan birkózzunk meg az adott érzelmi megterheléssel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kiértékeléselméletek másik meghatározó képviselője Klaus Scherer. Scherer szerint (Scherer és mtsai, 2001; Strongman, 2003; van Reekum és Scherer, 1997) az értékelés többszintű, nem feltétlenül tudatos, és folyamatosan működik. A kiértékelés fő funkcióját ő abban látja, hogy folyamatosan frissíti a szervezet információit. A külső és belső környezet állandó monitorozása ötféle ellenőrzést tesz lehetővé: az újszerű ingerek keresését, az intrinsic jutalmazó ingerek megtalálását, az aktuális céloknak és terveknek megfelelő ingerekre való rábukkanást, az észlelt helyzettel való megküzdés képességét, valamint annak mérlegelését, hogy a helyzet megfelel-e a személy énképének és a társas normáknak. Ezen ellenőrzési folyamatok függvényében alakul az érzelmi válasz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A különböző érzelemelméleteket összefoglalva arra juthatunk, hogy a biológiai-evolúciós megközelítés rámutat az érzelmek adaptív értékére, az univerzalitás kérdésére. Az idegtudományi megközelítés módot ad az érzelmek felismeréséért, kialakulásáért és szabályozásáért felelős agyi területek azonosítására, mi több, lehetővé teszi annak megismerését, hogy az agy mely részei felelősek az érzelmi ingerek gyors, automatikus kiértékeléséért, például, mi történik, amikor egy érzelmi ingert kellemesnek, izgalmasnak vagy félelemkeltőnek tartunk. Továbbá, mely agyi területek vagy agyi rendszerek serkentik vagy éppen gátolják a kialakult érzelmi állapotot? Megállapítható továbbá, hogy az érzelmi ingerek feldolgozási előnyt élveznek a semleges ingerekkel szemben, azaz könnyebben észrevesszük őket, gyorsabban döntünk velük kapcsolatban, és az emlékezeti folyamatokat szintén befolyásolják. Az érzelmeket azonban nem elszigetelten éljük meg, hanem társas-kulturális beágyazottságukban, amely normákat, kereteket biztosít az érzelmek kifejezéséhez, szabályozásához, és a társas interakciók lefolytatásához.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave