5.6. Alkalmazás normatív és klinikai kontextusban: lehetőségek és korlátok
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1250kiaek_229/#m1250kiaek_229 (2025. 12. 06.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422
(Letöltve: 2025. 12. 06.https://mersz.hu/hivatkozas/m1250kiaek_229/#m1250kiaek_229)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422.
(Letöltve: 2025. 12. 06.https://mersz.hu/hivatkozas/m1250kiaek_229/#m1250kiaek_229)
Képi ingeranyagok kialakítása során kutatásmódszertani szempontból elsődleges cél a megismételhetőség és az összehasonlíthatóság, ezért a validálási tanulmányok jelentős hányadában főként magasan iskolázott, egészséges, fiatal felnőttek normatív adatait találjuk. A normatív adatok alapján következtetéseket vonhatunk le az érzelmi reaktivitásban megjelenő nemi különbségekről, az életkorral együttjáró érzelmi változásokról, valamint a kulturális hasonlóságokról és különbségekről.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1250kiaek_230/#m1250kiaek_230 (2025. 12. 06.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422
(Letöltve: 2025. 12. 06.https://mersz.hu/hivatkozas/m1250kiaek_230/#m1250kiaek_230)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422.
(Letöltve: 2025. 12. 06.https://mersz.hu/hivatkozas/m1250kiaek_230/#m1250kiaek_230)
A speciális ingeranyagkészletek kialakításának gyakorlata rámutat azonban egy fontos szempontra. A normatív adatokra (pl. egy-egy képre vagy képcsoportra adott affektív válaszok átlagára, szórására) történő hagyatkozás tévútra vezetheti a kutatókat abban az esetben, ha speciális populációt vagy jelenséget vizsgálnak. Miből fakad(hat) a pontatlanság? Mire figyeljünk, ha érzelemkiváltó képi ingereket alkalmazunk klinikai jellegű csoportok vagy jelenségek tanulmányozásakor? A következő részben az elérhető tematikus ingergyűjtemények és speciális csoportokon végzett adatgyűjtések tükrében adunk választ a fenti kérdésekre.