5.6. Alkalmazás normatív és klinikai kontextusban: lehetőségek és korlátok

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Képi ingeranyagok kialakítása során kutatásmódszertani szempontból elsődleges cél a megismételhetőség és az összehasonlíthatóság, ezért a validálási tanulmányok jelentős hányadában főként magasan iskolázott, egészséges, fiatal felnőttek normatív adatait találjuk. A normatív adatok alapján következtetéseket vonhatunk le az érzelmi reaktivitásban megjelenő nemi különbségeket, az életkorral együttjáró érzelmi változásokat, valamint a kulturális hasonlóságok és különbségek kérdéseit illetően.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A speciális ingeranyagkészletek kialakításának gyakorlata rámutat azonban egy fontos szempontra. A normatív adatokra (pl. egy-egy képre vagy képcsoportra adott affektív válaszok átlagára, szórására) történő hagyatkozás tévútra vezetheti a kutatókat abban az esetben, ha speciális populációt vagy jelenséget vizsgálnak. Miből fakad(hat) a pontatlanság? Mire figyeljünk, ha érzelemkiváltó képi ingereket alkalmazunk klinikai jellegű csoportok vagy jelenségek tanulmányozásakor? A következő részben az elérhető tematikus ingergyűjtemények és speciális csoportokon végzett adatgyűjtések tükrében adunk választ a fenti kérdésekre.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave