6. Az International Affective Picture System (IAPS)

A gyűjteményt nemzetközileg széles körben alkalmazzák az érzelemkutatásban számos előnyös tulajdonságai miatt. Mivel az emberi információfeldolgozó rendszert érő ingerek túlnyomó többsége vizuális csatornán keresztül érkezik, feltételezhető, hogy a hétköznapi helyzetekről analóg formában bemutatott ingerek erőteljesebb érzelmi reakciókat váltanak ki, mint a nyelvi eszközökkel történő leírás. Például egy vicsorgó kutyát ábrázoló kép és egy valódi kutya sok közös perceptuális jeggyel rendelkezik (pl. kitátott száj, fogak), tehát a kutya képe nagyobb valószínűséggel hozza működésbe a valódi kutyával kapcsolatos asszociációkat, mint egy propozicionális formában adott inger, egy kijelentés arról, hogy „a kutya vicsorog”. Az ingerek megítélésekor a válaszadás szintén analóg módon történik. Ez azt jelenti, hogy a néző nem verbális ingerekre válaszol figurák segítségével (lásd 6.2 fejezet), és nem nyelvi kódok (pl. érzelemkifejező szavak) segítségével.

Mindemellett a képgyűjtemény „felhasználóbarát”, hiszen minden képet egy négyjegyű szám jelöl, ezáltal egyértelműen azonosítható, hogy melyik képről van szó. A képkészlet elemei könnyen katalogizálhatók, ugyanis a hasonló tartalmú képek hasonló kódszámmal rendelkeznek. Az IAPS a szemantikus kategóriák széles skáláját tartalmazza: állatokat, ételeket, fenyegető ingereket, tárgyakat, közlekedési eszközöket; tájképeket és különböző társas helyzeteket ábrázoló képeket egyaránt tartalmaz. Minden kép esetében az amerikai kézikönyv feltünteti a képre adott értékelések átlagát és szórását. Ezek alapján könnyebben megtervezhető vagy megismételhető egy-egy kísérlet. Mivel a képek digitális formátumban is rendelkezésre állnak, bármely képszerkesztő programmal könnyedén alakíthatók. Ezen a ponton fontos megjegyezni, hogy bár az érzelemkutatók között vita van arról, hogy a statikus ingerek (pl. az IAPS-képek) vagy a dinamikus ingerek (pl. filmek) alkalmazása a célravezetőbb, a statikus ingereknek az az előnye, hogy könnyebb kontrollálni a fizikai paramétereket (pl. felbontás, színek, világosság, kontraszt). A dinamikus ingerek sok, időben változó paraméterrel rendelkeznek, és a mozgáson kívül gyakran a narratív és a szituatív tényezők megnehezítik a kapott érzelmi válaszok értelmezését, kiváltképp a fiziológiai kísérleteknél.

A képrendszer áttekinthetőségén, könnyű kezelhetőségén és technikai előnyein túl további pozitívuma, hogy a módszer megalapozott – motivációs-érzelmi – elméleti alapokon nyugszik. A következő fejezetben ezt ismertetjük.