7.4.3. Diszkriminációs validitás vizsgálatok
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__63/#m1250kiaek_61_p1 (2024. 12. 22.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__63/#m1250kiaek_61_p1)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__63/#m1250kiaek_61_p1)
A fenti korrelációk alapján láthatjuk, hogy az IAPS-válaszok együtt jártak a szorongással és a depresszióval, a pozitív és negatív érzelmekkel, valamint a szubjektív boldogság mértékével. Következő lépésként függetlenmintás t-próbával összehasonlítottuk a kérdőíveken átlag alatti és átlag feletti pontszámot elért vizsgálati személyek válaszait. A csoportokat medián mentén választottuk szét.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__63/#m1250kiaek_61_p2 (2024. 12. 22.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__63/#m1250kiaek_61_p2)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__63/#m1250kiaek_61_p2)
A STAI pontszám alapján átlagon felüli szorongásszinttel jellemezhető személyek alacsonyabb pontot értek el az összesített valenciamutatóban (t(88) = 1,94 p = 0,056) és a pozitív képek megítélésekor (t(88) = 1,99 p < 0,05). Ez azt jelenti, hogy kevesebb pozitív érzésről számoltak be a képek láttán, mint az átlagon aluli szorongásszinttel jellemezhető csoport tagjai.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__63/#m1250kiaek_61_p3 (2024. 12. 22.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__63/#m1250kiaek_61_p3)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__63/#m1250kiaek_61_p3)
A CES-D kérdőív alapján átlagon felüli depresszió pontértéket elérő személyek szignifikánsan alacsonyabb átlagokat adtak az összesített arousal és kontrollálás értékeket tekintve, mint az átlagérték alatti csoport (arousal: t(88) = 2,19 p < 0,05; kontrollálás: t(86) = 2,09 p < 0,05). A két csoport a négy képtípus közül a két semleges ingerre adott válaszok mentén különbözött leginkább. Mind a szociális ingerek, mind a tárgyak által kiváltott érzések intenzitását alacsonyabbnak ítélte az átlagon felüli depressziót mutató csoport (semleges szociális: t(88) = 2,13 p < 0,05; semleges tárgy: t(88) = 2,5 p < 0,05), és az észlelt kontroll élménye is alacsonyabbnak bizonyult az átlag alatti depresszióértéket mutató csoport tagjaihoz viszonyítva (semleges szociális: t(87) = 2,52 p < 0,05; semleges tárgy: t(88) = 2,34 p < 0,05).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__63/#m1250kiaek_61_p4 (2024. 12. 22.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__63/#m1250kiaek_61_p4)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__63/#m1250kiaek_61_p4)
Kimutattuk továbbá, hogy a PANAS pozitivitás skálán átlag feletti pontszámot elérők szignifikánsan magasabb összesített arousalértéket adtak, azaz feszültséggel telibbnek, izgalmasabbnak élték meg a képek által kiváltott érzelmi állapotokat (t(88) = −2,26 p < 0,05), mint azok, akik a PANAS pozitivitás skálán átlag alatti pontot értek el. Továbbá, a pozitív képeket kellemesebbnek ítélték meg (t(74) = −2,54 p < 0,05), a semleges szociális képek láttán pedig feszültebbé váltak (t(88) = −2,75 p < 0,01).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__63/#m1250kiaek_61_p5 (2024. 12. 22.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__63/#m1250kiaek_61_p5)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__63/#m1250kiaek_61_p5)
A PANAS negativitás skála mentén átlag alatti és átlag feletti pontszámot elért személyek nem különböztek sem az összesített valencia, sem az arousal, sem a kontrollálhatóság dimenzió mentén. A képcsoportonkénti elemzés sem mutatott szignifikáns különbséget.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__63/#m1250kiaek_61_p6 (2024. 12. 22.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__63/#m1250kiaek_61_p6)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__63/#m1250kiaek_61_p6)
A szubjektív boldogság skála mentén elkülönített csoportok átlagai szintén nem különböztek sem az összesített mutatókban, sem képcsoportonként.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__63/#m1250kiaek_61_p7 (2024. 12. 22.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__63/#m1250kiaek_61_p7)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__63/#m1250kiaek_61_p7)
A kérdőívek alapján elkülönítettük a vizsgálati személyek két csoportját. BIS-túlsúlyosnak neveztük azokat, akiknek az SPSRQ kérdőív büntetésre való érzékenység alskáláján magasabb pontot értek el, mint a jutalomra való érzékenység alskálán, BAS-túlsúlyosnak pedig azokat, akiknél fordítva volt. Függetlenmintás t-próbával összehasonlítottuk a BAS- és BIS-dominanciájú személyek képekre adott válaszait. Az eredmények alapján a BAS-dominanciájú személyek szignifikánsan magasabb átlagokat adtak a pozitív képcsoportra, mint a BIS-túlsúlyos személyek, tehát akik érzékenyebbek a jutalom jelzéseire, azok kellemesebbnek élték meg a kiváltott érzelmi állapotot, mint a BIS-túlsúlyos személyek (t(82) = -2,13 p < 0,05).
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
