A Shareholder Value-tétel – az egydimenziós tulajdonosi profit célja – ellentétes a fenntarthatóság háromdimenziós céljával, amely egymással egyenjogú ökológiai, szociális és gazdasági célokat jelent. Az ökológiai cél (az üvegházhatás mérséklése, az újrahasznosítási hányad növelése, energiahatékony termelési eljárások és értékesítési láncok alkalmazása, nyersanyag-megtakarítás) és a szociális cél (korrekt bérek, szociális teljesítmények és továbbképzési lehetőségek, magas fokú munkahelyi biztonság, pozitív befolyás a civil társadalomra és az együttműködő partnerekre) végső soron a vállalkozás megfelelő és fenntartható pénzügyi sikerén alapul. A kontrolligeszközök tehát ennek a hármas célrendszernek a megvalósítását segítik. Következésképpen a vállalkozás ökológiai, szociális és pénzügy-gazdasági teljesítményéhez be kell emelni, értékelni és kommunikálni kell az adatokat.

Az SGR növekedési ráta változatlan tőkeszerkezettel kalkulált árbevétel-növekedést jelent, ami a BF esetében a valóságban is érvényesül, mivel a jelenlegi tulajdonosi kör nem óhajt változtatni a tőkeszerkezeten rövid időn belül. Így a vizsgált, rendkívül innovatív magyar mezőgazdasági startup SGR növekedési rátája az üzletmenet, az operatív gazdálkodás nézőpontjából a következő. A fedezet (C) a biztonságos operatív gazdálkodás iránytűje – különösen azért, mert a fedezet nemcsak az értékesítés nettó árbevétele (NSR) és a változó költségek (VC) különbsége, hanem a fix költségek (FC) és az üzemi (üzleti) eredmény (ÜTE) összege is. Tehát ha a C növekszik, akkor megnyugodhatunk abból a szempontból, hogy az FC megtérülésén felül ÜTE is képződött. Viszont egyáltalán nem mindegy, hogy az arányok hogyan alakulnak. Ha a C azért növekszik, mert emelkedik a FC, akkor a fedezeti analízis grafikonján a fedezeti pont emelkedni fog jobb felé, vagyis egyre többet kell termelni és értékesíteni, ami növeli az üzleti kockázatot. Amennyiben az ÜTE aránya emelkedik, úgy a működési nyereség növekedése miatt az operatív jövedelmezőségi ráta is javul. Ha a fedezeti hányad is emelkedik az értékesítés fokozásával – ami a BF esetében a skálázható növekedést jelenti/feltételezi –, akkor a termék fajlagos fedezet- és így nyereségtartalma is kedvezőbbé válik. Mivel a BF-nek nincsen kamatfizetéssel járó sem rövid, sem pedig hosszú lejáratú idegen forrása, a képletben az EBT megegyezik az EBIT nagyságával. Így az EBT/C arány növekedése is a fajlagos nyereségtartalom növekedését igazolja, ami biztosítja az önfinanszírozást, így belső finanszírozási forrás teremtését.