II.2. Jósika Júlia újságírói nyelve
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Kerpics Judit (2025): Jósika Júlia irodalmi munkássága. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640958 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__16/#m1272jjim_14_p1 (2025. 12. 05.)
Chicago
Kerpics Judit. 2025. Jósika Júlia irodalmi munkássága. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640958 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__16/#m1272jjim_14_p1)
APA
Kerpics J. (2025). Jósika Júlia irodalmi munkássága. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640958. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__16/#m1272jjim_14_p1)
Egy idő óta divattá akar lenni nálunk: a „divatlapok” és a „divatképek”, következőleg a „divattudósítások” ellen is küzdeni. Egynémely lap, mely szörnyű komolyságot negélyez, szinte átkot mondott mindezekre! Hanem mi nem hagyjuk magunkat ezáltal megzavartatni, s folytatjuk csöndesen pályánkat azon meggyőződésben, hogy nincs oly hírlapi hatalom, mely a „divatot” legyőzni képes volna.1
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Kerpics Judit (2025): Jósika Júlia irodalmi munkássága. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640958 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__16/#m1272jjim_14_p3 (2025. 12. 05.)
Chicago
Kerpics Judit. 2025. Jósika Júlia irodalmi munkássága. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640958 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__16/#m1272jjim_14_p3)
APA
Kerpics J. (2025). Jósika Júlia irodalmi munkássága. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640958. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__16/#m1272jjim_14_p3)
Így vette védelmébe a divatot – és saját lapját – Császár Ferenc, a Divatcsarnok szerkesztője 1858 januárjában. Ez nem is volt egészen alaptalan: a női és családi magazinok az 1850-es, 1860-as évek fordulóján a politikai atmoszférának és a sajtót érintő szabályozásoknak is köszönhetően egyre komolyabb tényezővé váltak a magyar sajtóirodalomban. Az már az előző fejezetben is világossá vált, hogy az utólagos rendőri ellenőrzés gyakran vezetett a szerkesztők öncenzúrájához,2 a női és családi lapok mégis alkalmasnak bizonyultak a magyar irodalom és kulturális élet becsatornázására.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Kerpics Judit (2025): Jósika Júlia irodalmi munkássága. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640958 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__16/#m1272jjim_14_p4 (2025. 12. 05.)
Chicago
Kerpics Judit. 2025. Jósika Júlia irodalmi munkássága. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640958 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__16/#m1272jjim_14_p4)
APA
Kerpics J. (2025). Jósika Júlia irodalmi munkássága. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640958. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__16/#m1272jjim_14_p4)
A divatlapok és női magazinok mindig is rendelkeztek viselkedésformáló, normaképző funkcióval az olvasók személyes választásainak és személyközi kapcsolataik értékelésének befolyásolásán keresztül.3 Ennek érdekében a magazinok a célközönségük társadalmi környezetére szabva váltogatták a direkt iránymutatást és a beágyazott üzeneteket. Éppen ezért olyan szövegcsoportokat választottam vizsgálódásom tárgyául, melyek az újságírás közösségi normaképző funkcióját két különböző társadalmi bázisra irányítva látják el. A fejezet középpontjában Jósika Júlia a Nővilágban publikált életvezetési és divattanácsadó cikkei, illetve a Divatcsarnokban megjelent kertészeti cikksorozatának összevetése áll.
1 Császár Ferenc, „Divat”, Divatcsarnok 6. 3. sz. (1858. január 19.) 48.
2 Buzinkay, A magyar sajtó és újságírás története… 144.
3 Gigi Durham, „The Taming of the Shrew: Women's Magazines and the Regulation of Desire”, Journal of Communication Inquiry 20. no. 1 (1996) 18. https://journals.sagepub.com/doi/pdf/10.1177/019685999602000102