4. Kutatási eredmények

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kérdőíves adatfelvétel során igyekeztük feltárni, hogy a család és az iskola kapcsolatának alakítása milyen mértékben jelent feladatot, nehézséget az intézményvezetés számára. Több tényezőt felsoroltunk, melyek egy része tartalmilag összefügg szűkebb témakörünkkel (pl. tanulók kedvezőtlen családi háttere). Ha a család és az iskola kapcsolatrendszerét egy tágabb kontextusba helyezzük, akkor az adatokból azt láthatjuk, hogy az intézményvezetők és helyetteseik elsősorban a tanulóik kedvezőtlen családi hátterét érzékelik problémaként (88,5%), ehhez képest a család és az iskola kapcsolatáról kisebb arányban (57,4%) állítják, hogy intézményükben problémát jelent (2. táblázat). Ez utóbbinál mind az intézmény, mind az egyes pedagógus aktív szerepet tölthet be, alakíthatja úgy ezt a viszonyrendszer – bizonyos határokon belül –, hogy az nem érzékelhető akkora nehézségként, mint a tanulók demográfiai változói (pl. családi háttér, SNI-s arány). A táblázat szerint a válaszadók ennél nagyobb arányban (84,1%) jelölték meg problémaként a munkaterhelés nagyságát, a tanulási és/vagy magatartási nehézségekkel küzdő tanulók arányát (82,8%) és a diákok motiválását (82,7%).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat: Az intézményvezetők, intézményvezető-helyettesek problémaérzékelése (%) (n = 88)
Feltett kérdés: Munkájában mennyire érzi problémának a felsorolt tényezőket?
Nagyon nagy probléma
Elég nagy probléma
Nem igazán probléma
Egyáltalán nem probléma
A tanulók kedvezőtlen családi háttere
48
,3
40
,2
11
,5
0
A munkaterhelés nagysága
20
,5
63
,6
14
,9
0
Tanulási és/vagy magatartási nehézségekkel küzdő tanulók aránya
27
,6
55
,2
17
,2
0
Diákok motiválása
28
,7
54
,0
16
,1
1
,1
Túl nagy eltérés az egy osztályban tanulók haladási ütemében
17
,2
51
,7
31
,0
0
A család és az iskola nem megfelelő kapcsolata
8
,0
49
,4
40
,2
2
,3
Az iskola felszereltsége, eszközellátottsága
2
,3
32
,2
50
,6
14
,9
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Megvizsgáltuk, hogy az intézmények ESL indexe és a tanulók kedvezőtlen családi hátterére adott igazgatói válaszok között van-e összefüggés. A kereszttábla-elemzés alapján az látható, hogy minél magasabb volt az adott intézmény ESL értéke, annál inkább problémaként jelezték az igazgatók a tanulók kedvezőtlen családi hátterét (p<0,001). Ahol a ESL index magasabb mint 25%, ott az iskolavezetés 63%-a jelezte nagyon nagy problémának a tanulók kedvezőtlen családi hátterét, míg a 10% alatti ESL indexű iskolákban ez az arány csak 11,0%-ot mutatott. A család és az iskola nem megfelelő kapcsolata az ESL index alapján nem mutatott szignifikáns összefüggést.
 
A szülői részvétel alakítása intézményvezetői szemmel

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az iskola és a család közötti kapcsolatrendszer jellege szorosan összefügg azzal a kérdéssel, hogy az intézmények hogyan vonják be a szülőket iskolájuk életébe, növelnék-e részvételüket, vagy sem. Természetesen azzal az előfeltevéssel élhetünk, hogy azokban az iskolákban, ahol a kedvezőtlen családi háttér nagy problémát jelent, és a szülői részvétel alacsonyabb intenzitású, ott fokoznák a szülői aktivitást. Hazai kutatási eredmények is mutatják, hogy a magasabb társadalmi státuszú szülők gyakrabban vesznek részt az iskola által szervezett kapcsolattartási fórumokon (pl. szülői értekezlet), jobban bevonódnak gyermekük iskoláztatásába, mint a kedvezőtlen társadalmi-gazdasági helyzetű családok (Imre 2015).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adatfelvétel során megkérdeztük az intézményvezetőket arról, hogy növelni vagy csökkenteni szeretnék-e a szülők bevonását az iskolájuk életébe? A válaszadók közel kétharmada (74,7%) jelezte, hogy növelni szeretnék, ezen belül 32,9% szerint jelentős mértékben növelni kellene bevonásukat. Ugyanakkor az intézményvezetők és -helyettesek 16,5%-a úgy látja, hogy a jelenlegi részvételük intenzitása megfelelő, 3,8% (4 intézmény) pedig inkább csökkentené azt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Felmerül a kérdés, hogy milyen okból növelnék, vagy éppen csökkentenék az intézményvezetők a szülői részvételt. A kérdőíves adatfelvételben arra kértük az érintetteket, hogy indokolják meg az előző kérdésre adott válaszukat. A nyitott kérdésre 59 válasz1 érkezett, amelyből 40-en a szülői bevonódás növelésére vonatkozó javaslatot fogalmaztak meg. Ezekből a válaszokból tartalmi szempontból kategóriákat képeztünk: (1) tanulói eredményesség növelése, lemorzsolódás csökkentése érdekében – 21 választ, (2) jó iskolai légkör, jó partneri viszony a kölcsönös megértés érdekében – 14 választ, (3) szülői erőforrások igénybevétele az otthoni tanulástámogatás érdekében – 5 választ kaptunk. A fenti válaszadói arányokból jól látható, hogy az intézményvezetők és helyetteseik a legnagyobb arányban a tanuló iskolai elkötelezettségének és tanulási motivációjának a növelése, s végső soron az eredményesség javítása érdekében fokoznák a szülők részvételét. Ezenfelül fontos célként fogalmazódott meg számukra a bizalmi viszony kialakítása, a közös problémamegoldás egy jó együttműködő kapcsolatban, pl.: „Amennyiben a szülők több tevékenységben, programon vehetnének tevőlegesen részt, javulhatna a szülő-pedagógus kapcsolat, valószínűleg nőne mindkét félben az egymás iránt érzett bizalom. Jelenleg nagyon erős a kölcsönös bizalmatlanság.” A legkisebb arányban jelezték azt, hogy azért növelnék a szülői részvételt, hogy ezzel az otthoni támogatást is erősítenék. „Jobban látnák, mire számítunk otthon.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók közül 13-an jelezték, hogy nem változtatnának a jelenlegi együttműködési gyakorlatukon. Ez több okra is visszavezethető. Lehetséges, hogy bevált, jól kialakított gyakorlatot visz az iskola a szülőkkel való kapcsolattartásban, amely mindkét fél számára megfelelő. De elképzelhető az is, hogy már nincsen elegendő erőforrás arra, hogy a jelenlegi gyakorlatukon változtassanak, fokozva a családok aktivitását. Az indoklásból azonban nem derülnek ki a mélyebb okok, ez további vizsgálat tárgyát képezhetné. Néhány példa erre a kategóriára: „Intézményünkben kellő mértékben megjelenik a szülő bevonása, a nekik szervezett fórumok elegendőek, a programok, az események, amelyeken részt vehetnek, elegendőek az együttműködéshez.” „Iskolánk elég nyitott a szülői közösség felé, nem érzem úgy, hogy nagyobb teret kellene biztosítanunk a számukra.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezenfelül négy – a szülői bevonódás csökkenésére utaló – választ kaptunk, amelyek a pedagógus-szülő közötti kompetenciahatárok és a szakmai autonómia kérdését vetik fel. Meglátásuk szerint a szülők egy része szakmai, módszertani javaslatokat fogalmazna meg, ami negatívan érinti szakmai munkájukat. „A szülőket érintő minden kérdésben partnerek vagyunk. Nem gondolom, hogy szakmai, módszertani kérdésekben ki kellene kérni véleményüket.” „Meg akarják határozni, hogyan kellene tanítani, mit kellene tenni a rossz magatartású tanulókkal.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az okok feltárása mellett igyekeztünk beazonosítani azt is, hogy milyen intézményi jellemzőkkel bírnak azok az iskolák, ahol növelnék és ahol csökkentenék a szülők bevonását. Az alacsony esetszám miatt ebben az esetben nem tudunk erre egyértelmű választ adni, így további vizsgálatok szükségesek ezeknek az ismérveknek a meghatározásához.
 
A szülőkkel való kapcsolattartás nehézségei

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szülőkkel való kapcsolat kialakítása és fenntartása során az intézmények, s azok vezetői számos nehézséggel szembesülnek. Felmerülhet a kérdés, hogy melyek lehetnek a kapcsolattartásnak az akadályai. Kérdőíves felmérésünkben több olyan tényezőt soroltunk fel, amelyekről feltételeztük, hogy feltárhatók az intézményvezetők nézetei az együttműködés nehézségeiről. A 3. táblázat adataiból az látható, hogy az intézményen kívül álló, az iskola által kevésbé befolyásolható okokat jelölték be problémaként az intézményvezetők. Túlnyomó többségük szerint a szülői együttműködés, odafigyelés hiánya (76,5%), a családok iskolától eltérő érték- és normarendszere (64%) és a szülők idő- és energiahiánya (59,2%) jelenti a gondot a kapcsolattartásban. A többi tényezőt az igazgatók és helyetteseik csak kevesebb mint a fele jelölte be problémaként. Közel 37%-uk jelezte, hogy gondot jelent a szülők túlzott beleszólása a szakmai munkába, 31%-uk szerint a túlzott szülői elvárások is ide sorolhatók.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A család és az iskola közötti kapcsolattartásban meghatározó tényezőként merül fel mind a szülők, mind a pedagógusok részéről az idő- és energiahiány, ami akadályozza a hatékony együttműködés kialakítását. Emellett bevallottan gondot jelent az intézményvezetők közel felénél (42%) a szülők bevonására irányuló pedagógiai eszköztár elégtelensége, a megbízható jógyakorlatok hiánya, valamint a saját idő- és energiahiány (40,7%). Elgondolkodtató az a kutatási eredmény, hogy a több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező intézményvezetők közel felének bevallottan nincsenek megbízható módszerei a szülők bevonására. Ugyanakkor mégsem meglepő, mert köztudott, hogy a szülőknek mindig volt és lesz egy-egy csoportja, intézményenként változó aránya, akiket nagyon nehéz megszólítani és be is vonni gyermekük iskoláztatásába. Ami figyelemre méltó, az az, hogy az intézményvezetők igényelnék ezen a területen a tudásmegosztást, a módszertani eszközöket és a jógyakorlatokat. A kutatási eredményekből látható, hogy elenyésző azok száma, akiknek fenntartásaik vannak a szülőkkel való kapcsolattartás hasznáról, de jelzésértékű, hogy jelen van.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. táblázat: A szülőkkel való kapcsolattartás nehézségei (Intézményvezetői, -helyettesi válaszok %-ban, n = 88)
Feltett kérdés: Mekkora nehézséget jelentenek Önnek az alábbiak a szülőkkel való kapcsolattartásban?
Alapvető gondot jelent
Inkább gondot jelent
Inkább nem jelent gondot
Egyáltalán nem jelent gondot
A szülői együttműködés, odafigyelés hiánya
29
,6
46
,9
19
,8
3
,7
A családok iskolától eltérő érték- és normarendszere
29
,6
44
,4
24
,7
1
,2
A szülők idő- és energiahiánya
16
,0
43
,2
32
,1
8
,6
A szülők túlzott beleszólása a szakmai munkába
13
,6
23
,5
45
,7
17
,3
Nincsenek megbízható eszközeim, módszereim a szülők bevonására
9
,9
32
,1
54
,3
3
,7
Saját idő- és energiahiányom
8
,6
32
,1
48
,1
11
,1
A szülők túlzott elvárásai az iskola felé
7
,4
23
,9
51
,9
17
,3
Nem kapok információkat a szülőktől a gyermekről
7
,4
25
,9
46
,9
19
,8
Átlátható, hozzáférhető kommunikációs csatornák (telefon, e-mail) hiánya
7
,4
25
,9
46
,9
19
,8
Saját fenntartásaim a szülőkkel való kapcsolattartás hasznáról
7
,4
7
,4
53
,1
32
,1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szülőkkel való kapcsolattartás intézményi kontextusa mellett igyekeztük feltárni azt is, hogy a kapcsolatrendszer jellege – az intézményvezetés véleménye szerint – milyen befolyással bír az iskola pedagógiai gyakorlatára. A felmérés adatai szerint az igazgatók legnagyobb aránya jelezte, hogy a tanuló iskolai magatartását, viselkedését (90,1%) befolyásolja a szülőkkel való kapcsolat jellege (4. táblázat). Az intézményvezetők emellett jelentős arányban gondolják úgy, hogy a családokkal való viszony hatással lehet a tanuló motivációjára (86,4%) és az iskola légkörére (86,4%) is. Hazai kutatási adatokból is látható, hogy a szülői bevonódás mértéke és bizonyos formái pozitív összefüggést mutatnak a tanulói eredményességgel (Imre, 2015). Ezért is érdekes, hogy az intézményvezetők közel 80%-a szerint a szülőkkel való kapcsolat jellege befolyásolja a tanuló tanulmányi eredményeit, és közel negyede (24,7%) szerint ez alapvetően így van. A kérdőívben megemlített tényezők közül a legkisebb mértékben jelölték be az intézményvezetők a pedagógus szakmai jóllétét és gyakorlatának minőségét, mint amire befolyással bírhat a szülőkkel való kapcsolat jellege, mégis az igazgatók és helyetteseik többsége szerint ezekre is hatással bír ez a viszonyrendszer. Ez részben visszaigazolja azt a megállapítást, miszerint a szülőkkel való jó, partneri viszony növelheti a saját munkával való elégedettség érzését, ami közvetve csökkentheti a kiégés kockázatát.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. táblázat: A szülő-iskola kapcsolatrendszer jellegének befolyása az iskola pedagógiai gyakorlatára (Intézményvezetői, intézményvezető-helyettesei válaszok %-ában, n = 88)
Feltett kérdés: Tapasztalata szerint a szülőkkel való kapcsolat jellege mennyire befolyásolja az alábbiakat?
Alapvetően befolyásolja
Inkább befolyásolja
Inkább nem befolyásolja
Egyáltalán nem befolyásolja
A tanuló iskolai magatartását, viselkedését
44
,4
45
,7
8
,6
1
,2
A tanuló motivációját
33
,3
53
,1
8
,6
4
,9
Az iskola légkörét
32
,1
54
,3
13
,6
0
A tanuló tanulmányi eredményeit
24
,7
55
,6
16
3
,7
A szakmai jóllétét, saját munkájával való elégedettségét
13
,6
59
,3
21
6
,2
A pedagógiai gyakorlatának minőségét
7
,4
51
,9
30
,9
9
,9
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kvalitatív vizsgálat lehetőséget nyújtott arra, hogy a család és az iskola kapcsolatának témakörét az intézményvezetői interjúk segítségével – az alábbi kérdések mentén – mélyebben feltárjuk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Hogyan jellemezné az iskolának a szülőkkel, családokkal való kapcsolatát?
  • Milyen nehézségeik és milyen sikereik vannak ezen a téren?
  • Terveznek-e változtatást ezen a területen? Ha igen: Milyen célok mentén változtatnának?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyéni, félig-strukturált interjúk szövegeit tartalomelemzésnek vetettük alá, és elsősorban a korai iskolaelhagyással veszélyeztetett (ESL 25% feletti) általános iskolák vezetőinek (n = 21) a válaszait összesítettük. Az eredmények azt mutatják, hogy az intézményvezetők többsége (n = 14) szerint mindenekelőtt a tanulók motiválatlansága az, ami meghatározza ezt a folyamatot. Nézeteik alapján e mögött a kedvezőtlen családi háttér húzódik meg, amire az intézménytől eltérő érték- és normarendszer, eltérő szociokulturális2 közeg jellemző. Alig néhány intézményvezető jelezte azt, hogy a lemorzsolódás megelőzésében az általános iskola aktív szerepet tölthet be. Az interjúkban jellemzően nem jelenik meg ennek a témakörnek olyan olvasata, miszerint az alapfokú oktatás konkrét lépéseket tudna tenni a korai iskolaelhagyás megelőzéséért (pl. szülők bevonása, iskolai elkötelezettség növelése, alapkészségek megfelelő szintű elsajátíttatása).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az iskola és a család kapcsolatrendszerének minősége az intézményvezetők szerint általánosságban jó, partneri jellegű, de mindannyian jelezték, hogy ez nem a szülők teljes körére vonatkozik. Többnyire természetszerűleg van egy-egy szülői csoport, akikkel bármilyen okból, de nehéz együttműködni. Intézményenként egyrészt nagyon változó ez a szülői arány, másrészt ebben állandó változások érzékelhetők. Az intézményvezető szerepe azonban döntő, mivel szemléletével, nézeteivel képes formálni a pedagógusok hozzáállását a szülő-iskola viszonylatában.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Kezdetekben mikor igazgató lettem, akkor azért nagyon szigorúan kellett venni két-három éven keresztül, amíg a szülők megszokták, meg tudomásul vették, hogy iskolába kell járni […] Tehát ezt, úgy általában most már a szülők tudomásul veszik, törekszenek is a hiányzások igazolására, nagyon kevés olyan szülő van, aki ezzel egyáltalán nem igazán foglalkozik, persze mindig akadhat 1-2, de most már ez annyira nem jellemző.” (intézményvezető)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az interjúk többsége hátrányos helyzetű régióban fekvő általános iskolákban készült, s ezekben az intézményekben folyamatosan felmerül az a kérdés, hogy az iskola az oktatáson kívül milyen szociális feladatokat vállal(hat) fel. Vannak olyan demográfiai változók, amelyek az iskola által nem kontrollálhatók (pl. a szülők szocioökonómiai háttere, iskolázottsága), de vannak olyanok is, melyek részben alakíthatók (pl. a szülői attitűdök, nézetek az iskoláról). Minden interjúban elhangzott, hogy kiemelt jelentőségűnek tartják az együttműködést a szülőkkel, de ennek akadályait legtöbbször a szülői elköteleződés hiányában keresik. Ritkán fogalmazódnak meg olyan vélekedések, hogy a megfelelő partnerkapcsolat kialakítását a tanári attitűdök vagy egyes pedagóguskompetenciák hiánya gátolná meg. A hátrányos helyzetű és/vagy roma etnikumhoz tartozó családokkal való kapcsolattartás nagyobb erőfeszítést és időbefektetést követel, amihez már sok esetben – a túlterheltség és kiégés miatt – nincs meg az elegendő erőforrás.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Nagyrészt azt mondom, hogy együttműködőek a roma szülők, talán egy öt-hat családra tudnám leszűkíteni, akikkel viszont nem tudunk semmiféle pozitív előrelépést, tehát mindig elérjük a 250 igazolatlan órát.” (intézményvezető)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az interjúk tanúsága szerint a kötelező kapcsolattartási formák (pl. szülői értekezlet, fogadóóra) jellemzően nem működnek, mert látogatottságuk alacsony. Ezek helyettesítésére azonban már több intézményben figyelnek arra, hogy inkább kötetlen programokat szervezzenek a szülőknek, ahol jobban megnyílnak. Emellett egyéni megbeszélések zajlanak, de ez is sokszor nem tervszerűen történik, hanem egy-egy konfliktus alkalmával.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Nálunk ez a hatalmas empátia és tolerancia az, ami vonzza a gyerekeket, meg a bizalom. Tehát tudják, hogy mondhatnak el dolgokat nekünk, és az tényleg belül is marad, tehát, aki bennünk megbízik, az a kolléga tényleg csak akkor jelez, ha szükséges is, hogy jelezzen vagy... Nem bíráljuk a gyerekeket, nem bíráljuk a családi körülményeket, hanem megpróbájuk helyén kezelni.” (intézményvezető)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az interjúk rámutattak arra, hogy a kapcsolattartás nehézségei ellenére vannak sikeres intézményi gyakorlatok. Ide sorolható a családlátogatás intézménye, ami a jelenlegi jogi rendelkezések szerint nem kötelező, mégis a tanuló megismerésében, a család és az iskola kapcsolatának kialakításában kulcsszerepet tölthet be. Ez akkor mutatkozik hatékonynak, ha iskolakezdéskor, a konfliktusok megjelenése előtt valósul meg.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Nálunk igen, tehát ilyen magas halmozottan hátrányos helyzetűnél, nálunk benne van ez a klasszikus értelemben vett családlátogatás újra, ami már kezdett kimenni a divatból, de ilyen összetételnél kell, hogy legyen. Benne kell, hogy legyen a tanárok munkaköri leírásában, hogy meg kell a családokat ilyen esetben látogatni.” (intézményvezető)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az intézményvezetők visszajelzése szerint a szülők képzése (felnőttoktatás), a szülő-suli, a szülői estek, klubok szervezése jelenthet megoldást, mely közelebb hozza a családokat az iskola világához. A KIP3 intézményekben népszerű még az ún. „Generációk közti párbeszéd”, amikor a szülők osztályfőnöki óra keretében működnek együtt a gyermekekkel.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Elég nagy teher volt, de megoldottuk, már kétszer-háromszor beszálltunk is kollégák a felnőttképzésbe. Tehát az alapkompetencia képzésbe, amiből nagyon sokat profitáltunk. Hiszen napi kapcsolatban voltunk, és a szülőkkel tanár-diák kapcsolatba kerültünk, és teljesen más volt a megítélésük innentől fogva. Tehát ha a gyerek hazament és panaszkodott, akkor nem bennünket kezdtek el szidni a szülők. Rengeteg plusz munka, de megtérül.” (intézményvezető)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az interjúk során több olyan igazgatói visszajelzés érkezett, hogy náluk a meglévő gyakorlatok jól működnek, így nem is terveznek változtatást a szülőkkel való kapcsolattartásban. Ez intézményenként nagyon eltérő képet mutat, de a mintába került iskolák többségében keresik a megoldást, hogyan tudnák jobban bevonni a kevésbé elérhető szülőket is.
 
1 Két válasz nem volt értékelhető.
2 A kvalitatív vizsgálat során megkérdeztük az intézményvezetőket a roma származású tanulók arányáról, melyről egy becsült értéket kaptunk.
3 Komplex Instrukciós Program.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave