5. A 2020-as Nemzeti alaptanterv és a fenntarthatóságra nevelés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Nkt. jelenlegi végrehajtását a máig hatályban lévő Nat2012, illetve az elsősorban a tanulók terheinek csökkentése érdekében bevezetett 2020-as Nemzeti alaptanterv (Nat2020) módosításcsomag határozza meg (5/2020. (I. 31.) Korm.rendelet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fent tárgyalt eredményeket tekintve az elhivatott pedagógusok számára különösen fájó a Nat2020 (és az Nkt.) következetlensége, melynek főbb elemei a következők:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A pedagógusok részéről jogos elvárás, hogy a pedagógusminősítésben megerősített tantervi kötelezettséghez a kerettantervekben minden (!) tantárgyra vonatkozóan egyértelmű megfeleltetések (pl. tananyagok, kereszttantervi ajánlások, követelmények) jelenjenek meg.
  • Az egész intézményes fenntarthatóságra nevelés mint minőség és cél eléréséhez minden nevelőnek részt kell vennie a szervezeti munkában. Ha a kerettantervi tartalmakra tekintünk, ez úgy tűnik, jelenleg csak a természet megismertetésével szorosan összefüggő tárgyakat tanítókra érvényes.
  • Bár nem pontosan meghatározható, de még a természettudományos tárgyak területén sem egyértelmű, mit értünk fenntarthatóság alatt. Számos tananyag, a tudományos eredmények bemutatása a fenntartható fejlődés tévútját képviseli, azaz a globális krízist pusztán a technikai fejlődés tárgyi eszközeivel megoldható jelenségeként kezeli. (Bokor, 2015)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nem alaptantervi kérdés, de a kezdetektől megoldatlan és a legfontosabb problémák közé tartozik a környezeti neveléssel kapcsolatos pedagógus-többletmunka (pl. erdei iskola, ökonap, Fenntarthatósági Témahét szervezése) elismertetése mind intézményi, mind anyagi téren. Igen egyszerű döntés lenne például önálló ökoiskola-munkacsoport létrehozását támogatni a szükséges vezetői pótlékkal, óraszámkedvezménnyel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A témával évtizedek óta foglalkozó tárgyak közül a környezetismeret, természetismeret, természettudomány, biológia, földrajz, fizika és kémia mind az alapelvek, célok, mind a követelmények és tantárgyi tartalmak területén kellő mélységben megjeleníti a fenntarthatóság témakörét, így a pedagógus számára egyértelmű iránymutatást ad. De mi a helyzet a többi tantárggyal?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A továbbiakban látható, hogy éppen az általános, mindenre kiterjedő eszmerendszer, a fenntarthatóság pedagógiájának alapismérve az, ami továbbra is hiányzik a Nemzeti Alaptantervből. (vö. Havas, 2009)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyar nyelv és irodalom

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A NAT2020 egyik alapvető hibája, a környezetismeret tárgy eltörlése a 1–2. évfolyamon, okkal keltett megdöbbenést a tanítók körében. Az évtizedekig e tárgyhoz sorolt nevelési és oktatási tartalmak részben a magyar nyelv és irodalom tárgy tanításához kapcsolódóan jelentek meg. „A természettudományos gondolkodás megalapozása (…) a magyar nyelv és irodalom tanulási területének tudásbővítést és olvasásfejlődést segítő olvasmányaiba (1–2. évfolyam) ágyazva kezdődik”. (p. 296) Az 1–4. évfolyamos kerettanterv egy helyen említi a fenntartható fejlődést (sic!) legnagyobb óraszámban tanított magyar nyelv és irodalom tárgyunkban. Az 1–2. évfolyam Állatok, növények, emberek témakörében címéhez képest igen kis hangsúllyal, a fejlesztési feladatok között jelenik meg a Környezet iránti felelősségtudat alakítása, fejlesztése. (oktatas.hu, Kerettanterv 1–4.) Az 5–8. és 9–12. évfolyam kerettantervei alapján magyarórákon egyáltalán nem kell foglalkozni a fenntarthatósággal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A környezetismeret tárgy 3–4. évfolyamra szűkített természettudományos alapozó tárgyként a Nat2020 szerint „a technika és tervezés, a magyar nyelv és irodalom, a vizuális kultúra, a matematika és az etika tantárgyak keretei között, az 1–2. évfolyamon megvalósult fejlesztésekre és tevékenységekre épül”.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Idegen nyelv

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 4. évfolyamon a Nat2020-ban és a kerettantervben nincsenek kapcsolódó, adekvát tartalmak. Az 5–8. és 9–12. évfolyamra vonatkozó kerettantervi elemek viszont egységes példáját mutatják egy humán tárgy fenntarthatósági kereszttantervi törekvéseinek. 5–8. évfolyamon a célnyelvi ismeretek közé bekerült környezetünk védelme, fenntarthatósága. A javasolt tevékenységek között hangsúlyos a fenntarthatóság: „Mit teszünk környezetünk védelme érdekében? – lakóhelyünkön, otthonunkban – az iskolában – városunkban – okos eszközökkel”. (Kerettanterv 5–8.) Az általános iskolában még egy témakörként kezelt személyes és környezeti témák gimnáziumban már önálló egységként jelennek meg. A környezeti tématartományba 9–10. évfolyamon beemeli a környezetvédelem fogalmát, majd a javasolt tevékenységek között konkrétumokat találunk: pl. „Veszélyben a Földünk”, „A klímaváltozás jelenlegi és lehetséges hatásai” (Kerettanterv, 9–12.). A 11–12. évfolyam javasolt tevékenységei kiselőadás, csoportmunka, projektmunka formájában érintik például az alternatív energiaforrások, a globális felmelegedés, a hulladékhasznosítás lehetőségeit is.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Történelem, Állampolgári ismeretek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A történelem tárgy Nat2020 alapelvei, céljai között a fenntarthatóság nem jelenik meg. A tanulás további céljai közé sorolja, hogy a tanulóban „kialakuljon az egyéni kezdeményezőkészség és felelősségvállalás, amely egyszerre tartja alapvető értéknek a szabadságot és a felelősséget, valamint a közösség számára a fenntarthatóság, az élhető élet biztosítását”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az állampolgári ismeretek tárgy Nat2020 alapelvei, céljai közé sorolja a környezeti, gazdasági-pénzügyi fenntarthatóság feltételeinek kiemelését. A tanulási célok között pedig: „értse meg a környezeti és gazdasági-pénzügyi fenntarthatóság jelentőségét a mindennapi életben, az egyén, a család, a település, a régió és az állam szintjén, valamint globális perspektívában is”. A tárgy tanításának specifikus jellemzői között: „A fenntarthatósági szemlélet alakítása elsősorban a családi háztartásra, a környezettudatos életvitel kialakítására vonatkozik, ugyanakkor elősegíti a globális problémák kontextusban történő értelmezését is.” Az értelmező kulcsfogalmak 8. és 12. évfolyamon is: környezeti, gazdasági-pénzügyi fenntarthatóság kifejezések jelennek meg. A 12. évfolyamon: A környezeti, gazdasági fenntarthatóság és a pénzügyi tudatosság továbbfejlesztésekor lehetőség nyílik a különböző vélemények, álláspontok értelmezésére, tervek készítésére, megvalósításuk közös mérlegelésére és a kockázatvállalás tudatosítására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulási eredmények területén, az 5–8. évfolyamon a nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: „felismeri a családi háztartás gazdasági-pénzügyi fenntarthatóságának és a környezettudatos életvitel kialakításának társadalmi jelentőségét”. 9–12. évfolyamon „életvitelébe beépülnek a tudatos fogyasztás elemei, életmódjában figyelmet fordít a környezeti terhelés csökkentésére, érvényesíti a fogyasztóvédelmi szempontokat”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A környezettudatos szemlélet fejlesztésének követelményei önálló fejezetben a fenntarthatóság szükséglet-tényezőként jelennek meg: „belátja, hogy a természet kínálta lehetőségek felhasználásának elsődleges szempontja a szükségletek kielégítése, a mértéktartás alapelvének követése”.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Etika/hit és erkölcstan

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenntarthatóság társadalmi kérdéseinek értelmezéséhez a Nat2020 e tárgy tartalmi területén széles körű támogatást ad. A fő témakörök között önállóan megjelenik az 1–4., illetve 5–8. évfolyamon: A természet rendjének megőrzése a fenntarthatóság érdekében. Továbbá szintén az ökológiai fenntarthatóság témakörbe tartozó hatások, valamint inkább a technika és tervezés tárgyhoz sorolandó tartalmak jelennek meg: játékvásárlási szokások, a csomagolóeszközök kiválasztásának környezetvédelmi szempontjai. A kimeneti követelmények között a Társadalmi felelősségvállalás és elköteleződés a fenntartható jövő iránt sokat ígérő címe fontos tartalmakat jelenít meg az emberi tevékenység és a környezeti hatások helyi és globális összefüggéseiben. Elgondolkodtató a „környezetszennyeződés” kifejezés értelemzési nehézsége, bízzunk benne, nem spontán hatásokra bekövetkező szennyezését értjük ez alatt: „megismeri és véleményezi a természeti erőforrások felhasználására, a környezetszennyeződés, a globális és társadalmi egyenlőtlenségek problémájára vonatkozó etikai felvetéseket”. A teremtésvédelem mint vallási kérdés tárgyalására e keretek között nincs lehetőség, de fontos kiemelni, hogy a hitoktatóknak valós ökológiai ismeretekkel kell rendelkezniük a tárgy tanításához: „értelmezi a teremtett rend, világ, a fenntarthatóság összefüggéseit, az emberiség ökológiai cselekvési lehetőségeit”. Ennek a gyakorlatban ellentmond, hogy a Nkt. 35/B. § 8 (1) a) szerint „A hit- és erkölcstan oktatás tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg”.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Művészetek tantárgycsoport / Ének-zene, dráma és színház, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret / Digitális kultúra, Testnevelés és egészségfejlesztés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Míg az óvodai nevelésben a művészeti nevelés a természettel pozitív kapcsolatok, attitűdök kialakításának és megerősítésének egyik eszköze, addig a Nat2020-ban, illetve a kapcsolódó kerettantervekben a művészetek tantárgycsoport egészében gyakorlatilag hiányzik a fenntarthatóság témaköre. Nem vigasz a vizuális kultúra tárgy tanításának sokadik célja és tartalma között felbukkanó utalás: „a tárgykultúra és az épített környezet megismerésén keresztül megértse a fenntartható fejlődés problémakörét”, illetve e tárgynál a 9–10. évfolyam utolsó témakörét tekintve: „a fenntarthatóság érdekében felelős döntéseket hoz a saját tervezett, épített környezetével”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A testnevelés tantárgyhoz kapcsolódóan a Nat2020-ban hiányzik a fenntarthatóság témaköre, egy helyütt elismeri „a környezetvédelem fontosságát”. A kerettanterv ugyanakkor megemlíti „a természetben folytatott rendszeres testedzés testi és lelki jóllétet erősítő hatását, ami pozitív irányú befolyást gyakorol a tanulók környezettudatos szemléletmódjára. Ezzel a testnevelés hozzájárul a fenntartható jelen és jövő iránti elkötelezettséghez mint nevelési célhoz.” (Kerettanterv 5–8.), továbbá a középiskolai oktatásban „A környezetvédelmi szabályok betartása és betartatása, a környezettudatos gondolkodás kialakítása” (Kerettanterv 9–12.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A témakör hiánya a fent taglalt tárgyak esetében a Nat2012 és Nat2020 alapelveivel is ellentétben áll, továbbá eszköztelenné teszi mind a pedagógusokat, mind az intézményvezetőket – végső soron az egészintézményesség megvalósítását. Szomorú belegondolni az így kihagyott tanórai szemléletformálás elvesztegetett lehetőségeibe, egy környezetért tenni akaró, érzelemgazdag, pozitív attitűdökkel rendelkező tanulói magatartás hiányába.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Korunk szent Grálja, a digitális kultúra oktatása területén a Nat2020-ban a fenntarthatóság a művészetekhez hasonlóan nem jelenik meg, fenti megállapítások érvényesek e tárgyra is, annyi kiegészítéssel, hogy a mai diákok elsődleges információforrásáról beszélünk. Ennek további következményeit most nem taglaljuk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Technika és tervezés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tárgy Nat2020 tartalma és kerettanterve párhuzamba állítható az Állampolgári ismeretek tárggyal, és bemutatja, a fenntarthatóság témaköre hogyan fordulhatna elő minden tárgy esetében. Példaértékűen tartalmazza a szükséges tartalmakat és követelményeket, segítséget ad a fenntarthatóság értelmezéséhez. A Nat2020 tanulási célok között megjelenik a felelős, környezettudatos beállítottság és a kritikus fogyasztói magatartás. A tanulási eredmények között, korosztálynak megfelelően kerülnek elő a fenntarthatóság ismérvei a sokatmondó Életvitel, életvezetés, fenntarthatóság, valamint Környezet- és egészségtudatosság területeken az 1–4 évfolyamon. Az 5–8. évfolyamon folytatódik az Életvitel, tudatos életvezetés, környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság, valamint Fogyasztói, pénzügyi-gazdálkodási, környezet- és egészségtudatosság területén.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave