Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?


8.7. Összegzés

A 8.1. szakasz felvetette (K6)-ot, melyre válaszként (VK6ii)-t bocsátotta előre:
 
(K6)
Kimutathatók-e érvelési hibák a chomskyánizmus nagy hatású műveiben?
 
(VK6ii)
Chomsky nagy hatású művei közül legalább négy súlyos érvelési hibákat tartalmaz.
 
Az esettanulmányok eredményei kiegészítették (VK6ii)-t:
 
(VK6iii)
Deskriptív eredmény:
 
(a)
Az egyéb érvelési hibákkal együttműködő, domináns érvelési hiba
 
 
(i)
a Skinner-recenzióban a ‘szalmabábérvelés’,
 
 
(ii)
az Aspectsben az ‘elsietett általánosítás’,
 
 
(iii)
a Cartesian Linguisticsben az argumentum ad verecundiam,
 
 
(iv)
The Minimalist Programban és alkalmazásaiban a metaforikus érvelési hiba, az evidencia elhallgatása és a circulus vitiosus.
 
(b)
Ezen érvelési hibák blokkolják a plauzibilis érvelési folyamatot, és gátolják a heurisztikus cél elérését.
 
(c)
A minimalista program és az abszolutista látásmód nyelvtudományi megjelenésének konstitutív tulajdonsága az érvelési hiba.
A plauzibilis cél-eszköz séma alkalmazásával megkapjuk a deskriptív eredmény normatív következményét:
 
(VK6iii)
Normatív következmény: Ajánlott a szalmabábérvelés, az elsietett általánosítás, az argumentum ad verecundiam, az elhallgatott evidencia, a circulus vitiosus, valamint a velük összefüggő egyéb érvelési hibák elkerülése.
 
(VK6iii) éles ellentétben áll a (VK6i)-ben megfogalmazott chomskyánus narratívával, amely szerint mind a négy itt szemléltetett mű eljuttatta a plauzibilis érvelési folyamatot heurisztikus céljához. Abból, hogy egy egyeduralomra törekvő abszolutista irányzat érvelési hibái miatt nem képes elérni heurisztikus céljait, és hosszú távon heurisztikusan terméketlennek bizonyul, az a következmény származik, hogy az abszolutizmus terméketlenségének felismerése megnyithatja az utat azon alternatívák előtt, amelyeket ki kívánt zárni, és ily módon előtérbe kerülhet a pluralista és relativista látásmód. Mielőtt azonban erre a következményre a 10. fejezetben rátérnénk – a tárgyszerűség kívánalmának eleget téve – vetünk egy pillantást az antichomskyánus tábor érvelési folyamataira is.

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave