Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?


11.1. Kérdésfelvetés

Mint a 2.1.2. szakaszban jeleztem, a chomskyánus narratíva olyan metaelméleti kijelentésekből áll, amelyekkel a chomskyánusok saját tárgytudományos tevékenységüket értékelik. A 6–10. fejezetben a mindenkori részkérdést megfogalmazó szakasz szembesítette a p-modell válaszát a chomskyánus (a 9. fejezetben az antichomskyánus) narratíva válaszával. Ugyanakkor, míg a p-modellt a 4. és az 5. fejezet rendszerezetten bemutatta a narratíva alapmodelljének bevezetésén túl a 2.1.2 szakaszban a chomskyánus narratíva sajátosságainak a szisztematizálására mindeddig nem került sor. Ezért, annak érdekében, hogy átfogó képet kaphassunk az utóbbiról is, fel kell tennünk a kérdést:
 
(K9)
Melyek a chomskyánus narratíva fő jellemzői?
 
A korábbi fejezetekben a chomskyánus narratívából idézett számtalan példa ismeretében nem férhet kétség ahhoz, hogy mi lehet a chomskyánusok válasza (lásd például a jelen könyv első mottóját):
 
(VK9i)
A chomskyánus narratíva kijelentései abszolúte igazak.
 
Ebben a fejezetben rendszerezem és újabbakkal egészítem ki azokat a korábban már említett forrásokat, amelyek (VK9ii) mellett szólnak:
 
(VK9ii)
A chomskyánus narratíva kijelentései nem kaphatnak pozitív plauzibilitási értéket.
 
A 11.2. szakasz egy rövid esettanulmányban mutatja be a chomskyánus narratíváknak a szakmai célcsoportok számára publikált néhány változatát. A 11.3. szakasz terjedelmes esettanulmánya egy a széles közvélemény számára készült magyar nyelvű whig-narratíva állításait rekonstruálja és vonja le a rekonstrukcióból a nyelvtudomány hatékony művelésének elveit körvonalazó normatív következtetéseket. A 11.4. szakasz összegzi a két esettanulmány tanulságait.
Az alábbiakban ismertnek feltételezem a metaelméleti narratíváknak a 2.1.2. szakaszban, valamint a whig-narratíváknak a 8.5.4. szakaszban összefoglalt sajátosságait. Megjegyzem továbbá, hogy az olyan kifejezéseket, mint ‘diadalmas’, ‘fiktív’, ‘dicsőséges’, nem szarkasztikus és elfogult minősítéseknek szánom, hanem a whig-narratívák leírásának szóhasználatához igazodó terminusokként használom.

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave