Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

11.3.6.1. A p-probléma

A narratíva így fogalmaz:

(11.20)	(a)	„Abból, hogy a generatív nyelvelmélet tárgya nem a külső nyelv, a nyelv mint társadalmi képződmény, hanem a belső nyelv, az egyén mentális képessége, az következik, hogy a generatív nyelvészet nem bölcsészettudomány, hanem az elme kutatásának egyik részterülete, kognitív tudomány, a természettudományok egyik ága.
	(b)	Az a feltevés, hogy a grammatika biológiailag determinált rendszer, annak a hipotézisnek a megfogalmazásához vezetett, hogy épp olyan zárt rendszer, mint az organikus rendszerek; meghatározott feltételek teljesülése esetén a nyelvi jelenségek is épp oly szükségszerűen bekövetkeznek, mint például bizonyos biológiai jelenségek meghatározott biológiai feltételek teljesülése esetén.
	(c)	Ennek megfelelően a generatív nyelvészet módszertana sem a bölcsészettudományokra jellemző induktív módszertan, hanem a természettudományok deduktív, hipotézis-alkotó, a predikciókat ellenőrző módszertana. Ennek lényege, hogy egy-egy nyelvi jelenség leírása során – egy kezdeti induktív, megfigyelő–általánosító szakasz után – hipotézist alkotunk arról, hogy milyen kiváltó okok megléte esetén következik be az adott jelenség, mik a jelenség bekövetkeztének szükséges és elégséges feltételei.” (É. Kiss 2009: 5; kiemelés K. A.)

E ciklus heurisztikus célja a p-hiányosság megszüntetése annak a kérdésnek a megválaszolásával, hogy milyen tudomány a generatív nyelvészet.1 (11.20)(a)-ban a nyelvtudományt – tárgya alapján – a bölcsészettudományokkal szembeállított kognitív tudományra, (11.20)(b)-ben a biológiára, (11.20)(c)-ben pedig a fizika módszertanára redukálja a szerző. Tehát (11.20) tanúsága szerint a ciklus p-hiányosságát tudná megszüntetni, ha sikerülne a (11.21) alatti kijelentésekhez pozitív plauzibilitási értéket rendelnie:

(11.21)	(a)	\|A transzformációs generatív nyelvészet a természettudomány kognitív tudományi ága.\|S=? (vö. (11.20)(a))
	(b)	\|A transzformációs generatív nyelvészet nem bölcsészettudomány.\|S=? (vö. (11.20)(a))
	(c)	\|A transzformációs generatív nyelvészet a természettudomány biológiai ága.\|S=? (vö. (11.20)(b))
	(d)	\|A transzformációs generatív nyelvészet módszertana nem a bölcsészettudományokra jellemző induktív módszertan, hanem a természettudományok deduktív, hipotézis-alkotó, a predikciókat ellenőrző módszertana.\|S=? (vö. (11.20)(c))

(11.20) enthümématikus következtetésekből áll. A p-modell feladata a szerző következtetéseinek a rekonstrukciója és a rekonstrukciók alapján annak eldöntése, hogy (11.21) kijelentéseihez a narratíva plauzibilis érvelési folyamatában hozzárendelhető-e pozitív plauzibilitási érték.

1	Kertész (2013) [1991] középpontjában ugyanez a kérdés áll, válasza azonban egészen más, mint a chomskyánus narratíváé.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

Nyelvészet

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero