Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

11.3.7. Ötödik érvelési ciklus: a transzformációs generatív nyelvész biológiai kutatómunkát végez?

A 11.3.4. szakaszban a (11.16)(b) alatti idézetben a narratíva szemléltette azt, ahogy a transzformációs generatív nyelvész eljár, amikor természetes nyelvi kifejezések szerkezetét kívánja leírni. A narratíva abban a ciklusban az eljárást formális eszközökre hivatkozva mutatta be. Azonban, miután (11.20)-ban a transzformációs generatív nyelvészetet a természettudomány biológiai ágaként határozta meg, a második érvelési ciklus elemzésének prizmatikus, visszamenőleges újraértékelése kínálkozik.

Mint a (8.51) alatti idézet szemléltette, a transzformációs generatív nyelvészet művelői most „biolingvistáknak” tartják magukat (McGilvray 2009: 25). Tehát, ha – mint a narratíva állítja – a transzformációs generatív nyelvészet a természettudomány biológiai ága lenne, akkor (11.39)-et kapnánk:

(11.39)

0<|Mindazok, akik generatív nyelvészetet művelnek, valójában biológiai kutatásokat folytatnak, és nem nyelvészek, hanem biológusok.|S(8.51), (11.20)<1

A kérdés az, hogy akkor, amikor a narratíva szerzője elvégezte a (11.16)(b)-ben idézett elemzést, valóban úgy járt-e el, ahogy a biológia tudományágának etablált – azaz nem önjelölt, hanem az intézményrendszer konvenciói szerint képzett és kompetens biológusnak minősülő – kutatói eljárnak. A válaszhoz vessünk egy pillantást az alábbi két idézetre. (11.40)(a)-ban Chomsky tömören kifejti redukcionizmusát, (11.40)(b)-ben pedig Postal (11.40)(a)-ra hivatkozva kommentálja Chomsky redukcionista ontológiáját:1

(11.40)	(a)	„A biolingvisztikai nézőpont az emberi nyelvet minden aspektusában – hangzásában, jelentésében, szerkezetében – az elme egy komponensének állapotaként értelmezi.” (Chomsky 2005: 2; kiemelés K. A.)
	(b)	„Ez a nézet elvonatkoztat minden nyelvi matériától, azaz olyan tényektől, amelyekkel a tényleges nyelvészeti kutatás (Chomsky munkásságát is beleértve) foglalkozik. [...] A kitöltendő űr azokra az entitásokra vonatkozik, amelyeket a nyelvészet vizsgál, és amelyeket általában mondatoknak nevezünk [...]. Felmerül a kérdés, hogy mi az ilyen objektumok ontológiai státusa. A részleteket félretéve: mivel a természetes nyelveket Chomsky értelmezésében az aggyal összefüggésben lévő biológiai jelenségekként fogjuk fel, a mondatoknak is az agy aspektusaiként kell létezniük. És itt az ontológia azonnal összeomlik. Bármi is történik az agyban, ami a természetes nyelveket érinti, az nem mondatokra, hanem legfeljebb mondatpéldányokra (‘sentence tokens’) vonatkozhat. [...] A mondatpéldányok időben és térben léteznek, vannak okaik (például artikulációs mozgások), és maguk is okozhatnak dolgokat (például hallási fáradtságot stb.). A példányoknak fizikai tulajdonságaik vannak: lehetnek tintából a papíron, hanghullámok a levegőben, elektromos impulzusok, létrehozásuk energiát igényel. A mondatok azonban e tulajdonságok egyikével sem rendelkeznek. Hol található az a francia mondat, hogy Ça signifie quoi? – Franciaországban? A New York-i francia konzulátuson? Sarkozy elnök agyában? Mikor kezdődött el, és mikor fog befejeződni? Miből áll fizikailag? Mennyi a tömege, mi az atomi szerkezete? Hat rá a gravitáció? Az ilyen kérdések értelmetlenek, mivel egy téves előfeltevésből indulnak ki: abból, hogy a mondatok fizikai objektumok.” (Postal 2009: 107; kurzív kiemelés az eredetiben, félkövér kiemelés K. A.)

Világos, hogy az alábbi egyszerű plauzibilis modus tollens alapján (11.41)(c) plauzibilitási értéke nem lehet pozitív:

(11.41)	Premisszák:
	(a)	0<\|Ha a transzformációs generatív nyelvészet biológia, akkor mindazok, akik transzformációs generatív nyelvészetet művelnek, biológiai kutatásokat folytatnak, és nem nyelvészek, hanem biológusok.\|S(11.16)(b)<1
	(b)	0<\|~Mindazok, akik transzformációs generatív nyelvészetet művelnek, biológiai kutatásokat folytatnak, és nem nyelvészek, hanem biológusok.\|S(11.40) <1
	Konklúzió:
	(c)	0<\|~A transzformációs generatív nyelvészet biológia.\|I(11.41)<1

(11.41)(c) visszamenőlegesen megerősíti, hogy (11.21)(c) nem lehet plauzibilis.

Nem csupán É. Kiss Katalin, hanem Chomsky is csak általánosságban beszél biológiáról, agyról, elméről. Chomsky maga egyetlen biológiai kutatást sem hajtott végre, a biológia egyetlen módszerét sem alkalmazta sem laboratóriumban, sem azon kívül, és egyetlen példát sem ismertetett arról, hogy a transzformációs generatív nyelvészet elemzései, ágrajzai, zárójelezései, műveletei, elméleti terminusai milyen módon felelnek meg az agyban térben és időben lejátszódó, megfigyelhető eseményeknek, így a (11.16)(b)-ben bemutatott példa milyen módon tekinthető biológiai kutatásnak.

1	(11.40)(b)-ben a ‘tény’ nem a p-modell terminusa. Továbbá, (11.40)(b) mondandója összefügg azzal az állítással, hogy az I-nyelv leírásának tárgyai absztrakciók, azaz – az analitikus tudományelmélet standard nézetének értelmében – nem térben és időben lejátszódó események.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

Nyelvészet

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero