MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Mire jó a nyelvtudomány elmélete?
11.4. Összegzés
Ez a fejezet a chomskyánus narratíva kijelentéseinek racionális rekonstrukcióján mutatta be azt, hogy mire jó a nyelvtudomány elmélete. Két forrástípus alapján vizsgálta meg a chomskyánus narratívát a 11.2. és a 11.3. szakaszban egy-egy esettanulmányban:
-
A p-modell eszköztárát felhasználó racionális rekonstrukció alkalmazásával a korábbi fejezetekben levont következtetések a kijelentések plauzibilitási értékének forrásaiként újraértékelték a narratíva érvelési folyamatának p-kontextusait.
-
A narratíva p-kontextusaiba bevont tudományelméleti és természettudományos alapismeretek kiegészítették a korábbi fejezetek eredményeit és hozzájárultak a narratívában deklarált kijelentések plauzibilitási értékének revíziójához.
A könyv utolsó részkérdése (K9) volt:
|
(K9)
|
Melyek a chomskyánus narratíva fő jellemzői?
|
Az előrebocsátott válasz így szólt:
|
(VK9ii)
|
A chomskyánus narratíva kijelentései nem kaphatnak pozitív plauzibilitási értéket.
|
Végeredményként a fejezet a (VK9ii)-vel jelölt hipotézist a két esettanulmány alapján így pontosítja:
|
(VK9iii)
|
A fejezetben rekonstruált chomskyánus metaelméleti narratívák jellemzői
|
|
|
|
(a)
|
a rivális kijelentések összevetése,
|
|
|
(b)
|
az ellenérvek tudomásulvétele,
|
|
|
(c)
|
a kijelentések plauzibilitásának mérlegelése,
|
|
|
(d)
|
a források megbízhatóságának és a p-kontextus koherenciájának az ellenőrzése,
|
|
|
(e)
|
az új információk fényében korábban elfogadott kijelentések prizmatikus, ciklikus, visszamenőleges újraértékelése,
|
|
|
(f)
|
tudományelméleti alapismeretek elsajátítása,
|
|
|
(g)
|
a sajátunktól eltérő nézetek toleranciája,
|
|
|
(h)
|
a racionális rekonstrukció módszerének alkalmazása révén a whig-narratíva elkerülése, valamint
|
|
|
(i)
|
a problémaorientált, reflektált, heurisztikus gondolkodás
|
|
|
helyett
|
|
|
|
(j)
|
kijelentések a megbízható forrásokkal alá nem támasztott abszolút igazságának a kinyilatkoztatása,
|
|
|
(k)
|
az ellenérvek elhallgatása,
|
|
|
(l)
|
az érvelési hibák,
|
|
|
(m)
|
az erős p-inkonzisztencia,
|
|
|
(n)
|
a bizonyosan hamis vagy implauzibilis kijelentések,
|
|
|
(o)
|
a különböző tudományágakból (fizika, matematika, számítógéptudomány, pszichológia, kognitív tudományok, biológia) kiragadott divatos és ad verecundiam funkcióval felruházott hívószavak inkoherens egyvelege,
|
|
|
(p)
|
az olyan anakronisztikus tudományelméleti előítéletek eklektikus kombinációja, mint a fizikalizmus, a biologizmus, a deduktív-hipotetikus tudománymódszertan, a Bécsi Kör tudomány-ideálja, a formalizmus és a kuhni tudománytörténet-elmélet,
|
|
|
(q)
|
a dogmatizmus,
|
|
|
(r)
|
a megismerés sokféleségének felszámolása,
|
|
|
(s)
|
a lineáris, egysíkú érvelés,
|
|
|
(t)
|
az intolerancia, valamint
|
|
|
(x)
|
a tudománytörténet whig-jellegű értelmezése.
|
|
(VK9iii)
|
Normatív következmény: Nem ajánlott a nyelvtudományt úgy művelni, ahogy az e fejezetben bemutatott narratívák teszik.
|
Tudva, hogy a 8. fejezet tanúsága szerint a chomskyánizmus alapművei érvelési hibákat tartalmaznak, melyek, lassan és akadozva ugyan, de mégis kiderültek; tudva, hogy, mint a 10. fejezet vázolta, a chomskyánizmus valójában saját hanyatlását készítette elő és a vele szemben kibontakozó irányzatokat motiválta; és tudva, hogy, mint a jelen fejezetben (VK9iii) összegezte, a transzformációs generatív nyelvészetnek a whig-narratívában közvetített ‘sikere’ fiktív, meg kell kérdezni: ha a chomskyánus narratíva kezdettől fogva homokra épült, akkor milyen indoklással tarthatók fenn ma a folyamatosan változó, a mindenkori technikai apparátussal elvégzett tárgytudományos nyelvészeti elemzéseknek a narratívában propagált – például a magyar nyelv szintaktikai szerkezetére vonatkozó – úgynevezett ‘eredményei’? E kérdésre nem a jelen könyv szerzőjének kell válaszolnia. A bizonyítás terhe (‘burden of proof’) a chomskyánusok vállát nyomja.
Tartalomjegyzék
- Mire jó a nyelvtudomány elmélete?
- Impresszum
- Köszönetnyilvánítás
- I. rész: Bevezetés
- II. rész: Relativizmus és abszolutizmus
- 3. Naiv relativizmus és naiv abszolutizmus
- 3.1. Kérdésfelvetés
- 3.2. Alapmodellek
- 3.3. Relativista és abszolutista reakciók az elméletek, a módszerek és a tudományos nyelv sokféleségére
- 3.4. Relativista és abszolutista reakciók az elmélet-redukcióra
- 3.5. Relativista és abszolutista reakciók a reprezentációk sokféleségére
- 3.6. Összegzés
- 3.1. Kérdésfelvetés
- 4. Relativizmus és plauzibilis érvelés
- 4.1. Kérdésfelvetés
- 4.2. A p-modell mérsékelt relativizmusa
- 4.2.1. A plauzibilis kijelentések relativitása
- 4.2.2. A plauzibilis következtetések relativitása
- 4.2.3. A p-kontextus
- 4.2.4. Az információs alul- és túldetermináltság relativitása
- 4.2.5. A p-parakonzisztencia relativitása
- .2.6. A plauzibilis érvelési folyamat relativitása
- 4.2.7. Az adatok és az evidencia relativitása
- 4.2.8. Esettanulmány: a német labiális affrikáta
- 4.2.1. A plauzibilis kijelentések relativitása
- 4.3. Összegzés
- 4.1. Kérdésfelvetés
- 5. A p-modell válaszai az ellenérvekre
- 3. Naiv relativizmus és naiv abszolutizmus
- III. rész: Konzisztencia és inkonzisztencia
- 6. Az episztemológiai tolerancia elve
- 6.1. Kérdésfelvetés
- 6.2. Heurisztikusan termékeny, permanens p-parakonzisztencia
- 6.3. Esettanulmány: erős p-inkonzisztencia
- 6.4. Esettanulmány: heurisztikusan terméketlen, elfogadhatatlan, ad hoc p-parakonzisztencia
- 6.5. Esettanulmány: heurisztikusan terméketlen, ideiglenesen elfogadható, ad hoc p-parakonzisztencia
- 6.6. Összegzés
- 6.1. Kérdésfelvetés
- 7. A jelenségek relativitása
- 7.1. Kérdésfelvetés
- 7.2. Esettanulmány: a német voller reprezentációi
- 7.2.1. A mondat
- 7.2.2. A voller reprezentációja a transzformációs generatív nyelvtanban
- 7.2.3. A voller reprezentációja a fejvezérelt frázisstruktúra nyelvtanban
- 7.2.4. A voller reprezentációja a kategoriális nyelvtanban
- 7.2.5. A voller reprezentációja a topológiai modellben
- 7.2.6. A voller reprezentációja a würzburgi nyelvtanban
- 7.2.7. Intrateoretikus p-parakonzisztenica, interteoretikus p-parakonzisztencia és p-hiányosság.
- 7.2.1. A mondat
- 7.3. Vannak-e nyelvi tények?
- 7.4. Összegzés
- 7.1. Kérdésfelvetés
- 6. Az episztemológiai tolerancia elve
- IV. rész: Plauzibilis érvelés és érvelési hibák
- 8. Érvelési hibák a chomskyánizmusban
- 8.1. Kérdésfelvetés
- 8.2. Mi egy érvelési hiba?
- 8.3. Esettanulmány: szalmabábérvelés a B. F. Skinner Verbal Behavior című könyvéről írott recenzióban (Chomsky 1959)
- 8.3.1. „A valaha volt legmegsemmisítőbb recenzió” vagy „abszurd karikatúra”?
- 8.3.2. A plauzibilis érvelési folyamat
- 8.3.2.1. Első érvelési ciklus: tudományos hipotézis vagy tudománytalan dogmatizmus?
- 8.3.2.2. Második érvelési ciklus: objektivitás vagy az objektivitás elvesztése?
- 8.3.2.3. Harmadik érvelési ciklus: egyszerűség vagy komplexitás?
- 8.3.2.4. Részleges összegzés: kifinomult taktika?
- 8.3.2.5. Behaviorizmus: elpusztult vagy él és virul?
- 8.3.2.1. Első érvelési ciklus: tudományos hipotézis vagy tudománytalan dogmatizmus?
- 8.3.3. A válasz
- 8.3.1. „A valaha volt legmegsemmisítőbb recenzió” vagy „abszurd karikatúra”?
- 8.4. Esettanulmány: elsietett általánosítás Chomsky Aspects of the Theory of Syntax című könyvében (Chomsky 1965)
- 8.5. Esettanulmány: argumentum ad verecundiam és whig-történetírás Chomsky Cartesian Linguistics című könyvében (Chomsky 2009 [1966])
- 8.6. Esettanulmány: érvelési hibák összefonódása a minimalista programban (Chomsky 1995a)
- 8.7. Összegzés
- 8.1. Kérdésfelvetés
- 9. Érvelési hibák az antichomskyánizmusban
- 8. Érvelési hibák a chomskyánizmusban
- V. rész: Haladás és hanyatlás
- 10. A nyelvészeti háborúk
- 11. A chomskyánus narratíva és a tudományos haladás
- 11.1. Kérdésfelvetés
- 11.2. Esettanulmány: a whig-narratíva a chomskyánizmusban
- 11.3. Esettanulmány: heurisztikusan terméketlen narratíva a hazai chomskyánizmusban
- 11.3.1. A narratív szöveg kiválasztása
- 11.3.2. Első érvelési ciklus: haladás az éretlen tudománytól az érett tudomány felé?
- 11.3.3. Kitérő: haladás az érett tudománytól az éretlen tudomány felé?
- 11.3.4. Második érvelési ciklus: „Chomsky forradalmi felismerése”?
- 11.3.5. Harmadik érvelési ciklus: „Chomsky Skinner-kritikája jelentős szerepet játszott abban, hogy a behaviorizmus háttérbe szorult”?
- 11.3.6. Negyedik érvelési ciklus: „a transzformációs generatív nyelvészet nem a bölcsészettudomány, hanem a természettudományok egyik ága”?
- 11.3.7. Ötödik érvelési ciklus: a transzformációs generatív nyelvész biológiai kutatómunkát végez?
- 11.3.8. Hatodik érvelési ciklus: „a generatív elmélet evolúciója a szabályok elméletétől az elvek és paraméterek elméletéig, majd a minimalizmusig tart”?
- 11.3.9. Hetedik érvelési ciklus: a narratíva záró p-kontextusa
- 11.3.10. A tanulság
- 11.3.1. A narratív szöveg kiválasztása
- 11.4. Összegzés
- 11.1. Kérdésfelvetés
- VI. rész: Befejezés
- Irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 125 2
A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába.
A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.
Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
