Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?


Impresszum

 
Írta
Kertész András
 
Borítókép
Simon András A kérdés és a válasz is benned van című grafikája. Simon András jogutódainak engedélyével.
 
ISBN 378 963 664 125 7
 
Kiadja az Akadémiai Kiadó
1117 Budapest, Budafoki út 187–189. A ép. III. em.
 
Első magyar nyelvű digitális kiadás: 2026
 
© Kertész András, 2026
© Akadémiai Kiadó, 2026
 
A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó Zrt. igazgatója
 
 
„[...] joggal jelenthetjük ki, hogy a nyelvészet tudománya a Syntactic Structuresszel (a generatív nyelvészettel) kezdődött” (Hornstein et al. 2018: 125).
 
„[…] a nyelvtudomány mindaddig nem fejlődik egészségesen, amíg a generatív nyelvészetet áltudományként félre nem söprik, maradék követői vissza nem vonulnak a tudományos életből, és a tudományág új képviselői el nem vetik éthoszát, feltevéseit és állítólagos eredményeit” (Sampson 2007: 122).
 
„Két lehetőség között választhatunk, ahogy én látom: folytathatjuk a látszólagos objektivitás, a formalizmus és a newtoni fizika maradványainak színlelését, és ennek elkerülhetetlen következményeként nekigyürkőzhetünk egy újabb, az együttműködést elutasító, frusztrált és rossz érzésekkel teli generációnak. Vagy félretehetjük mindazt, ahogy eddig a nyelvi univerzumot szemléltük, és kialakíthatunk egy új nézőpontot: a nyelvre, a tudásra és egymásra figyelve.” (Robin Lakoff 1989: 986)”

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave