Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?


Köszönetnyilvánítás

Könyvemet Nyelvészet és tudományelmélet című kismonográfiám folytatásaként adom közre. Mindkét kötetet azzal a céllal készítettem, hogy – nem a teljesség, hanem a szemléletformálás igényével – magyar nyelven, egyszerűségre és közérthetőségre törekedve összefoglalják a nyelvtudomány alapjaira rákérdező próbálkozásaim egyik vonulatát.
Bármennyi idő áll is még előttem, arra nem lesz elegendő, hogy egy-egy új magyar nyelvű monográfiával adózzam mindazon egykori tanárom, mentorom, segítőm, támogatóm, barátom emlékének, akik nélkül nem juthattam volna el e könyv megírásáig, és akik már nem vehetik kézbe. Ezért e könyvet mindannyiuk emlékének ajánlom. Hálával és szeretettel őrzöm Fehér Márta, Kanyó Zoltán, Kiefer Ferenc, Korponay Béla, Móré Mihályné és Petőfi S. János emlékét. Köszönettel emlékezem Manfred Bierwischre, Nicholas Rescherre és Wolfgang Stegmüllerre azokért a gondolataikért, amelyek első publikációimtól kezdve mind a mai napig serkentették saját reflexióimat a nyelvre és a nyelvtudományra.
Mindenekelőtt köszönöm Kocsány Piroskának, hogy elindított a tudományos pályán, jóban, rosszban mellettem állt, és új művem megszületéséig is elkísért. Köszönöm Rákosi Csillának, hogy osztatlan közös teljesítményünkként megalkothattuk az ebben a könyvben is alkalmazott p-modellünket, és köszönöm hozzájárulását néhány közösen jegyzett publikációnk felhasználásához. Hálásan köszönöm Moravcsik Editnek a több évtizedes inspiratív együttműködést, a támogatást, a felbecsülhetetlenül értékes intellektuális segítséget. Továbbá köszönöm mindkettőjüknek, valamint könyvem lektorának a kézirathoz fűzött észrevételeiket. Köszönöm az MTA-DE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport tagjainak a közel negyedszázadot átfogó együtt gondolkodást és a céljainkhoz töretlenül közelítő, egymást segítő munkálkodást.
Köszönettel tartozom a Magyar Tudományos Akadémiának a könyv megjelenésének támogatásáért. Megírásának szervezeti hátterét az MTA Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Programjának keretében az MTA-SZTE-DE Elméleti Nyelvészeti és Informatikai Kutatócsoport Álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása című projektje teremtette meg.
Köszönetet mondok a Magyar Nyelv, az Officina textologica és a Magyar Nyelvjárások szerkesztőségének, valamint a Gondolat Kiadónak, az Akadémiai Kiadónak és az ELTE Eötvös Kiadónak a következő publikációk felhasználásának engedélyezéséért: Az episztemológiai tolerancia elve az elméleti nyelvészetben. Magyar Nyelv CVII (2011), 129–147; Nyelvleírás és tudományelmélet: új problémák. In: Simon Gábor & Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Nyelvtan, diskurzus, megismerés. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2020, 13–38.; Alethikus relativizmus és abszolutizmus a nyelvtudományban. In: Pléh Csaba & Nyíri Kristóf (szerk.): A tények utáni világ mítosza. Budapest: Gondolat Kiadó, 2022, 51–138; Jöhet a nyelvészeti háborúkból üdv? In: Dávidházi Péter & Kertész András (szerk.): Jöhet háborúból üdv? Ókori kérdés mai szaktudományok fényében. Budapest: Gondolat Kiadó, 2023, 183–235; A német voller reprezentációi. Esettanulmány a ‘nyelvi jelenségek’ relativitásáról. Magyar Nyelvjárások 61 (2023), 389–408; Megjegyzések a generatív szintaxis parakonzisztenciájához. In: Kenesei István & Dékány Éva & Halm Tamás & Surányi Balázs (szerk.): Általános nyelvészeti tanulmányok 32. Újabb eredmények a grammatikaelmélet, nyelvtörténet és uralisztika köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2020, 137–153 (Rákosi Csillával); Interpretáció, narratíva, nyelvtudomány. Officina textologica 25 (2025), 118–139; Mit tehet a nyelv a nyelvtudományért? In: Dávidházi Péter & Kertész András (szerk.): Mit tehet nyelvünk a tudományért? Budapest: Gondolat Kiadó, 196–232.
Végül köszönetet mondok az Akadémiai Kiadónak könyvem publikálásáért, különösen Tárnok Irénnek, aki a publikációs folyamatot a buktatókon átsegítve eljuttatta a végeredményig.
A könyv hibáiért kizárólag én vagyok felelős.
 
2026. márciusában
 
Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave