Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?


7.2.1. A mondat

A kötet kiindulópontja az, hogy a Duden-grammatikák különböző kiadásai a voller szót ellentmondásosan – egyes adatokra hivatkozva melléknévként, más adatok alapján elöljárószóként – kategorizálják. Ezért a kötet bevezető írása egyebek mellett a következő kérdést teszi fel a tanulmányok szerzőinek (Hagemann & Staffeldt 2014):
 
(7.2)
A német voller reprezentációja melléknévi vagy elöljárószói?
 
Mivel a kérdésben szereplő egyik alternatíva plauzibilitása sem támasztható alá a kötet bevezető tanulmányának kiinduló p-kontextusában, a megoldandó p-probléma a p-hiányosság. A szerkesztők felkérésére a kötet szerzői – saját elméleti keretükben – az alábbi mondat elemzésével kísérlik meg a p-probléma megoldását:
 
(7.3)
Das
Meer
steckt
voller
wunderbarer,
verrückter
und
 
ADET
tengerNOM
sok van belőle
tele
csodálatosADJ-GEN
őrültADJ-GEN
és
 
‘A tenger tele van csodálatos, őrült és
 
besonderer
Lebewesen
 
 
 
 
 
 
különlegesADJ-GEN
élőlényNOM-GEN-PL
 
 
 
 
 
 
különleges élőlényekkel.’
 
E mondat több olyan morfológiai, szemantikai és szintaktikai nehézséget vet fel, amelyeknek nincs elméleteken átívelő, általánosan elfogadható megoldása. Nem csupán a mondat szintaktikai szerkezetének reprezentációja és egyes kifejezések szófaji besorolása kérdéses, hanem bizonyos szavak jelentése is. Például a verrückt elsődleges szó szerinti jelentése ‘őrült’, ‘bolond’, de fordítható ‘furcsá’-nak, ‘különös’-nek, ‘sajátos’-nak, ‘szokatlan’-nak vagy akár ‘fantasztikus’-nak is. A stecken jelentése (7.3)-ban: sok van valamiből; valamiből nagy mennyiséget tartalmaz.1 E jelentése a Duden szerint kizárólag a voller-rel alkotott szókapcsolatban jelenik meg.
Az alábbiakban öt példát mutatok be. Az öt plauzibilis érvelési folyamatot nem rekonstruálom részletesen, hanem csupán a (K5) szempontjából leglényegesebb elemeket emelem ki röviden.
1 Lásd Duden Wörterbuch: ‘ist viel, eine Menge, ein großes Maß von etw. aufweisen’; https://www.duden.de/rechtschreibung/stecken. A verrückt szinonimáihoz lásd: https://www.duden.de/synonyme/verrueckt (letöltve: 2021.04.06).

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave