Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?


7.2.6.1. Első érvelési ciklus: az adatok
A negyedik példa a würzburgi nyelvtan (‘Würzburger Satzanalyse’, lásd Staffeldt et al. 2014), melyre – mivel (7.2) megválaszolása szempontjából különösen tanulságos – az előző három esetnél részletesebben kitérek. Röviden jellemzem a szerzők plauzibilis érvelési folyamatának négy ciklusát. Az első ciklus kiinduló p-kontextusa tartalmazza a (7.2.)-vel jelzett p-problémát és rendszerezi az érvelési folyamat kiindulópontját jelentő adatokat.
A würzburgi nyelvtan egy valencia-alapú mondatelemzési módszert alkalmaz, mely nem csupán a mondatok reprezentációjának elemeit és a köztük fennálló viszonyokat határozza meg, hanem a mondatok elemzésének lépésekre bontott folyamatát is előírja. Az elemzési módszer a mondaton belüli hierarchikus viszonyok megragadására összpontosít. Az ágrajzokkal szemléltetett reprezentációk nem tükrözik a szórendet.
Az első ciklus, a kiinduló p-kontextusban a p-probléma felvetését követően, számba veszi a szerzők szerint a megoldáshoz vezető adatokat. A mondatelemzés kiindulópontként megvizsgálja a voller szerkezeti tulajdonságait. Megállapítja, hogy (7.3) egyszerű kijelentő mondat, melyben a ragozott ige a második helyen szerepel. A mondat szerkezeti központja (‘strukturelles Zentrum’) a steckt ragozott ige.
A das Meer valenciafüggő mondatrész. A ragozott igét megelőző pozíciót foglalja el, helyettesíthető es-szel, és nem alakítható át önálló mondattá:
 
(7.14)
(a)
0<|Az
Es
steckt
voller
[wunderbarer […] Lebewesen]
mondat nyelvtanilag helyes.|S(WG)<1
 
 
 
Ő PRON-NEUTR
sok van belőle
tele
[csodálatos […] élőlények]GEN-PL
 
 
 
 
‘Tele van csodálatos […] élőlényekkel.’
 
 
(b)
0<A
Voller
[wunderbarer Lebewesen]
steckt.
Das tut das Meer.
mondatkapcsolat nyelvtanilag helytelen.|S(WG)<1
 
 
 
Tele
[csodálatos […] élőlények]GEN-PL
sok van belőle.
Ezt teszi a tenger.
 
 
 
 
‘Tele van csodálatos […] élőlényekkel. Ezt teszi a tenger.’
 
 
Ami a voller wunderbarer [...] Lebewesen kifejezést illeti, egyetlen mondatrészként fogható fel, annak ellenére, hogy erre csak a helyettesítési teszt utal (7.15)(b)-ben, miközben az átalakítási teszt (7.15)(a)-ban nyelvtanilag helyes szerkezetet eredményez:
 
(7.15)
(a)
0<|A
Voller
[wunderbarer […] Lebewesen]
steckt
[das Meer]
mondat nyelvtanilag helyes.S(WG)<1
 
 
 
Tele
[csodálatos […] élőlények]GEN-PL
sok van belőle
[a tenger]NOM
 
 
 
 
‘A tenger tele van csodálatos […] élőlényekkel’.
 
 
(b)
0<A
So
steckt
 
[das Meer].
mondat nyelvtanilag helytelen.|S(WG)<1
 
 
 
Így
sok van belőle
[a tenger]NOM
 
 
 
 
Így sok van a tengerben.
 
 
(7.15)(a) azért helyes és (7.15)(b) azért helytelen, mert a steckt jelentése itt ‘sok van valamiből; valamiből nagy mennyiséget tartalmaz’, és ebben a jelentésében csak a voller kifejezéssel kapcsolható össze (Schumacher et al. 2004: 691). A Duden 7 egyéb jelentését adja meg, és a voller nélkül csak ezek valamelyike léphet fel. Továbbá, a Duden nem minősíti a stecken voller kifejezést frazémának.
A stecken-nel, vagyis az igei maggal való szoros kapcsolata miatt ez a mondatrész valenciafüggő:
 
(7.16)
0<A
[Das Meer]
steckt.
Das
geschieht
voller
[wunderbarer [...] Lebewesen]
mondatkapcsolat nyelvtanilag helytelen.|S(WG)<1
 
 
[A tenger]NOM
sok van belőle.
Ez
történik
tele
[csodálatos […] élőlények]GEN-PL
 
 
 
‘A tenger sok van belőle. Ez történik tele csodálatos élőlényekkel.’
 
A voller genitívuszi bővítményt vonz, ugyanakkor állhat voll alakban, valamint datívuszi vonzatú bővítménnyel kiegészítve, voll von alakban is:
 
(7.17)
(a)
0<A
[Das Meer]
steckt
voll
[wunderbarer [...] Lebewesen]
mondat nyelvtanilag helyes.|S(WG)<1
 
 
 
[A tenger]NOM
sok van belőle
tele
[csodálatos […] élőlények]GEN-Pl
 
 
 
 
‘A tenger tele van csodálatos élőlényekkel.’
 
(b)
0<A
[Das Meer]
steckt
voll von
[wunderbaren [...] Lebewesen]
mondat nyelvtanilag helyes.|S(WG)<1
 
 
 
[A tenger]NOM
sok van belőle
tele
[csodálatos […] élőlények]DAT-Pl
 
 
 
 
‘A tenger tele van csodálatos élőlényekkel.’
 
 
A stecken mint a mondat igei magja kétértékű: vonzata a das Meer nominatívuszi bővítmény és a voller wunderbarer [...] Lebewesen állítmányi bővítmény (Schumacher et al. 2004: 691).
A Duden-nyelvtan is eleve ellentmondásosan jellemzi a voll(er) szófaji reprezentációját. Egyfelől a genitívuszi alakot vonzó elöljárószók között említi (vö. Dudenredaktion (Hrsg.) 2009: 612), másrészt melléknévi csoportként (Dudenredaktion (Hrsg.) 2009: 930). Ugyancsak ellentmondásos a szótárban található jellemzés: a nyomtatott Duden szótár szerint (Dudenredaktion (Hrsg.) 2006) ragozhatatlan melléknév, a Duden szótár internetes változata viszont elöljárószónak minősíti.1 Az érvelési ciklus záró p-kontextusában az eredmény az, hogy a (7.2)-vel jelzett p-hiányosságot nem sikerült feloldani. Ugyanakkor mindkét alternatíva mellett szólnak adatok. Ezért az érvelési ciklus záró p-kontextusa, az adatokkal kiegészülve visszamenőlegesen újraértékeli a kiinduló p-kontextusban felvetett p-hiányosságot, p-inkonzisztenciát állapít meg a melléknévi reprezentációt és az elöljárószói reprezentációt állító plauzibilis kijelentések között. Mivel e ciklusban a p-inkonzisztenciát nem sikerült feloldani, új érvelési ciklus kezdődik.

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave