Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

7.2.6.2. Második érvelési ciklus: a melléknévi reprezentáció

A kiinduló p-kontextus tartalmazza a p-inkonzisztenciát mint megoldandó p-problémát, valamint az első ciklusban feltárt adatokat, melyek a p-kontextus kidolgozásának folyamán az alábbiakkal egészülnek ki.

Az elöljárószók nem állhatnak bővítmény nélkül. Többnyire egy főnévi csoport követi őket (lásd (7.18)(a)), melynek az esetét az elöljárószó határozza meg. Ritkábban melléknévi (lásd (7.18)(b)) vagy határozószói (lásd (7.18)(c)) csoport előtt fordulnak elő:

(7.18)	(a)	0<\|Az	Otto	spielt	gegen	[den Meister]		mondat nyelvtanilag helyes\|S(WG)<1
			Otto	játszik	ellenPREP	[a bajnok]ACC
			‘Otto a bajnok ellen játszik.’
	(b)	0<\|Az	Otto	hält	das	für	wahr	mondat nyelvtanilag helyes.\|S(WG)<1
			Otto	tart	ezACC	-nakPREP	igaz ADJ
			‘Otto ezt igaznak tartja.’
	(c)	0<\|Az	Otto	kommt	von	dort		mondat nyelvtanilag helyes.\|S(WG)<1
			Otto	jön	-nanPREP	ott ADV
			‘Otto onnan jön.’

Ezzel szemben valenciával rendelkező melléknevek bővítményei elhagyhatók. Például a mangels elöljárószó és a würdig melléknév viselkedését (7.19) és (7.20) szemlélteti:

(7.19)	(a)	0<\|A	[Der Brand]	erlosch	mangels	Sauerstoff	von alleine	mondat nyelvtanilag helyes.\| S(WG)<1
			[A tűz]NOM	kialudt	hiányábanPREP	oxigénDAT	magától
			Oxigén hiányában a tűz magától kialudt.
	(b)	0<\|A	[Der Brand]	erlosch	mangels	von alleine		mondat nyelvtanilag helytelen.\|S(WG)<1
			[A tűz]NOM	kialudt	hiányábanPREP	magától
			‘Hiányában a tűz magától kialudt.’

(7.20)	(a)	0<\|A	Das	war	[eines Meisters]	würdig	mondat nyelvtanilag helyes.\|S(WG)<1.
			Ez	volt	[egy bajnok]GEN	méltó ADJ
			‘Ez méltó volt egy bajnokhoz.’
	(b)	0<\|A	Das	war	würdig		mondat nyelvtanilag helyes.\|S(WG)<1
			Ez	volt	méltóADJ
			‘Ez méltó volt.’

E teszt alapján a voll melléknévként viselkedik:

(7.21)	(a)	0<\|A	[Der Schrank]	ist	[voll von]	Kleidern	mondat nyelvtanilag helyes.\|S(WG)<1
			[A szekrény]NOM	van	tele	ruhaDAT
			‘A szekrény tele van ruhával.’
	(b)	0<\|A	[Der Schrank]	ist	voll			mondat nyelvtanilag helyes.\|S(WG)<1
			[A szekrény]NOM	van	tele
			A szekrény tele van.

Továbbá, a prototipikus melléknevek egyik tulajdonsága, hogy a mondatban egyaránt betölthetnek állítmányi vagy jelzői funkciót. E kritériumot a voll teljesíti. (7.22)(a)-ban állítmányként, (7.22)(b)-ben jelzőként szerepel:

(7.22)	(a)	0<\|A	[Der Schrank]		ist	voll				mondat nyelvtanilag helyes.\|S(WG)<1
			[A szekrény]NOM		van	tele
			A szekrény tele van.
	(b)	0<\|A	Der	volle	Schrank	geht	nicht	mehr	zu	mondat nyelvtanilag helyes.\|S(WG)<1
			A	tele	szekrény	csukódik	nem	többé	be
			A tele szekrény már nem csukódik be.

A melléknévi reprezentáció mellett szóló szemantikai érv az, hogy a mellékneveknek van körülírható lexikai jelentése. A Duden a voll jelentését így adja meg: „[...] olyan állapotban, hogy senki, semmi vagy alig valaki vagy valami egyéb jut vagy fér be, van benne, rajta helye; teljesen tele, lefedett, foglalt.”1 A ciklus záró p-kontextusa tehát a melléknévi reprezentáció mellett foglal állást.

1	Vö.: „[...] einem solchen Zustand, dass nichts, niemand mehr oder kaum noch etwas, jemand hineingeht, -passt, darin, darauf Platz hat; ganz gefüllt, bedeckt, besetzt”. https://www.duden.de/rechtschreibung/voll_gefuellt_besetzt (letöltve: 2021.04.06.).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

Nyelvészet

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero