Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?


7.2.6.3. Harmadik érvelési ciklus: az elöljárószói reprezentáció
Ugyanakkor további adatok fényében új érvelési ciklus kezdődik.
A Duden szótár szerint a voller a voll melléknév egyes szám nominatívuszi alakjából ered, mely története során ragozhatatlanná vált, és kizárólag egy nominatívuszi maghoz tartozó hátravetett jelzői funkcióban, ragozatlan formában léphet fel (lásd (7.23)(a)). Az, hogy a voller ragozhatatlan és genitívuszban álló főnévi csoportot vonz, mely nem hagyható el (lásd (7.23)(b)), elöljárószóként való besorolása mellett szól.
 
(7.23)
(a)
0<|A
[Ein Schrank]
voller
Kleider
steht
in
[der
Ecke]
mondat nyelvtanilag helyes.|S(WG)<1.
 
 
 
[Egy szek-
rény] NOM
tele
ruha GEN
áll
-ban
[a
sarok]DAT
 
 
 
 
Egy ruhákkal tele szekrény.
 
 
(b)
0<|A
[Der Schrank]
ist
voller
mondat nyelvtanilag helytelen.|S(WG)<1
 
 
 
[A szek
rény] NOM
van
tele
 
 
 
 
 
 
 
 
A tele szekrény
 
 
 
 
 
 
Egy elöljárószó nem állhat együtt egyéb elöljárószóval, és a voller sem (lásd (7.24)(a)), míg mellékneveket követhet elöljárószó (lásd (7.24)(b)):
 
(7.24)
(a)
0<|A
voller
mit,
voller
von
kifejezések nyelvtanilag helytelenek.|S(WG)<1.
 
(b)
0<|A
voll
mit,
voll
von
kifejezések nyelvtanilag helyesek.|S(WG)<1
 
Végül, a voller wunderbarer [...] Lebewesen olyan, genitívuszban álló főnévi csoportként megjelenő névszói állítmányi bővítmény, amelyet a voller elöljárószó illeszt be a mondatba. Azért állítmányi bővítmény és nem elöljárószói csoport, mert, ahogy azt az alábbi analóg példában az állítmány ist-komponense jelzi, az alany (das Meer) egyik tulajdonságát fejezi ki:
 
(7.25)
0<|A
[Das Meer]
ist
lebewesenhaltig
mondat nyelvtanilag helyes.|S(WG)<1
 
 
[A tenger]NOM
van
élőlénytartalmú.
 
 
 
‘A tenger
élőlényeket
tartalmaz.’
 
 
Ez a ciklus tehát az elöljárószói reprezentációhoz rendel plauzibilitási értéket.

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave