7.2.6.4. Negyedik érvelési ciklus: a záró p-kontextus

A második és a harmadik ciklus eredményének összevetése nem oldotta fel a p-inkonzisztenciát. Ezért a kérdés továbbra is az, hogy milyen reprezentációt rendeljünk a voller-hez: elöljárószóként vagy melléknévként reprezentáljuk-e? A würzburgi nyelvtan sajátossága, hogy saját elméleti keretén belül megengedi a voller mindkét reprezentációjának elfogadását. A 7.4. ábrán a voller melléknévként, a 7.5. ábrán pedig elöljárószóként jelenik meg.1

Tehát a (7.18)–(7.22) alatt feltüntetett adatok – mint a plauzibilitási értékek forrásai – a (7.26) alatti hipotézist támasztják alá:

 

(7.26)

0<|A voller melléknév.|S(7.18)–(7.22)<1

 

Ekkor a voller wunderbarer [...] Lebewesen kifejezés olyan melléknévi csoport, amelynek magja a voller. A wunderbarer [...] Lebewesen pedig olyan genitívuszban álló főnévi csoport, amely a voller-rel mint maggal függőségi viszonyban van.

A (7.23)–(7.25) alatti adatok pedig (7.27)-t támasztják alá.

 

(7.27)

0<|A voller elöljárószó.|S(7.23)–(7.25)<1

 

Mivel ezek szerint mindkét reprezentáció mellett megbízható források szólnak, a szerzők úgy vélik, hogy a 7.2.5.1. szakaszban összefoglalt első érvelési ciklus záró p-kontextusában kapott p-inkonzisztencia mindkét reprezentációját egyidejűleg érvényesnek kell tekinteni (Staffeldt et al. 2014: 78).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1302mjanyt_1153/#m1302mjanyt_1153 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1302mjanyt_1153/#m1302mjanyt_1153)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1302mjanyt_1153/#m1302mjanyt_1153)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

7.5. ábra. A würzburgi nyelvtan 1. ágrajza mint (7.3) reprezentációja

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1302mjanyt_1155/#m1302mjanyt_1155 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1302mjanyt_1155/#m1302mjanyt_1155)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1302mjanyt_1155/#m1302mjanyt_1155)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

7.6. ábra. A würzburgi nyelvtan 2. ágrajza mint (7.3) reprezentációja

1

A 7.5. ábrán és 7.6. ábrán az összetevő-viszonyt folytonos vonal, a dependenciát szaggatott nyíl, míg a valenciát folytonos nyíl jelöli. Egy mondat alapvetően az igei magból (VK), az igei mag által megkövetelt bővítményekből (E), valamint a szintén az igei maghoz csatlakozó egyéb (de nem valencia-értékű) elemekből (A) áll. Ez az alapszerkezet bővülhet például segédigével (HV), modális igével (MV), vagy határozóval. Ugyanis az igei mag (participium II vagy infinitívusz) a segédigéktől és a modális igéktől függ, és a határozók a mondat egészének a jelentését befolyásolják (beleértve az igei magot, csakúgy, mint az attól függő bővítményeket és egyéb elemeket). A névszói magot NK, a névszói csoportot NG jelzi, a párhuzamos vonalak pedig egy kategória és az annak megvalósulási formája közti viszonyt szimbolizálják.

Tartalomjegyzék

• Mire jó a nyelvtudomány elmélete?
• Impresszum
• Köszönetnyilvánítás
• chevron_rightI. rész: Bevezetés
  • chevron_right1. Kérdésfelvetés
    • 1.1. Az alapkérdés
    • 1.2. A részkérdések
    • 1.3. Terminológia és notáció
  • chevron_right2. Háttérismeretek
    • chevron_right2.1. Tendenciák a tudományelméletben
      • 2.1.1. A standard nézet felbomlása
      • 2.1.2. A metaelméleti narratíva
    • 2.2. A vizsgálat tárgya
• chevron_rightII. rész: Relativizmus és abszolutizmus
  • chevron_right3. Naiv relativizmus és naiv abszolutizmus
    • 3.1. Kérdésfelvetés
    • chevron_right3.2. Alapmodellek
      • 3.2.1. Pluralizmus
      • 3.2.2. Relativizmus
      • 3.2.3. Tolerancia
    • chevron_right3.3. Relativista és abszolutista reakciók az elméletek, a módszerek és a tudományos nyelv sokféleségére
      • chevron_right3.3.1.Relativista és abszolutista reakciók az elméletek sokféleségére
        • 3.3.1.1. Intoleráns abszolutizmus
        • 3.3.1.2. Az abszolút háborúja az abszolút ellen
        • 3.3.1.3. Toleráns abszolutizmus
        • 3.3.1.4. Toleráns relativizmus
        • 3.3.1.5. Az intoleráns abszolutizmus háborúja a toleráns relativizmus ellen
        • 3.3.1.6. A relativizmus intoleráns abszolutizmusa
      • 3.3.2. Relativista és abszolutista reakciók a módszerek sokféleségére
      • chevron_right3.3.3. Relativista és abszolutista reakciók a tudományos nyelv sokféleségére
        • 3.3.3.1. A standard nézet
        • 3.3.3.2. Az új nézet
    • chevron_right3.4. Relativista és abszolutista reakciók az elmélet-redukcióra
      • 3.4.1. Redukcionizmus, abszolutizmus, intorelancia
      • 3.4.2. Antiredukcionizmus, relativizmus, tolerancia
    • chevron_right3.5. Relativista és abszolutista reakciók a reprezentációk sokféleségére
      • 3.5.1. Intoleráns abszolutizmus
      • 3.5.2. Toleráns relativizmus
    • 3.6. Összegzés
  • chevron_right4. Relativizmus és plauzibilis érvelés
    • 4.1. Kérdésfelvetés
    • chevron_right4.2. A p-modell mérsékelt relativizmusa
      • 4.2.1. A plauzibilis kijelentések relativitása
      • 4.2.2. A plauzibilis következtetések relativitása
      • 4.2.3. A p-kontextus
      • 4.2.4. Az információs alul- és túldetermináltság relativitása
      • 4.2.5. A p-parakonzisztencia relativitása
      • .2.6. A plauzibilis érvelési folyamat relativitása
      • 4.2.7. Az adatok és az evidencia relativitása
      • chevron_right4.2.8. Esettanulmány: a német labiális affrikáta
        • 4.2.8.1. Első érvelési ciklus: a bifonémikus reprezentáció
        • 4.2.8.2. Második érvelési ciklus: a monofonémikus reprezentáció
        • 4.2.8.3. Harmadik érvelési ciklus: a záró p-kontextus
    • 4.3. Összegzés
  • chevron_right5. A p-modell válaszai az ellenérvekre
    • 5.1. Kérdésfelvetés
    • chevron_right5.2. P-Parakonzisztencia
      • 5.2.1. Rescher és Brandom parakonzisztens logikája
      • 5.2.2. P-parakonzisztencia és plauzibilis érvelés
    • 5.3. Doktrínák helyett látásmód
    • chevron_right5.4. Az öncáfolat vádja
      • 5.4.1. Az öncáfolat vádja Platón Theaitétoszában
      • 5.4.2. A relativizmus dilemmája
    • chevron_right5.5. Az egyenlő érvényesség vádja
      • 5.5.1. Relativitás és preferencia
      • 5.5.2. Relativitás és mérce
      • 5.5.3. Relativitás és a bipolaritás elvetése
    • chevron_right5.6. Deskriptivitás és normativitás
      • 5.6.1. A racionális rekonstrukció és a p-modell
      • 5.6.2. A plauzibilis cél-eszköz séma
    • 5.7. Összegzés
• chevron_rightIII. rész: Konzisztencia és inkonzisztencia
  • chevron_right6. Az episztemológiai tolerancia elve
    • 6.1. Kérdésfelvetés
    • chevron_right6.2. Heurisztikusan termékeny, permanens p-parakonzisztencia
      • 6.2.1. Esettanulmány: Zubizarreta (1983)
      • 6.2.2. Esettanulmány: É. Kiss (1987)
    • 6.3. Esettanulmány: erős p-inkonzisztencia
    • 6.4. Esettanulmány: heurisztikusan terméketlen, elfogadhatatlan, ad hoc p-parakonzisztencia
    • 6.5. Esettanulmány: heurisztikusan terméketlen, ideiglenesen elfogadható, ad hoc p-parakonzisztencia
    • 6.6. Összegzés
  • chevron_right7. A jelenségek relativitása
    • 7.1. Kérdésfelvetés
    • chevron_right7.2. Esettanulmány: a német voller reprezentációi
      • 7.2.1. A mondat
      • 7.2.2. A voller reprezentációja a transzformációs generatív nyelvtanban
      • 7.2.3. A voller reprezentációja a fejvezérelt frázisstruktúra nyelvtanban
      • 7.2.4. A voller reprezentációja a kategoriális nyelvtanban
      • 7.2.5. A voller reprezentációja a topológiai modellben
      • chevron_right7.2.6. A voller reprezentációja a würzburgi nyelvtanban
        • 7.2.6.1. Első érvelési ciklus: az adatok
        • 7.2.6.2. Második érvelési ciklus: a melléknévi reprezentáció
        • 7.2.6.3. Harmadik érvelési ciklus: az elöljárószói reprezentáció
        • 7.2.6.4. Negyedik érvelési ciklus: a záró p-kontextus
      • 7.2.7. Intrateoretikus p-parakonzisztenica, interteoretikus p-parakonzisztencia és p-hiányosság.
    • chevron_right7.3. Vannak-e nyelvi tények?
      • 7.3.1. A reprezentációk relativitása és a jelenségek relativitása
      • 7.3.2. Az „Eleve Adott Mítosza”
    • 7.4. Összegzés
• chevron_rightIV. rész: Plauzibilis érvelés és érvelési hibák
  • chevron_right8. Érvelési hibák a chomskyánizmusban
    • 8.1. Kérdésfelvetés
    • 8.2. Mi egy érvelési hiba?
    • chevron_right8.3. Esettanulmány: szalmabábérvelés a B. F. Skinner Verbal Behavior című könyvéről írott recenzióban (Chomsky 1959)
      • 8.3.1. „A valaha volt legmegsemmisítőbb recenzió” vagy „abszurd karikatúra”?
      • chevron_right8.3.2. A plauzibilis érvelési folyamat
        • 8.3.2.1. Első érvelési ciklus: tudományos hipotézis vagy tudománytalan dogmatizmus?
        • 8.3.2.2. Második érvelési ciklus: objektivitás vagy az objektivitás elvesztése?
        • 8.3.2.3. Harmadik érvelési ciklus: egyszerűség vagy komplexitás?
        • 8.3.2.4. Részleges összegzés: kifinomult taktika?
        • 8.3.2.5. Behaviorizmus: elpusztult vagy él és virul?
      • 8.3.3. A válasz
    • 8.4. Esettanulmány: elsietett általánosítás Chomsky Aspects of the Theory of Syntax című könyvében (Chomsky 1965)
    • chevron_right8.5. Esettanulmány: argumentum ad verecundiam és whig-történetírás Chomsky Cartesian Linguistics című könyvében (Chomsky 2009 [1966])
      • 8.5.1. Történetírás vagy fantázia?
      • 8.5.2. Chomsky érvelési folyamatának következtetései
      • 8.5.3. Az argumentum ad verecundiam érvelési hiba
      • 8.5.4. A whig-történetírás és a Cartesian Linguistics
      • 8.5.5. Ad verecundiam és ad hominem érvelés
      • 8.5.6. A válasz
    • chevron_right8.6. Esettanulmány: érvelési hibák összefonódása a minimalista programban (Chomsky 1995a)
      • 8.6.1. „Teljesen kifejlett természettudomány” vagy „bizarr kivételek és mentegetőzések szórakoztató narratívája”?
      • chevron_right8.6.2. Metaforikus érvelési hibák
        • 8.6.2.1. Halmazok előállítása halmazokból
        • 8.6.2.2. A halmazelméleti metaforikus érvelési hiba
        • 8.6.2.3. A biológiai metaforikus érvelési hiba
      • 8.6.3. A körben forgó érvelés és az evidencia elhallgatása érvelési hiba
      • 8.6.4. A válasz
    • 8.7. Összegzés
  • chevron_right9. Érvelési hibák az antichomskyánizmusban
    • 9.1. Kérdésfelvetés
    • 9.2. Esettanulmány: közvetlen argumentum ad hominem és hamis analógia
    • 9.3. Esettanulmány: közvetett argumentum ad hominem és hamis analógia
    • 9.4. Esettanulmány: elfogult argumentum ad hominem
    • 9.5. Esettanulmány: a kút megmérgezése
    • 9.6. Összegzés
• chevron_rightV. rész: Haladás és hanyatlás
  • chevron_right10. A nyelvészeti háborúk
    • 10.1. Kérdésfelvetés
    • 10.2. Mi a tudományos haladás?
    • chevron_right10.3. Esettanulmány: ment-e a háborúk által a nyelvtudomány előrébb?
      • 10.3.1. Két „szent háború”
      • 10.3.2. Ciklikus, prizmatikus és visszamenőleges újraértékelés
      • 10.3.3. Alternatív nyelvtanok
      • 10.3.4. Kognitív nyelvészet
      • 10.3.5. Egyéb irányzatok
      • 10.3.6. A jelen
      • 10.3.7. A győztes veresége és a vesztesek győzelme
    • 10.4. Összegzés
  • chevron_right11. A chomskyánus narratíva és a tudományos haladás
    • 11.1. Kérdésfelvetés
    • chevron_right11.2. Esettanulmány: a whig-narratíva a chomskyánizmusban
      • 11.2.1. Anakronizmus és dogmatizmus a chomskyánus narratívában
      • 11.2.2. A nyelvtudomány-történet whig-újraírása
    • chevron_right11.3. Esettanulmány: heurisztikusan terméketlen narratíva a hazai chomskyánizmusban
      • 11.3.1. A narratív szöveg kiválasztása
      • 11.3.2. Első érvelési ciklus: haladás az éretlen tudománytól az érett tudomány felé?
      • 11.3.3. Kitérő: haladás az érett tudománytól az éretlen tudomány felé?
      • 11.3.4. Második érvelési ciklus: „Chomsky forradalmi felismerése”?
      • 11.3.5. Harmadik érvelési ciklus: „Chomsky Skinner-kritikája jelentős szerepet játszott abban, hogy a behaviorizmus háttérbe szorult”?
      • chevron_right11.3.6. Negyedik érvelési ciklus: „a transzformációs generatív nyelvészet nem a bölcsészettudomány, hanem a természettudományok egyik ága”?
        • 11.3.6.1. A p-probléma
        • 11.3.6.2. Első alciklus: diszciplínák kavalkádja (11.20)(a)-ban
        • 11.3.6.3. Második alciklus: biológia-e a transzformációs generatív nyelvészet (11.20)(b) szerint?
        • 11.3.6.4. Harmadik alciklus: „szánalmas dadogás” (11.20)(c)-ben?
      • 11.3.7. Ötödik érvelési ciklus: a transzformációs generatív nyelvész biológiai kutatómunkát végez?
      • chevron_right11.3.8. Hatodik érvelési ciklus: „a generatív elmélet evolúciója a szabályok elméletétől az elvek és paraméterek elméletéig, majd a minimalizmusig tart”?
        • 11.3.8.1. Első alciklus: axiomatikus elmélet-e a transzformációs generatív nyelvészet?
        • 11.3.8.2. Második alciklus: a ‘vágyvezérelt gondolkodás’ érvelési hiba
        • 11.3.8.3. Harmadik alciklus: „nincsenek az elmélet keretei között feloldhatatlan ellentmondások”?
      • 11.3.9. Hetedik érvelési ciklus: a narratíva záró p-kontextusa
      • 11.3.10. A tanulság
    • 11.4. Összegzés
• chevron_rightVI. rész: Befejezés
  • chevron_right12. Visszatekintés
    • 12.1. A p-modell reflexivitása
    • 12.2. Válaszok a részkérdésekre
  • 13. Válasz az alapkérdésre
• Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//