A mandarin beszédhangok produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtésében - 7.2. A kutatás kérdése

Juhász Kornélia: A mandarin beszédhangok produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtésében

›

7. Az atonális és tonális monoszillabikus dallammenetek összehasonlítása

›

7.2. A kutatás kérdése

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások

Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:

Harvard

Juhász Kornélia (2025): A mandarin beszédhangok produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtésében. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641467Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1313amandny_789/#m1313amandny_789 (2025. 12. 25.)

Chicago

Juhász Kornélia. 2025. A mandarin beszédhangok produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtésében. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641467 (Letöltve: 2025. 12. 25.https://mersz.hu/hivatkozas/m1313amandny_789/#m1313amandny_789)

APA

Juhász K. (2025). A mandarin beszédhangok produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtésében. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641467. (Letöltve: 2025. 12. 25.https://mersz.hu/hivatkozas/m1313amandny_789/#m1313amandny_789)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

A kínai és magyar emelkedő és ereszkedő dallammenetek, azaz kínai lexikai tónusok és magyar monoszillabikus intonációs kontúrok áttekintésekor a szakirodalmi leírások nem szolgáltak minden esetben kimerítő információval, azaz nem tették lehetővé azt, hogy minden vizsgált akusztikai tulajdonság megvalósulására hipotézist foglmazzak meg. Ebből fakadóan az elemzésben kizárólag egy kutatási kérdést fogalmaztam meg. Az akusztikai összehasonlításban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a vizsgált magyar egy szótagú kérdés és a kínai 2. emelkedő tónus; valamint a kínai 4. ereszkedő tónus és a magyar felszólító dallamok közötti, a kínai nyelvtanításban feltételezett hasonlóságok helytállóak-e. Kérdés, hogy az atonális és tonális nyelvtípusok vizsgált dallamainak esetében hasonló alapfrekvencia-tartományt mérhetünk-e, illetve fedezhetünk-e fel hasonlóságokat a beszéddallam egyéb jellemzőinek kihasználásában, azaz a dallammenetek minimumában, maximumában és terjedelmében, valamint időtartamukban, a dallammenetek tranzíciójának sebességében és a dallamok ívében (K1). A kísérlet módszertanát a 7.3. fejezetben mutatom be.

Kivonat

fullscreenclose

printsave