3.2.1.1.2. A dinamikus akusztikai/artikulációs céllal rendelkező magánhangzók (diftongusok és triftongusok)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Juhász Kornélia (2025): A mandarin beszédhangok produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtésében. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641467Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1313amandny_284/#m1313amandny_284 (2025. 12. 25.)
Chicago
Juhász Kornélia. 2025. A mandarin beszédhangok produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtésében. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641467
(Letöltve: 2025. 12. 25.https://mersz.hu/hivatkozas/m1313amandny_284/#m1313amandny_284)
APA
Juhász K. (2025). A mandarin beszédhangok produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtésében. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641467.
(Letöltve: 2025. 12. 25.https://mersz.hu/hivatkozas/m1313amandny_284/#m1313amandny_284)
A dinamikus akusztikai artikulációs/akusztikai céllal rendelkező kettős és/vagy hármas hangzók (diftongusok és triftongusok) a sztenderd magyar nyelvváltozat szempontjából nem relevánsak. A sztenderd magyar nyelvváltozatban a két (vagy több) vokalikus akusztikai/artikulációs cél két (vagy több) eltérő szótagmag alá van rendelve, tehát ezek a magánhangzó-szekvenciák a szomszédos szótagok nukleuszaiként valósulnak meg (Siptár–Törkenczy 2000). Más szóval a sztenderd magyar magánhangzó-szekvenciákat (pl. autó, hiátus) nem szokás diftongusnak/triftongusnak tekinteni. Emellett a siklóhangként osztályozható /j/ approximáns fonológiai viselkedése és annak mássalhangzós tulajdonságai is cáfolják a dinamikus artikulációs/akusztikai céllal megvalósuló vokalikus fázisok létét a sztenderd magyar nyelvváltozatban (Siptár–Törkenczy 2000, Siptár 2016). (Fontos megjegyezni, hogy a magyar dialektális nyelvváltozatokban a sztenderd nyelvváltozattal szemben megjelennek dinamikus artikulációs/akusztikai céllal realizálódó magánhangzók.) A sztenderd magyar nyelvváltozattal szemben a sztenderd kínai nyelvben a diftongus- és triftonguskészlet rendkívül gazdag: összesen 9 diftongust és 4 triftongust tudunk megkülönböztetni (Bartos–Ye 2019, 4. táblázat). A vokalikus szekvenciában lezajló változást elsősorban a nyelvállásfokban bekövetkező változás szerint szokás osztályozni: a diftongusok esetében két típus, a nyíló, illetve záródó kettőshangzók különíthetők el. A triftongusok esetében pedig egyetlen komplex nyíló-záruló szerkezet a jellemző. Nyíló diftongusok esetében a nyelvállásfok csökken, a záruló diftongusok esetében pedig növekszik. Triftongusok esetében pedig ezen változások kombinálódnak.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Juhász Kornélia (2025): A mandarin beszédhangok produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtésében. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641467Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1313amandny_286/#m1313amandny_286 (2025. 12. 25.)
Chicago
Juhász Kornélia. 2025. A mandarin beszédhangok produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtésében. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641467
(Letöltve: 2025. 12. 25.https://mersz.hu/hivatkozas/m1313amandny_286/#m1313amandny_286)
APA
Juhász K. (2025). A mandarin beszédhangok produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtésében. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641467.
(Letöltve: 2025. 12. 25.https://mersz.hu/hivatkozas/m1313amandny_286/#m1313amandny_286)
4. táblázat: A dinamikus akusztikai/artikulációs céllal rendelkező magánhangzók (Bartos–Ye 2019: 66.)
|
Típus
|
Realizációk
|
|
|
Diftongusok
|
záruló diftongus
|
ai [aj], ei [ej], ao [ɑʊ], ou [oʊ]
|
|
nyíló diftongus
|
ia [ja], ie [jɛ], ua [wa], uo [wo], üe [ɥɛ]
|
|
|
Triftongusok
|
nyíló-záruló triftongus
|
iao [jɑʊ], iou [joʊ], uai [waj], uei [wej]
|
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Juhász Kornélia (2025): A mandarin beszédhangok produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtésében. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641467Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1313amandny_287/#m1313amandny_287 (2025. 12. 25.)
Chicago
Juhász Kornélia. 2025. A mandarin beszédhangok produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtésében. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641467
(Letöltve: 2025. 12. 25.https://mersz.hu/hivatkozas/m1313amandny_287/#m1313amandny_287)
APA
Juhász K. (2025). A mandarin beszédhangok produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtésében. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641467.
(Letöltve: 2025. 12. 25.https://mersz.hu/hivatkozas/m1313amandny_287/#m1313amandny_287)
A kínai és magyar beszédhangkészletek áttekintése után a következő. 3.2. fejezetben röviden összefoglalom az értekezésben vizsgált kínai és magyar beszédhangcsoportokat, valamint a bemutatásuk sorrendjét a monográfia további fejezeteiben.