4.2.1. Szakirodalmi háttér

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A célnyelvi percepció és produkció vizsgálatában elsősorban az anyanyelvi (L1) hatásnak szokás a legjelentősebb szerepet tulajdonítani (Flege 1987a), és ennél számottevően kevesebb figyelem irányul a célnyelv hatására az anyanyelvi produkcióban. Az ebben az alfejezetben bemutatott kísérlet célja Grosjean (2001) nyelvi mód-hipotézisét alapul véve két kísérlet összehasonlításával vizsgálni a nyelvi módok hatását az L1 és az L2 explozívák zöngekezdési idejére. Mint azt a 1.2.5.1. alfejezetben láthattuk, az explozívák produkcióját és időviszonyait a zöngekezdési idő értékével lehet jellemezni. Ebben a kísérletben a 4.1. fejezetben bemutatott kísérlet során felvett és elemzett magyar és kínai fortis beszédhangokat, vagyis a magyar zöngétlen aspirálatlan [p t k], és kínai zöngétlen aspirált [ph th kh] szegmentumokat vizsgálom tovább a nyelvi módok hatása szempontjából. A vizsgálat fő kérdését és problémáját az az eredmény szolgáltatta, hogy a kezdő és haladó mandarinul tanulók a magyar zöngétlen aspirálatlan fortis explozívákat szokatlanul magas aspiráció (tehát +VOT-)értékkel ejtették, és ennek következtében nem különítették el egymástól a fonetikai szempontból eltérő zöngésségi kategóriába eső magyar zöngétlen aspirálatlan fortis és kínai zöngétlen aspirált fortis beszédhangokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Grosjean-féle nyelvimód-hipotézisből kiindulva a jelen kísérlet esetében felmerül, hogy a magyar és a kínai anyag egyidejű felvétele a két nyelv együttes aktiválását eredményezhette a magyar anyanyelvűek esetében. A magyar szegmentumok aspiráltabb ejtését az válthatta ki, hogy a kísérletben kínai szótagokat megjelenítő álszavakat kellett felolvasni magyar kiejtéssel, ezáltal feltételezhetően a magyar szegmentumok produkciójában is a kínai szegmentumok aspirációs hatása érvényesült. Ezért a jelen vizsgálat célja az, hogy a nyelvi módok hatását vizsgáljam az explozívák ejtése tekintetében úgy, hogy két kísérlet eredményeit vetem össze. Az első kísérlet esetében (azaz a 4.1. fejezetben bemutatott kísérlet esetében), ahol a kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek produkciójában a magyar zöngétlen aspirálatlan fortis explozívákat szokatlanul magas +VOT-érték jellemezte, azt feltételezem, hogy ezeket a magyar nyelvre nem jellemző aspirált ejtésű beszédhang-realizációkat a nyelvi módok nem megfelelő kontrollálása eredményezte. E hipotézis tesztelése végett ezeket az adatokat egy eddig be nem mutatott új, második kísérlet eredményeivel vetem össze, ahol ugyanazon beszélők vizsgálatakor a kísérlet módszertanában a lehetőség szerint kontrollálom a nyelvi módokat. Ez összegezve azt jelenti, hogy az első kísérlet, vagyis a 4.1. fejezetben bemutatott kísérletre (amelyre ezentúl I. (nem facilitáló) kísérletként hivatkozom) feltételezésem szerint nem facilitálta megfelelően az egynyelvű nyelvi módokat, de azt feltételezem, hogyha ugyanezt a kísérletet még egyszer a megfelelő módszertani módosításokkal, azaz a nyelvi módokat megfelelően facilitálva végzem el, akkor a nyelvtanulók ejtésében a magyar explozívákat a magyar nyelvre jellemző aspirálatlan értékek jellemzik. Ezért innentől fogva az utóbbi, nyelvi módokat facilitáló kísérletre II. (facilitáló) kísérletként fogok hivatkozni. A vizsgálathoz tartozó hipotézisek részletes leírását a következő, 4.2.2. fejezet tartalmazza.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave