PARA-SZORBINSAV (2-4-HEXADIÉNSAV-LAKTON)

A vegyületet a madárberkenye (Sorbus aucuparia L.) termései tartalmazzák, a termésekben a vegyület glikozidos kötésben található, sebzéskor alakul át a nyálkahártyát és bőrt ingerlő folyadékká, a para-szorbinsavvá. A vegyület főzéskor elbomlik szorbinsavvá, mely már nem mérgező (2. képlet). A magvak 0,2–0,5% amigdalint (ciánglikozid), a terméshús 0,06% prunazint (ciánglikozid) tartalmaz. Ezenkívül az érett termések 0,06–0,15% aszkorbinsav-tartalmúak.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_259/#m1345mnnm_259 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_259/#m1345mnnm_259)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_259/#m1345mnnm_259)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

2. képlet: a) Para-szorbozid átalakulása para-szorbinsavvá, b) Para-szorbinsav átalakulása szorbinsavvá

 

Madárberkenye – Sorbus aucuparia L. var. edulis Dicek

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_262/#m1345mnnm_262 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_262/#m1345mnnm_262)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_262/#m1345mnnm_262)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

Madárberkenye

 

10, néha 16–18 m magas fa, páratlanul szárnyasan összetett fűrészes szélű levelekkel, bogernyő virágzattal, az egyes virágok fehér színűek. Termése csoportos bogyótermés, az egyes termések piros színűek, gömbölyűek. Három maggal rendelkeznek.

A népgyógyászatban a terméseket diuretikumként, C-vitamin forrásként, anyagcsere-fokozóként alkalmazták. A megfőzött termés zselék, kompótok, likőrök, lekvárok készítésére alkalmas.

A para-szorbinsav, melyet a termés 0,04%-ban tartalmaz, enyhe laxatív hatású, nyálkahártyaingerlő. Perorálisan gyomor-bélgyulladást és vesekárosodást okoz [Diemair, Franzen 1959].

Akut mérgezés tünetei: hányás, émelygés, hasfájás, gasztritisz, hasmenés, albuminuria, glükozúria. LD50 érték egereken ip. bejuttatásnál 250 mg/kg testsúly. Halálos mérgezést felnőttnél 50–90 kg termés vált ki.

Elsősegély: bőséges folyadék bejuttatása a szervezetbe, aktív szén adása, mucilaginozumok

A Komission E (német E-Bizottság) a termésdrogot a negatív monográfiák közé sorolta.

 

TULIPALIN-SZÁRMAZÉKOK (α-METILÉN-γ-BUTIROLAKTONOK) [3. fotó]

Bőrallergizáló vegyületek, melyek a tulipán-féleségek (Tulipa gesneriana L.) hagymáiban fordulnak elő [Slob és mtsai, 1975]. A hagyma sérülése folytán kifolyó nedvben az eredetileg glikozidos kötésű laktonok cukorrésze lehasad, a keletkezett savak gyűrűzáródással laktonokká alakulnak. A tulipozid A tulipalin A-vá alakul, a tulipozid B-ből tulipalin B keletkezik (3. képlet). A tulipalin A α-metilén-γ-butirolakton, a tulipalin B β-hidroxi-α-metilén-γ-butirolakton. A laktonok a kézfelületen, ujjhegyeken ekcémás bőrelváltozásokat okoznak, a körmök törékennyé válnak. A hagymák 2,34% tulipozid A-t és 1,5% tulipozid B-t tartalmaznak. Az allergiás elváltozásokat a tulipozid A okozza, melynek a lebomlása a bőrben történik. Az ekcémás elváltozások bőrvörösségben, duzzanatban, viszkető, égető érzésben jelentkeznek. A tünetek 2-3 nap alatt gyógyulnak, ismételt érintkezésnél kiújulnak.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_272/#m1345mnnm_272 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_272/#m1345mnnm_272)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_272/#m1345mnnm_272)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

3. képlet: Tulipozid A és B átalakulása tulipalin A és B-re

 

A védőkenőcsök nem sokat érnek, megelőzésként védőkesztyűt alkalmaznak a kertészek részére, akik a hagymákat válogatják. A tulipozidok egyébként a növény antibiotikus védővegyületei [Gitte, Marks, 1990].

Tartalomjegyzék

• Mérgező növények, növényi mérgezések
• Impresszum
• Előszó
• Köszönetnyilvánítás
• 1. Legenda, mítosz, kultúrtörténet
• chevron_right2. Mérgező növények, növényi mérgezések
  • 2.1. Gyakori mérgezési esetek és tanácsadások nemzetközi toxikológiai centrumok adatai alapján
  • 2.2. Növényi méreganyagok szerkezeti felosztása és előfordulása
  • 2.3. Elsősegélynyújtás
  • 2.4. Növények mérgező anyagai
• chevron_right3. Részletes rész
  • chevron_right3.1. Növényi savak és savszármazékaik
    • chevron_right3.1.1. Oxálsav és oxálsavas sók
      • KALCIUM-OXALÁT KRISTÁLYOKAT TARTALMAZÓ NÖVÉNYEK
    • chevron_right3.1.2. ALIFÁS SAVLAKTONOK
      • PARA-SZORBINSAV (2-4-HEXADIÉNSAV-LAKTON)
  • chevron_right3.2. Fenoloidok
    • 3.2.1. Alkilfenol-származékok (alkil-pirokatechinek)
    • 3.2.2. Benzokinon-származékok, mint allergizáló vegyületek
    • chevron_right3.2.3. Kumarinok
      • 3.2.3.1. Hidroxikumarinok
      • 3.2.3.2. Dikumarolok
      • 3.2.3.3. Furanokumarinok
    • chevron_right3.2.4. Antracénszármazékok toxikológiai vonatkozásai
      • 3.2.4.1. Antrakinonok
      • 3.2.4.2. Naftodiantron-vegyületek
  • chevron_right3.3. Poliinek (poliacetilének)
    • 3.3.1. Cikutoxin és rokon vegyületei
    • 3.3.2. Falkarinolszármazékok
  • 3.3. Poliinek (poliacetilének) / 3.4. Terpénszármazékok
  • chevron_right3.4. Terpénszármazékok
    • 3.4.1. Monoterpének
    • 3.4.2. Diterpének
    • 3.4.3. Szeszkviterpén-laktonok
    • chevron_right3.4.4. Triterpénszármazékok
      • 3.4.4.1. Kukurbitacinok
      • chevron_right3.4.4.2. Szaponinok
        • 3.4.4.2.1. Triterpén szaponinok
        • 3.4.4.2.2. Szteroid szaponinok
        • 3.4.4.2.3. Szteroid szívglikozidok
  • chevron_right3.5. Azotoidok
    • 3.5.1. Aminosavak
    • 3.5.2. Lektinek, toxikus proteinek
    • 3.5.3. Cianogén vegyületek
    • chevron_right3.5.4. Alkaloidok
      • 3.5.4.1. Tropán-alkaloidok
      • 3.5.4.2. Piridin / piperidin alkaloidok
      • 3.5.4.3. Izokinolinvázas alkaloidok
      • 3.5.4.4. Kinolizidin-alkaloidok
      • 3.5.4.5. Pirrolizidin-alkaloidok
      • 3.5.4.6. Tropolon-alkaloidok
      • 3.5.4.7. Terpén-alkaloidok
      • chevron_right3.5.4.8. Szteroid-alkaloidokat tartalmazó növények
        • 3.5.4.8.1. Solanum-alkaloidok
        • 3.5.4.8.2. Veratrum-alkaloidok
        • 3.5.4.8.3. Buxus-fajok alkaloidjai
• 4. Zárszó
• Irodalom
• Melléklet (színes fotók)

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 714 3

A közelmúltban felmérés történt Budapest egyes kerületeiben az óvodák és iskolák környékére ültetett növényekről. Megállapítást nyert pl., hogy az egyik óvodakert homokozója környékére ricinust ültettek, melyről köztudott, hogy 1-2 magja is halálos mérgezést okozhat. Ez azt bizonyítja, hogy az óvodai szakemberek egy része sincs tisztában az egyes növények veszélyes voltával. A Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetét rendszeresen keresik fel személyesen, illetve telefonon növényi mérgezésekkel kapcsolatban. Leggyakrabban aranyeső, seprőzanót, hóbogyó és kutyatejfélék szerepelnek a megkeresések között, hogy csak néhányat említsünk.

A könyv igyekszik tájékoztatást adni a mérgező magasabbrendű növényekről, növényi hatóanyagokról, növényi mérgezésekről, és segít az elsősegélynyújtásban. A könyv felhívja a figyelmet a növényeknek veszélyes voltára. Különösen fontos a figyelemfelkeltés kisgyermekek szülei részére, és mindazoknak, akik kisgyerekekkel foglalkoznak. A gyermekek ugyanis a legfogékonyabbak arra, hogy 1-1 szép virágot letépjenek, vagy megkóstoljanak egy-egy csábitóan szép termést. A könyv ezért minden esetben kitér a legsürgősebb elsősegélynyújtási feladatokra. Az esetlegesen előforduló mérgezéseknél természetesen azonnal hívni kell az orvost is. Egyetlen esetben sem nélkülözhető az orvosi ellátás!

A növények szép külsejükkel díszei lehetnek a kertnek, lakásnak, nem irtani kell azokat, hanem fontos a megismerésük és másokat is (baráti társaság, ismerősök) figyelmeztetni kell a mérgezés lehetőségére.

Az (haszon, házi) állatok is mérgeződhetnek, elhulásuk, lesoványodásuk, betegségük okozója lehet, ráadásul húsuk, tejük fogyasztása másodlagos mérgezéseket okozhat.

A könyv javasolható gyógyszerészeknek, toxikológusoknak, alapellátás orvosainak, állatorvosoknak, mezőgazdaságban, kertészetben dolgozóknak, állatápolóknak, óvodáknak, iskoláknak, növény-gyógynövény kereskedőknek, természetgyógyászoknak, s természetesen mindazoknak, akik érdekeltek e témában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/marczal-mergezo-novenyek-novenyi-mergezesek//