3.3.1. Cikutoxin és rokon vegyületei

Gyilkos csomorika – Cicuta virosa L.

Az Apiaceae család veszélyes növényei közé tartozik. Magyarországon mocsaras, lápos helyeken előforduló mérgező növény. 1 m magas lágyszárú, szárnyasan összetett levelekkel. A levélkék lándzsásak, fűrészes szélűek. Az egyes virágok fehérek, összetett ernyőt alkotnak. A termés ikerkaszat, gömbölyű vagy tojásalakú. Gyökértörzse harántkamrákra osztott. A gyökértörzset megtörve sárga színű, zellerre emlékeztető szagú tejnedvet bocsát ki, mely levegőn először narancssárga, majd barnaszínűvé válik. Ez az anyag tartalmazza a legfontosabb méreganyagot, a cikutoxint (9. képlet), mely a gyökértörzsben 0,2%-ban fordul elő. Ezen kívül cikutoxolt, valamint egyéb poliacetilén-származékokat [Wittstock és mtsai, 1995] és furanokumarinokat tartalmaz, melyek nem vesznek részt a mérgező hatás kifejtésében.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_370/#m1345mnnm_370 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_370/#m1345mnnm_370)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_370/#m1345mnnm_370)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

9. képlet

 

A növényt Közép-Európa egyik legveszedelmesebbjének tartják. A cikutoxin támadáspontja az agy- és gerincvelő, központi idegrendszeri görcs okozó méreg.

Bár a felszívódás lassú, a hatás a szervezetbe jutás után 2 órával jelentkezik.

2-3 g gyökértörzs elfogyasztása halálos mérgezést okoz. A legtöbb mérgezést gyermekeknél észlelték, akik a gyökértörzsből bőven kifolyó nedvet kóstolgatták, vagy a növény valamelyik részét rágták. Felnőtteknél a zeller, illetve petrezselyemgyökérrel történő összetévesztés okozta a legtöbb mérgezést. A növényt mérgezési, illetve öngyilkossági szándékból is alkalmazták [Berndt, 1947].

A mérgezési tünetek: égető érzés a szájban, illetve torokban, hányinger, hányás, szédülés, fokozott ingerlékenység, majd görcsrohamok jelentkeznek (epileptiform vagy tetániás jellegűek). Az egyes görcsrohamok 1/2 perctől 2 percig tartanak. A görcsrohamokat fogcsikorgatás, véres nyálzás kíséri gyengülő légzéssel, ezért az ajkak cianotikusak. A pupillák tágak, merevek, tudatvesztés áll be. A görcsrohamok rendszeresen ismétlődnek és kb. 15 perc alatt teljesen kimerítik a szervezetet. A halál oka légzésbénulás, mely a görcsroham alatt áll be. A mérgezést túlélőknél a pupillák még egy ideig tágak maradnak, merevek. A cikutoxin LD50 értéke békákon 2-3 g/állatonként.

Elsősegély: aktív szén adása, hashajtás. Gyomormosás.

 

Borgyökér – Oenanthe aquatica (L.) Poir. és Bördős mételykóró – Oenanthe fistulosa L.

Hazánkban lápos helyeken, mocsarakban élő mérgező növények. Leveleik szárnyasan összetettek, a mételykórók vastag szárú dús elágazású növények. A bördős mételykóró virágzata tömött gömböt alkot. Mindkét növény karós gyökerű, ízük pasztinákra emlékeztet. Mindkét növény mérgező vegyülete az oenantotoxin, mely vegyület izomér a cikutoxinnal. A mérgezési tünetek azonosak a cikutoxin mérgezés tüneteivel, de embernél ritkán fordulnak elő. Az Oenanthe fistulosa L. elsősorban állatokra jelent veszélyt, így főleg lovakra és szarvasmahákra [Vinciczky és mtsai, 1976].

 

Sáfrány-mételykóró – Oenanthe crocata L.

A sáfrány-mételykóró Dél-Európában, Marokkóban honos. A legtöbbet vizsgált mételykórófaj. Gyökerében az oenantotoxin mennyisége 1,32%, a termésekben viszont csak 0,0009%.

Elsősegély: azonos a cikutoxin mérgezésnél leírtakkal.

Az oenantotoxin mérgezés tüneteihez hozzájárul még az exantéma-képződés arcon, mellen és karokon. LD50 per os 0,05-0,15 mg/kg egereken, macskákon tengeri malacokon. A mérgezettek túlnyomó többségben gyermekek, akik a gyökerekből kifolyó pasztinákízű nedvet szívesen kóstolgatják. A sáfrány-mételykórót gyilkossági célból is alkalmazták.

 

Ádáz – Aethusa cynapium L.

Egyéves, petrezselyemhez hasonló növény. Levelei kétszer-háromszorosan szárnyasan szeldeltek, fonákuk eltérően a valódi petrezselyemtől fényes, virágai fehérek, termése gömbölyű ikerkaszat. A növény szaga hagymára emlékeztető. Fő vegyületei az etuzin (10. képlet), az etuzin-epoxid, etuzanol A és B, valamint acetátjaik. A gyökérből 1%, a herbából 0,2% poliacetilén keveréket izoláltak. A növény egy illó, koniinhez hasonló alkaloidot is tartalmaz, a cinapint. A mérgezési tünetek részben hasonlók a Cicuta virosa L. mérgezés tüneteihez. Az Aethusa cynapium L. poliinjei központi idegrendszeri görcsmérgek. A kezdeti izgató hatás a medulla oblongata mellett a légző és vazomotor központra is kiterjed. Az izgató hatást dózistól függően követi a bénító hatás az életfontosságú központokra. A halál legtöbbször néhány órán belül bekövetkezik központi légzésbénulás miatt.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_385/#m1345mnnm_385 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_385/#m1345mnnm_385)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_385/#m1345mnnm_385)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

10. képlet: Etuzin

 

Akut mérgezési tünetek: égető érzés a szájban, hányás, hideg verejtékezés, pulzus gyorsulás, pupillatágulat, rángógörcsök, öntudat vesztés, légzésbénulás miatt beálló halál. A mérgezési tünetekért az etuzint, etuzanol A-t és B-t tartják felelősnek [Teuscher és mtsai, 1990].

Az etuzin LD50 > 93,3 mg/kg testsúly egereknél ip. etuzanol A LD50 > 100,8 mg/kg testsúly egereknél ip.

Elsősegély: gyomormosás.

 

Tartalomjegyzék

• Mérgező növények, növényi mérgezések
• Impresszum
• Előszó
• Köszönetnyilvánítás
• 1. Legenda, mítosz, kultúrtörténet
• chevron_right2. Mérgező növények, növényi mérgezések
  • 2.1. Gyakori mérgezési esetek és tanácsadások nemzetközi toxikológiai centrumok adatai alapján
  • 2.2. Növényi méreganyagok szerkezeti felosztása és előfordulása
  • 2.3. Elsősegélynyújtás
  • 2.4. Növények mérgező anyagai
• chevron_right3. Részletes rész
  • chevron_right3.1. Növényi savak és savszármazékaik
    • chevron_right3.1.1. Oxálsav és oxálsavas sók
      • KALCIUM-OXALÁT KRISTÁLYOKAT TARTALMAZÓ NÖVÉNYEK
    • chevron_right3.1.2. ALIFÁS SAVLAKTONOK
      • PARA-SZORBINSAV (2-4-HEXADIÉNSAV-LAKTON)
  • chevron_right3.2. Fenoloidok
    • 3.2.1. Alkilfenol-származékok (alkil-pirokatechinek)
    • 3.2.2. Benzokinon-származékok, mint allergizáló vegyületek
    • chevron_right3.2.3. Kumarinok
      • 3.2.3.1. Hidroxikumarinok
      • 3.2.3.2. Dikumarolok
      • 3.2.3.3. Furanokumarinok
    • chevron_right3.2.4. Antracénszármazékok toxikológiai vonatkozásai
      • 3.2.4.1. Antrakinonok
      • 3.2.4.2. Naftodiantron-vegyületek
  • chevron_right3.3. Poliinek (poliacetilének)
    • 3.3.1. Cikutoxin és rokon vegyületei
    • 3.3.2. Falkarinolszármazékok
  • 3.3. Poliinek (poliacetilének) / 3.4. Terpénszármazékok
  • chevron_right3.4. Terpénszármazékok
    • 3.4.1. Monoterpének
    • 3.4.2. Diterpének
    • 3.4.3. Szeszkviterpén-laktonok
    • chevron_right3.4.4. Triterpénszármazékok
      • 3.4.4.1. Kukurbitacinok
      • chevron_right3.4.4.2. Szaponinok
        • 3.4.4.2.1. Triterpén szaponinok
        • 3.4.4.2.2. Szteroid szaponinok
        • 3.4.4.2.3. Szteroid szívglikozidok
  • chevron_right3.5. Azotoidok
    • 3.5.1. Aminosavak
    • 3.5.2. Lektinek, toxikus proteinek
    • 3.5.3. Cianogén vegyületek
    • chevron_right3.5.4. Alkaloidok
      • 3.5.4.1. Tropán-alkaloidok
      • 3.5.4.2. Piridin / piperidin alkaloidok
      • 3.5.4.3. Izokinolinvázas alkaloidok
      • 3.5.4.4. Kinolizidin-alkaloidok
      • 3.5.4.5. Pirrolizidin-alkaloidok
      • 3.5.4.6. Tropolon-alkaloidok
      • 3.5.4.7. Terpén-alkaloidok
      • chevron_right3.5.4.8. Szteroid-alkaloidokat tartalmazó növények
        • 3.5.4.8.1. Solanum-alkaloidok
        • 3.5.4.8.2. Veratrum-alkaloidok
        • 3.5.4.8.3. Buxus-fajok alkaloidjai
• 4. Zárszó
• Irodalom
• Melléklet (színes fotók)

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 714 3

A közelmúltban felmérés történt Budapest egyes kerületeiben az óvodák és iskolák környékére ültetett növényekről. Megállapítást nyert pl., hogy az egyik óvodakert homokozója környékére ricinust ültettek, melyről köztudott, hogy 1-2 magja is halálos mérgezést okozhat. Ez azt bizonyítja, hogy az óvodai szakemberek egy része sincs tisztában az egyes növények veszélyes voltával. A Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetét rendszeresen keresik fel személyesen, illetve telefonon növényi mérgezésekkel kapcsolatban. Leggyakrabban aranyeső, seprőzanót, hóbogyó és kutyatejfélék szerepelnek a megkeresések között, hogy csak néhányat említsünk.

A könyv igyekszik tájékoztatást adni a mérgező magasabbrendű növényekről, növényi hatóanyagokról, növényi mérgezésekről, és segít az elsősegélynyújtásban. A könyv felhívja a figyelmet a növényeknek veszélyes voltára. Különösen fontos a figyelemfelkeltés kisgyermekek szülei részére, és mindazoknak, akik kisgyerekekkel foglalkoznak. A gyermekek ugyanis a legfogékonyabbak arra, hogy 1-1 szép virágot letépjenek, vagy megkóstoljanak egy-egy csábitóan szép termést. A könyv ezért minden esetben kitér a legsürgősebb elsősegélynyújtási feladatokra. Az esetlegesen előforduló mérgezéseknél természetesen azonnal hívni kell az orvost is. Egyetlen esetben sem nélkülözhető az orvosi ellátás!

A növények szép külsejükkel díszei lehetnek a kertnek, lakásnak, nem irtani kell azokat, hanem fontos a megismerésük és másokat is (baráti társaság, ismerősök) figyelmeztetni kell a mérgezés lehetőségére.

Az (haszon, házi) állatok is mérgeződhetnek, elhulásuk, lesoványodásuk, betegségük okozója lehet, ráadásul húsuk, tejük fogyasztása másodlagos mérgezéseket okozhat.

A könyv javasolható gyógyszerészeknek, toxikológusoknak, alapellátás orvosainak, állatorvosoknak, mezőgazdaságban, kertészetben dolgozóknak, állatápolóknak, óvodáknak, iskoláknak, növény-gyógynövény kereskedőknek, természetgyógyászoknak, s természetesen mindazoknak, akik érdekeltek e témában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/marczal-mergezo-novenyek-novenyi-mergezesek//