3.3.2. Falkarinolszármazékok

A zellerfélék Apiaceae családjába tartozó növényekben gyakoriak, így pl. a sárgarépában (Daucus carota L.) falkarinolt (11. képlet) mutattak ki, 3 kg sárgarépa 80 mg-ot tartalmaz. LD50 100 mg/kg. Mérgezéseket nagy mennyiség elfogyasztása után állatoknál figyeltek meg. A falkarinol kontakt dermatitiszt okoz, könnyen reakcióba lép a bőr proteinjeivel. Falkarinoltartalmú a borostyán (Hedera helix L.) bogyója is. A borostyán kúszó örökzöld cserje, a szár alsó részén karéjos, felső részén épszélű levelekkel. Virágai egyszerű, félgömbös bugavirágzatot alkotnak, zöld színűek. A kékesfekete bogyók kesernyés ízűek, a szervezetbe kerülve gyomor-bélgyulladást okoznak, melyet vagy a falkarinol, vagy a szaponinanyagok váltanak ki. Tekintettel a bogyók keserű ízére, a gyerekek nem kóstolgatják, ezért ritka az ilyen jellegű mérgezés; ha a bogyók nedve a bőrre kerül, skarlátszerű kiütéseket okoz a karokon, arcon, háton és lábszárakon, melyet a falkarinolnak tulajdonítanak.

Elsősegély: aktív szén adása, külsőleg bőrnyugtató kenőcsök alkalmazása a bőr alapos letisztítása után.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_393/#m1345mnnm_393 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_393/#m1345mnnm_393)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_393/#m1345mnnm_393)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

11. képlet: Falkarinolszármazékok

 

Bódító baraboly – Chaerophyllum temulentum L.

Erdőkben, bozótos helyeken mindenütt előforduló 2 éves növény. Kb. 80 cm magas, üreges, vörösfoltos szárral. A levelek kétszer-háromszorosan szárnyasan összetettek, a virágok fehérek, a termés ikerkaszat, csillagszerűen rendeződött.

Mérgező vegyületeiről nincs egyértelmű adatszolgáltatásunk. Az egész növényre jellemzők a poliinek. A gyökérben falkarinont mutattak ki. Alkaloidja illó, hasonló a koniinhez (kerofillin). Elsősorban állatoknál okozott mérgezést. A mérgezési tünetek bőr-, illetve per os nyálkahártyaingerlésben nyilvánulnak meg, utóbbi gyomor-bélgyulladáshoz vezethet. Felszívódás után bénulások, pupillatágulat lép fel. Az állatok közül főleg a szarvasmarhák érzékenyek, tovaterjedő izombénulásokat és midriazist figyeltek meg náluk.

Elsősegély: aktív szén alkalmazása, mellyel a gyomorban a méreganyagokat megkötik.

 

Tartalomjegyzék

• Mérgező növények, növényi mérgezések
• Impresszum
• Előszó
• Köszönetnyilvánítás
• 1. Legenda, mítosz, kultúrtörténet
• chevron_right2. Mérgező növények, növényi mérgezések
  • 2.1. Gyakori mérgezési esetek és tanácsadások nemzetközi toxikológiai centrumok adatai alapján
  • 2.2. Növényi méreganyagok szerkezeti felosztása és előfordulása
  • 2.3. Elsősegélynyújtás
  • 2.4. Növények mérgező anyagai
• chevron_right3. Részletes rész
  • chevron_right3.1. Növényi savak és savszármazékaik
    • chevron_right3.1.1. Oxálsav és oxálsavas sók
      • KALCIUM-OXALÁT KRISTÁLYOKAT TARTALMAZÓ NÖVÉNYEK
    • chevron_right3.1.2. ALIFÁS SAVLAKTONOK
      • PARA-SZORBINSAV (2-4-HEXADIÉNSAV-LAKTON)
  • chevron_right3.2. Fenoloidok
    • 3.2.1. Alkilfenol-származékok (alkil-pirokatechinek)
    • 3.2.2. Benzokinon-származékok, mint allergizáló vegyületek
    • chevron_right3.2.3. Kumarinok
      • 3.2.3.1. Hidroxikumarinok
      • 3.2.3.2. Dikumarolok
      • 3.2.3.3. Furanokumarinok
    • chevron_right3.2.4. Antracénszármazékok toxikológiai vonatkozásai
      • 3.2.4.1. Antrakinonok
      • 3.2.4.2. Naftodiantron-vegyületek
  • chevron_right3.3. Poliinek (poliacetilének)
    • 3.3.1. Cikutoxin és rokon vegyületei
    • 3.3.2. Falkarinolszármazékok
  • 3.3. Poliinek (poliacetilének) / 3.4. Terpénszármazékok
  • chevron_right3.4. Terpénszármazékok
    • 3.4.1. Monoterpének
    • 3.4.2. Diterpének
    • 3.4.3. Szeszkviterpén-laktonok
    • chevron_right3.4.4. Triterpénszármazékok
      • 3.4.4.1. Kukurbitacinok
      • chevron_right3.4.4.2. Szaponinok
        • 3.4.4.2.1. Triterpén szaponinok
        • 3.4.4.2.2. Szteroid szaponinok
        • 3.4.4.2.3. Szteroid szívglikozidok
  • chevron_right3.5. Azotoidok
    • 3.5.1. Aminosavak
    • 3.5.2. Lektinek, toxikus proteinek
    • 3.5.3. Cianogén vegyületek
    • chevron_right3.5.4. Alkaloidok
      • 3.5.4.1. Tropán-alkaloidok
      • 3.5.4.2. Piridin / piperidin alkaloidok
      • 3.5.4.3. Izokinolinvázas alkaloidok
      • 3.5.4.4. Kinolizidin-alkaloidok
      • 3.5.4.5. Pirrolizidin-alkaloidok
      • 3.5.4.6. Tropolon-alkaloidok
      • 3.5.4.7. Terpén-alkaloidok
      • chevron_right3.5.4.8. Szteroid-alkaloidokat tartalmazó növények
        • 3.5.4.8.1. Solanum-alkaloidok
        • 3.5.4.8.2. Veratrum-alkaloidok
        • 3.5.4.8.3. Buxus-fajok alkaloidjai
• 4. Zárszó
• Irodalom
• Melléklet (színes fotók)

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 714 3

A közelmúltban felmérés történt Budapest egyes kerületeiben az óvodák és iskolák környékére ültetett növényekről. Megállapítást nyert pl., hogy az egyik óvodakert homokozója környékére ricinust ültettek, melyről köztudott, hogy 1-2 magja is halálos mérgezést okozhat. Ez azt bizonyítja, hogy az óvodai szakemberek egy része sincs tisztában az egyes növények veszélyes voltával. A Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetét rendszeresen keresik fel személyesen, illetve telefonon növényi mérgezésekkel kapcsolatban. Leggyakrabban aranyeső, seprőzanót, hóbogyó és kutyatejfélék szerepelnek a megkeresések között, hogy csak néhányat említsünk.

A könyv igyekszik tájékoztatást adni a mérgező magasabbrendű növényekről, növényi hatóanyagokról, növényi mérgezésekről, és segít az elsősegélynyújtásban. A könyv felhívja a figyelmet a növényeknek veszélyes voltára. Különösen fontos a figyelemfelkeltés kisgyermekek szülei részére, és mindazoknak, akik kisgyerekekkel foglalkoznak. A gyermekek ugyanis a legfogékonyabbak arra, hogy 1-1 szép virágot letépjenek, vagy megkóstoljanak egy-egy csábitóan szép termést. A könyv ezért minden esetben kitér a legsürgősebb elsősegélynyújtási feladatokra. Az esetlegesen előforduló mérgezéseknél természetesen azonnal hívni kell az orvost is. Egyetlen esetben sem nélkülözhető az orvosi ellátás!

A növények szép külsejükkel díszei lehetnek a kertnek, lakásnak, nem irtani kell azokat, hanem fontos a megismerésük és másokat is (baráti társaság, ismerősök) figyelmeztetni kell a mérgezés lehetőségére.

Az (haszon, házi) állatok is mérgeződhetnek, elhulásuk, lesoványodásuk, betegségük okozója lehet, ráadásul húsuk, tejük fogyasztása másodlagos mérgezéseket okozhat.

A könyv javasolható gyógyszerészeknek, toxikológusoknak, alapellátás orvosainak, állatorvosoknak, mezőgazdaságban, kertészetben dolgozóknak, állatápolóknak, óvodáknak, iskoláknak, növény-gyógynövény kereskedőknek, természetgyógyászoknak, s természetesen mindazoknak, akik érdekeltek e témában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/marczal-mergezo-novenyek-novenyi-mergezesek//