3.4.1. Monoterpének

Illóolajban előforduló komponensek pl. a szabinén-, illetve tujánszármazékok (12. képlet).

a) Szabinol, szabinén, szabinilacetát a nehézszagú boróka (Juniperus sabina L.) illóolaj komponensei, melyek az egész növényben megtalálhatók, a fiatal hajtásokban az illóolaj-tartalom 2–5%, a legtöbb mérgezést a toboztermések okozzák, melyek éretten, kékesfekete színűek, hamvasak. A szabinénszármazékok bőr és nyálkahártya-ingerlők, melyek hányást, véres hasmenést okoznak az emésztőszervi nyálkahártyák gyulladása miatt. A kiürülés során a húgyúti szervek is gyulladásba jöhetnek, erősödő vizelési ingert, a veseparenchíma izgalma folytán vesegyulladást, vérvizelést okozhatnak. Felszívódva embriótoxikus és teratogén hatás is észlelhető [Pages és mtsai, 1989]. Halál oka légzésbénulás.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_412/#m1345mnnm_412 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_412/#m1345mnnm_412)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_412/#m1345mnnm_412)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

12. képlet: Illóolajokban előforduló toxikus biciklusus monoterpén-származékok

 

Nehézszagú boróka (Juniperus sabina L.) [9. fotó]

A nehézszagú boróka könnyen felismerhető kellemetlen szagáról, mely a levelek szétdörzsölésekor még erősebb. A bokor kb. 2 m magasságot ér el, a fiatal növények kérge sárgásbarna, az idősebbeké vörösbarna. Csak a fiatal ágakon vannak tűszerű levelek, az idősebbeken pikkelyszerűek. Magyarországon dísznövényként ismerik. Az illóolaja a bőrre kerülve hólyagot húz, de a mélyebb rétegekbe is bejuthat s ekkor szövetelhalást okozhat.

Elsősegély: aktív szén gyomorba juttatása. A bőrfelületről az illóolajat bő szappanos vízzel kell eltávolítani. Mivel nagyobb dózisokban a méreganyagok görcskeltők, ezért a fellépő görcsök esetén nem szabad hánytatást végezni.

 

b) A tujánszármazékok (12. képlet) a díszcserjeként ismert Thuja-fajokban fordulnak elő elsősorban; gyógynövényeink közül az Artemisia absinthium L., a Salvia officinalis L. és a Chrysanthemum-fajok egy része tartalmazzák. A tujánszármazékok toxikusak, bőrizgatók, hiperemizálók, ezért reuma és köszvény esetén nyernek alkalmazást. Belsőleg abortívumként és anthelmintikumként használták őket, ebből adódóan sok volt a mérgezés. A vegyületek lipofil karakterűek, a nyálkahártyán és az intakt bőrön keresztül gyorsan felszívódnak. Az elimináció a tüdőn és a vesén át történik.

Belsőleges alkalmazása a nem megfelelő terápiás dózisban okozza a mérgezési tüneteket. A mérgezési tünetek súlyos gasztroenteritiszben, majd központi idegrendszert izgató hatásuk következtében klonikus vagy tónikus görcsökben nyilvánulnak meg, ezt követően hallucinációk jelentkeznek, delírium, melyet depresszió követ. Látási zavarok pupillatágulattal, súlyosabb esetekben szívaritmia. A vesét izgatják a vegyületek és májkárosítók. A méh simaizomzatának ingerlése következtében abortív hatásúak.

A szervezetbe kerülve hosszabb alkalmazásnál étvágytalanság, látási problémák lépnek fel, melyhez a személyiség teljes elvesztése járul. Nagyobb dózisok halált is okozhatnak, melynek oka szív-, illetve légzésbénulás, kisebb dózisoknál az érintett szervek károsodása következtében létrejött anyagcsere-folyamatok következménye okozza a halált.

(-)-tujonnál LD50egereken 87,5 mg/kg, izotujonnál 442,4 mg/kg. Állatoknál is előfordulnak mérgezések a tujafák fiatal ágainak rágcsálása miatt. Különösen a lovak veszélyeztetettek.

Elsősegély: aktív szén szuszpenzió, hashajtók (keserűsó).

 

Fehér üröm – Artemisia absinthium L.

Tujonszármazékokat tartalmaz az Artemisia absinthium L. (fehér ürömfű), melynek herbáját étvágyjavítóként alkalmazzák a gyógyászatban. Illóolaja sokszor több mint 40% tujont tartalmaz.

Félcserje, szeldelt, molyhos levelekkel, sárga fészekvirágzattal, melyek fürtöt alkotnak. Illóolajtartalma 0,2–1,5%, melyben eddig kb. 50 különböző mono-, illetve szeszkviterpént mutattak ki. Az ürömfűből a XIX. sz. óta italokat készítenek, melyeknek aromáját az illóolaj adja.

A tujonszármazékok tömény alkoholban jól oldódnak, vízben azonban nem. Az ürmösborok csekély alkoholtartalmúak, ezért a tujonszármazékok nem oldódnak ki a növényből. Korábban Németországban abszintlikőröket készítettek a növényből, az előállítást azonban 1923ban betiltották.

Az abszintlikőr túlzásba vitt fogyasztása teljes testi, szellemi és lelki leépüléssel jár, mint ahogy azt pl. Van Goghnál leírták. A virágokkal történő érintkezés érzékenyebb egyéneknél allergiás bőrtüneteket vált ki. Az illóolaj per os LD50 értéke patkányoknál 0,96 g/kg testsúly.

 

Fekete üröm – Artemisia vulgaris L.

0,3–2,1 m magas növény szeldelt levelekkel, melyeknek a fonáka szőrös, felszíne csupasz. Virágzata fürt, az egyes virágok sárgák vagy vörösesbarnák, fészket alkotnak, melyek fürtökben rendeződnek. Herbáját használják étvágytalanság, diszpepszia esetén. Illóolajtartalma 0,03–0,2%, mely egyebek közt tujont is tartalmaz, de lényegesen kisebb arányban mint a fehér ürömfű. Az illóolaj akut toxicitása patkányoknál perorálisan 960 mg/kg testsúly. Ritkán okoz bőrallergiát, abortív hatását viszont leírták.

 

Orvosizsálya – Salvia officinalis L.

Levelét alkalmazza a fitoterápia. Kb. 60 cm magas cserje, melynek szára, oldalágai erősen molyhosak. Levelei nyelesek, hosszúkás ellipszis alakúak, finoman csipkések, erősen molyhosak. Nálunk termesztik. A levelek illóolajat, di- és triterpéneket, flavonoidokat, hidroxifahéjsav-depszideket tartalmaznak. Főleg fogínygyulladás, torok- és garatgyulladás esetén öblögetőszerként alkalmazzák. Belsőleg túlzott verejtékezésnél használják. Illóolajtartalma 1,2–3,6%. Származástól függően illóolajában 30–60% tujonszármazék fordul elő. A tujonszármazékok nem vízoldékonyak, ennek ellenére a drog belsőleges használata nem ajánlható. Mérgezésről a zsályalevelekkel kapcsolatban nincs adat. Az illóolaj hosszantartó alkalmazása esetén epileptiform görcsök léphetnek fel, terhesek nem használhatják. Az illóolaj LD50 értéke 50 mg/kg testsúly (kutyáknál) i.v., 200–500 mg/kg testsúly (kutyáknál) per os.

 

Gilisztaűző varádics – Tanacetum vulgare L. [10. fotó]

Kerti kultúrában ritkán termesztett növény, vadon nedves patakpartokon terem. 40–160 cm magas, kellemetlen szagú, levelei szárnyasan szeldeltek, virágzata fészek, sárga színű sátorvirágzatot képez. A drogot a herba adja, mely 0,2–0,3% illóolajtartalmú, származástól függően különböző mennyiségben tartalmaz tujonszármazékokat. A növényt féregűzésre alkalmazták, meg nem felelő dózisban (átlagos napi adag 2,0 g felett) okoz mérgezést.

Mérgezési tünetek: hányás, gyomor-bélgyulladás, erős klonikus vagy tónikus görcsök, szapora légzés, aritmia, midriázis, pupillamerevség, uteruszvérzés, abortusz, vesevérzés, májgyulladás. A halál szív- vagy légzésbénulás következtében áll be. Az illóolaj LD50 értéke embernél 15–30 g [Wagner, 1988].

Elsősegély: aktív szén, gyomormosás.

 

Tartalomjegyzék

• Mérgező növények, növényi mérgezések
• Impresszum
• Előszó
• Köszönetnyilvánítás
• 1. Legenda, mítosz, kultúrtörténet
• chevron_right2. Mérgező növények, növényi mérgezések
  • 2.1. Gyakori mérgezési esetek és tanácsadások nemzetközi toxikológiai centrumok adatai alapján
  • 2.2. Növényi méreganyagok szerkezeti felosztása és előfordulása
  • 2.3. Elsősegélynyújtás
  • 2.4. Növények mérgező anyagai
• chevron_right3. Részletes rész
  • chevron_right3.1. Növényi savak és savszármazékaik
    • chevron_right3.1.1. Oxálsav és oxálsavas sók
      • KALCIUM-OXALÁT KRISTÁLYOKAT TARTALMAZÓ NÖVÉNYEK
    • chevron_right3.1.2. ALIFÁS SAVLAKTONOK
      • PARA-SZORBINSAV (2-4-HEXADIÉNSAV-LAKTON)
  • chevron_right3.2. Fenoloidok
    • 3.2.1. Alkilfenol-származékok (alkil-pirokatechinek)
    • 3.2.2. Benzokinon-származékok, mint allergizáló vegyületek
    • chevron_right3.2.3. Kumarinok
      • 3.2.3.1. Hidroxikumarinok
      • 3.2.3.2. Dikumarolok
      • 3.2.3.3. Furanokumarinok
    • chevron_right3.2.4. Antracénszármazékok toxikológiai vonatkozásai
      • 3.2.4.1. Antrakinonok
      • 3.2.4.2. Naftodiantron-vegyületek
  • chevron_right3.3. Poliinek (poliacetilének)
    • 3.3.1. Cikutoxin és rokon vegyületei
    • 3.3.2. Falkarinolszármazékok
  • 3.3. Poliinek (poliacetilének) / 3.4. Terpénszármazékok
  • chevron_right3.4. Terpénszármazékok
    • 3.4.1. Monoterpének
    • 3.4.2. Diterpének
    • 3.4.3. Szeszkviterpén-laktonok
    • chevron_right3.4.4. Triterpénszármazékok
      • 3.4.4.1. Kukurbitacinok
      • chevron_right3.4.4.2. Szaponinok
        • 3.4.4.2.1. Triterpén szaponinok
        • 3.4.4.2.2. Szteroid szaponinok
        • 3.4.4.2.3. Szteroid szívglikozidok
  • chevron_right3.5. Azotoidok
    • 3.5.1. Aminosavak
    • 3.5.2. Lektinek, toxikus proteinek
    • 3.5.3. Cianogén vegyületek
    • chevron_right3.5.4. Alkaloidok
      • 3.5.4.1. Tropán-alkaloidok
      • 3.5.4.2. Piridin / piperidin alkaloidok
      • 3.5.4.3. Izokinolinvázas alkaloidok
      • 3.5.4.4. Kinolizidin-alkaloidok
      • 3.5.4.5. Pirrolizidin-alkaloidok
      • 3.5.4.6. Tropolon-alkaloidok
      • 3.5.4.7. Terpén-alkaloidok
      • chevron_right3.5.4.8. Szteroid-alkaloidokat tartalmazó növények
        • 3.5.4.8.1. Solanum-alkaloidok
        • 3.5.4.8.2. Veratrum-alkaloidok
        • 3.5.4.8.3. Buxus-fajok alkaloidjai
• 4. Zárszó
• Irodalom
• Melléklet (színes fotók)

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 714 3

A közelmúltban felmérés történt Budapest egyes kerületeiben az óvodák és iskolák környékére ültetett növényekről. Megállapítást nyert pl., hogy az egyik óvodakert homokozója környékére ricinust ültettek, melyről köztudott, hogy 1-2 magja is halálos mérgezést okozhat. Ez azt bizonyítja, hogy az óvodai szakemberek egy része sincs tisztában az egyes növények veszélyes voltával. A Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetét rendszeresen keresik fel személyesen, illetve telefonon növényi mérgezésekkel kapcsolatban. Leggyakrabban aranyeső, seprőzanót, hóbogyó és kutyatejfélék szerepelnek a megkeresések között, hogy csak néhányat említsünk.

A könyv igyekszik tájékoztatást adni a mérgező magasabbrendű növényekről, növényi hatóanyagokról, növényi mérgezésekről, és segít az elsősegélynyújtásban. A könyv felhívja a figyelmet a növényeknek veszélyes voltára. Különösen fontos a figyelemfelkeltés kisgyermekek szülei részére, és mindazoknak, akik kisgyerekekkel foglalkoznak. A gyermekek ugyanis a legfogékonyabbak arra, hogy 1-1 szép virágot letépjenek, vagy megkóstoljanak egy-egy csábitóan szép termést. A könyv ezért minden esetben kitér a legsürgősebb elsősegélynyújtási feladatokra. Az esetlegesen előforduló mérgezéseknél természetesen azonnal hívni kell az orvost is. Egyetlen esetben sem nélkülözhető az orvosi ellátás!

A növények szép külsejükkel díszei lehetnek a kertnek, lakásnak, nem irtani kell azokat, hanem fontos a megismerésük és másokat is (baráti társaság, ismerősök) figyelmeztetni kell a mérgezés lehetőségére.

Az (haszon, házi) állatok is mérgeződhetnek, elhulásuk, lesoványodásuk, betegségük okozója lehet, ráadásul húsuk, tejük fogyasztása másodlagos mérgezéseket okozhat.

A könyv javasolható gyógyszerészeknek, toxikológusoknak, alapellátás orvosainak, állatorvosoknak, mezőgazdaságban, kertészetben dolgozóknak, állatápolóknak, óvodáknak, iskoláknak, növény-gyógynövény kereskedőknek, természetgyógyászoknak, s természetesen mindazoknak, akik érdekeltek e témában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/marczal-mergezo-novenyek-novenyi-mergezesek//