Marczal Gabriella

Mérgező növények, növényi mérgezések

3.4.2. Diterpének

4 izoprénrészt tartalmaznak (C20-vegyületek), főleg a ciklikus származékok terjedtek el. Az illó diterpénvegyületek száma csekély. Toxikológiai jelentőségűek főleg a tiglián-, ingenán-, dafnán- és taxánszármazékok (13. képlet).

A tiglián- és ingenánvegyületek elterjedése az Euphorbiaceae (kutyatejfűfélék) családra jellemző, a dafnánszármazékok a Daphne-fajokra jellemzők [Hecker, 1987], a taxánvegyületek a tiszafában (Taxus baccata L.) fordulnak elő.

Az Euphorbia-fajok az egész Földön elterjedtek. Hegi [1931] szerint 32 fajuk található Közép-Európában, a száraz helyeket kedvelik. Közép-Európában gyakori pl. az Euphorbia cyparissias L. (farkas kutyatej), Euphorbia helioscopia L. (napraforgó kutyatej), Euphorbia peplus L. (vézna kutyatej), Euphorbia exigua L. (apró kutyatej).

Kedvelt szobanövény az Euphorbia pulcherrima Willd. (mikulásvirág), melynek hazája Közép-Amerika (Mexikó). Nálunk szobanövény.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_440/#m1345mnnm_440 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_440/#m1345mnnm_440)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_440/#m1345mnnm_440)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

13. képlet: Diterpén-típusú vegyületek

Farkas-kutyatej – Euphorbia cyparissias L. [11. fotó]

Hazánkban a leggyakoribb Euphorbia-fajok közé tartozik. Kb. 15–30 cm magas évelő növény. Szárlevelei szálasak, virágzata álernyő, zöldessárga virágokkal.

Ugyancsak gyakran fordul elő a napraforgó kutyatej, mely egyéves növény, fordított tojásalakú levelekkel, sárgás álernyő virágzattal. Mindkét növény, valamint az egyéb említett fajok tejnedvet tartalmaznak, mérgező diterpén-észterekkel. Az Euphorbia cyparissias L. ingenánszármazékokat, az Euphorbia helioscopia L. tigliánszármazékokat tartalmaz. Mindkét vegyületcsoport tagjai erős helyi izgató hatást gyakorolnak a bőrre és a nyálkahártyára. Bőrre kerülve gyulladást váltanak ki hólyaghúzással, fekélyekkel. Szembe jutva súlyos kötőhártya-gyulladás lép fel, szaruhártya-gyulladást, súlyos esetekben vakságot is okozhat. A tünetek pár nap alatt elmúlnak, a gyógyulás dózisfüggő. Ha orálisan kerül be a szervezetbe a méreganyag, kezdetben égető érzés jelentkezik a szájban, illetve torokban, továbbá a nyelőcsőben. Ezt követi hányinger, hányás, súlyos gasztrointesztinális gyulladás görcsökkel, hasmenés, felszívódva (nagyobb mennyiség esetén) szédülés, pupillatágulat, szívpanaszok, kollapszus. Nagyobb dózisoknál a halál is beállhat [Öksüz és mtsai, 1994].

Mikulásvirág – Euphorbia pulcherrima Willd.

Szobai dísznövény, 0,60–1,20 m magas, karácsonykor is virágzik már. Hosszúnyelű, lándzsás, illetve tojásdad-lándzsás levelei karéjosak. A virágok a hajtások végén találhatók, jelentéktelenek, vörös vagy sárga fellevelek veszik körül csillagalakban őket. A növény tejcsöveket tartalmaz tejnedvvel.

Toxikus vegyületeit a mai napig nem ismerjük pontosan. A többi Euphorbia-fajban megtalálható diterpén-származékokat nem tudták kimutatni a növényből. Ennek ellenére igen sok mérgezési eset leírása jelent meg a bőrgyulladástól a halálos mérgezésig. A túlérzékeny egyéneknél a növény egyes részeivel történő érintkezés bőrirritációt válthat ki. Kisgyerekeknél, akik szájukba vették a növény leveleit, nyálkahártya-gyulladás, illetve gyomor-bélgyulladás, hányinger, hányás jelentkezett [Winek és mtsai, 1978].

Az Euphorbia-fajok állatoknál is mérgezést okozhatnak, ha a táplálék gyanánt szolgáló széna nagy mennyiségű kutyatej-fajt tartalmaz.

Elsősegély: bőrről a tejnedv azonnali lemosása. Belsőleges mérgezésnél hánytatás, aktív szén adása, mucilaginozumokkal történő kezelés. Szemből a tejnedv azonnali kimosása bőséges vízzel. A továbbiakban az orvos felkeresése.

A növényt Mexikóban tűzvirágnak nevezik, az aztékok szerint egy azték istennő szerencsétlen szerelméből keletkezett, kinek szíve meghasadt, és belőle vércseppek harmatoztak. A kutyatejfűfélék családjából további két dísznövényt kell megemlíteni, melyek mérgezést okozhatnak.

Csodacserje – Codiaeum variegatum (L.) A. Juss

Hazája a trópusok, Európában szobanövényként ismerik. Ilyen esetben magassága 1 m-t ér el. Ovális, illetve lándzsás levelei zöldek és vörösen vagy sárgán futtatottak. A virágok zöldes színűek, egyivarúak, a hím és női virágok ugyanazon növényen helyezkednek el. A növény tejnedvtartalmú, feltehetőleg diterpén-észtereket tartalmaz.

Mérgezési tünetek: a növény egyes részeivel történő érintkezés kontakt dermatitiszt okoz. Belsőleg erős égető inger a szájban és torokban, illetve a gyomor- és béltraktusban [Hochleitner, 1991].

Elsősegély: nagyobb mennyiség szervezetbe jutása esetén azonnali gyomormosás szükséges. Kisebb mennyiségeknél aktív szén adása és mucilaginozumok, pl. zabnyák az ingerhatás csillapítására.

Díszcsalán – Acalipha hispida L.

Hazája Ausztrália, nálunk dísznövény (szobanövény). Ugyancsak tejnedvtartalmú. Frohne és Pfänder [1997] szerint tejnedve hasonló tüneteket vált ki, mint a csodacserje, az elsősegélynyújtás is hasonló.

Megjegyzés. Az Euphorbia-félék egy része tumorgátló hatású vegyületeket tartalmaz [Mucsi és mtsai, 2001].

A dafnán típusú diterpének a Daphne-félékben fordulnak elő, melyek kb. 50 fajt ölelnek fel és Európától Ázsiáig mindenütt felfedezhetők.

Farkas boroszlán – Daphne mezereum L.

Közép-Európára elsősorban a lomberdők aljnövényzetében, nyirkos talajon fordul elő a farkas boroszlán. Nálunk dísznövényként is ültetik. Kora tavasszal jelennek meg illatos rózsaszín virágai a levelek előtt. A levelek váltakozó állásúak, épszélűek, a virágok lehullása után fejlődnek ki. A termés, mely a mérgezések fő okozója, éretten skarlátvörös bogyó. A virágok és termések egyaránt fürtöt alkotnak.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_461/#m1345mnnm_461 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_461/#m1345mnnm_461)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_461/#m1345mnnm_461)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Farkasboroszlán

A termések keserű, csípős ízűek, ez visszatarthatja a gyerekeket a fogyasztástól. A mérgező vegyületek a növény minden részében megtalálhatók, fő képviselőjük a dafnetoxin és mezerein (14. képlet), melyek diterpénészterek. A termések mezereintartalma 0,04%, a magvak 0,1% mezereint és 0,02% dafnetoxint tartalmaznak. Méreganyagokban gazdag a kéreg is [Schildknecht és mtsai, 1970].

A méreganyagok erősen izgatják a bőrt, és nyálkahártyákat. A bőrön duzzanatot, bőrpírt, hólyagképződést okoznak. Amennyiben hosszabb ideig maradnak a bőrön, az elfekélyesedik és nekrózis is előfordulhat. Per os égető érzés a szájban, a nyálkahártya megduzzad, nyálfolyás, nyelési problémák jelentkeznek, továbbá szomjúság, gyomorégés, hányás, hasmenés, görcsök. A vese mint kiválasztószerv jelentősen károsodik, vesegyulladás lép fel véres, illetve fehérjét tartalmazó vizelettel. Felszívódás után fejfájás, szédülés, tahikardia, kollapszusban beálló halál.

c) Dafnánszármazékok

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_466/#m1345mnnm_466 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_466/#m1345mnnm_466)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_466/#m1345mnnm_466)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

14. képlet: Diterpén-típusú vegyületek

A dafnetoxin LD50 értéke 275 µg/kg egereken. A mérgezést főleg gyermekek szenvedik el a termésektől. Kb. 10-12 termés okoz halált, más esetek 60 bogyót említenek.

A növényt a népgyógyászatban laxánsként, hólyaghúzó szerként alkalmazták, kérgét reumánál, köszvénynél, továbbá egyes bőrbajoknál használták.

Elsősegély: a gyomor-béltraktus gyors kiürítése óvatos hánytatás, aktív szén adása, illetve mucilaginózumok a nyálkahártya bevonására. Külsőleg hűsítő borogatások, gyulladáscsökkentő kenőcsök alkalmazása az érintett bőrfelület alapos lemosása után.

A mezereint bizonyos leukémiaformák esetén próbálják alkalmazni, mert állatkísérletekben gátló hatást észleltek, de a kezelés ellen szól a vegyület erős irritáló jellege [Schildknecht és mtsai, 1970].

A taxánszármazékok előfordulása a Taxus-fajokra jellemző. Kb. 10-féle Taxus-fajt ismernek, Közép-Európában csak a Taxus baccata L. (tiszafa) fordul elő.

Tiszafa – Taxus baccata L. [12. fotó]

Örökzöld cserje vagy kis fa, kezdetben vörösbarna, később sárgásbarna kéreggel. A tűszerű levelek felszíne fénylő zöld, fonáka fénytelen világoszöld. Kétlaki növény. A hímvirágok 6-15 pikkelylevélből állnak kis gömböket képezve, a női virágok magányosak, bennük egy magkezdemény van, melyből barnás-fekete mag képződik. Ezt magköpeny (arillusz) veszi kehelyszerűen körül, mely éretten vörös színű.

A vörös magköpeny kivételével a növény minden része toxikus taxánszármazékokat (15. képlet) tartalmaz. Ezeknek az összessége az alkaloidszerűen viselkedő taxin, melynek egyik fő komponense a taxin I (taxin B). Az anyagkeverék 30–40%át alkotja. További vegyületek a taxin A és C stb. [Frohne, 1998].

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_476/#m1345mnnm_476 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_476/#m1345mnnm_476)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_476/#m1345mnnm_476)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Tiszafa

Ezek a vegyületek az észterkötést adó savakban és a szubsztituensekben különböznek egymástól. A taxin a magvakban 0,92%-ban, a levelekben évszaktól függően 0,6–1,97%-ban van jelen.

A taxánszármazékok antitumor-aktivitását tesztrendszerekben többször megerősítették [Lenaz, De Furia, 1993]. A mérgezést felnőttek, gyerekek egyaránt elszenvedhetik. A piros magköpeny csábítóan hat, ez azonban méregmentes, a magvak erősen mérgezők, a mérgezés attól függ, hogy mennyire rágták szét a magvakat, mivel ezek nagyon kemények, gyakran szétrágás nélkül ürülnek ki a szervezetből.

A tiszafafélék kivonatai stimulálják a sima és harántcsíkolt izomzatot, a szívizomzatra azonban bénítólag hatnak. A vegyületek a légzőközpontot izgatják, később bénítják. A kezdetben gyors szívritmus lelassul, a vérnyomás esik, a légzés kezdetben szapora, majd lelassul, a vegyületek erősen izgatják a gyomor-bélnyálkahártyát is, a vesét és az uteruszt és ingerlik. Vérvizelés gyakran előfordul. A mérgezési tünetek kb. 1 órával a szervezetbe kerülés után jelentkeznek hányással, hasmenéssel, kólikával. Felszívódás után szédülés, szapora légzés és pulzus, majd mindkettő lelassul, keringési elégtelenség lép fel, a halál oka szív-, ill. légzésbénulás. A pupillák a mérgezés során kitágulnak.

Taxin B LD50 = 4,5 mg/kg iv. patkányokon.

A tűlevelek 100–200 g-ja állatoknál (lovaknál) halálos mérgezéseket okozott.

Elsősegély: A méreganyag aktív szén szuszpenzióval történő eltávolítása. A gyomormosás életmentő lehet még néhány órával a szervezetbe jutás után is.

d) Taxánszármazékok (Taxus-fajokban)

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_485/#m1345mnnm_485 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_485/#m1345mnnm_485)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_485/#m1345mnnm_485)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

15. képlet: Diterpén-típusú vegyületek

A tiszafa nagy szerepet játszott az ókori halotti kultúrában. Az volt a hiedelem, hogy véd a démonok ellen, ugyanakkor a tiszafa alatti hosszabb tartózkodást károsnak tartották. Kivonatait nyílméregként, gyilkosságok elkövetésére, sőt öngyilkosok is használták. A népgyógyászatban féreghajtóként, abortívumként, külsőleg sebkezelésre alkalmazták.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 714 3

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A közelmúltban felmérés történt Budapest egyes kerületeiben az óvodák és iskolák környékére ültetett növényekről. Megállapítást nyert pl., hogy az egyik óvodakert homokozója környékére ricinust ültettek, melyről köztudott, hogy 1-2 magja is halálos mérgezést okozhat. Ez azt bizonyítja, hogy az óvodai szakemberek egy része sincs tisztában az egyes növények veszélyes voltával. A Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetét rendszeresen keresik fel személyesen, illetve telefonon növényi mérgezésekkel kapcsolatban. Leggyakrabban aranyeső, seprőzanót, hóbogyó és kutyatejfélék szerepelnek a megkeresések között, hogy csak néhányat említsünk.

A könyv igyekszik tájékoztatást adni a mérgező magasabbrendű növényekről, növényi hatóanyagokról, növényi mérgezésekről, és segít az elsősegélynyújtásban. A könyv felhívja a figyelmet a növényeknek veszélyes voltára. Különösen fontos a figyelemfelkeltés kisgyermekek szülei részére, és mindazoknak, akik kisgyerekekkel foglalkoznak. A gyermekek ugyanis a legfogékonyabbak arra, hogy 1-1 szép virágot letépjenek, vagy megkóstoljanak egy-egy csábitóan szép termést. A könyv ezért minden esetben kitér a legsürgősebb elsősegélynyújtási feladatokra. Az esetlegesen előforduló mérgezéseknél természetesen azonnal hívni kell az orvost is. Egyetlen esetben sem nélkülözhető az orvosi ellátás!

A növények szép külsejükkel díszei lehetnek a kertnek, lakásnak, nem irtani kell azokat, hanem fontos a megismerésük és másokat is (baráti társaság, ismerősök) figyelmeztetni kell a mérgezés lehetőségére.

Az (haszon, házi) állatok is mérgeződhetnek, elhulásuk, lesoványodásuk, betegségük okozója lehet, ráadásul húsuk, tejük fogyasztása másodlagos mérgezéseket okozhat.

A könyv javasolható gyógyszerészeknek, toxikológusoknak, alapellátás orvosainak, állatorvosoknak, mezőgazdaságban, kertészetben dolgozóknak, állatápolóknak, óvodáknak, iskoláknak, növény-gyógynövény kereskedőknek, természetgyógyászoknak, s természetesen mindazoknak, akik érdekeltek e témában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/marczal-mergezo-novenyek-novenyi-mergezesek//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero