Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Marczal Gabriella

Mérgező növények, növényi mérgezések

3.4.4.2.3. Szteroid szívglikozidok
A szteroidok közül a szívglikozidok farmakológiailag jelentősek, amennyiben nem megfelelően alkalmazzák őket, akkor mérgezések léphetnek fel (öngyógyítás, túladagolás stb.) tehát toxicitásukról feltétlenül meg kell emlékeznünk. A szívglikozidok 2 szteroid alapvázzal rendelkeznek: kardenolid- vagy bufadienolidvázasak (28. képlet, 29. képlet). A szívglikozidok jelentősége: az alkalmazás során fellépő pozitív inotrop hatás a szívizom összehúzódások erejét növeli. A bufadienolidok hatása 10-szer erősebb, mint a kardenolidoké. Kardenolidokat tartalmaznak a gyűszűvirág-félék (Digitalis-fajok), a héricsfélék (Adonis- fajok), a leander (Nerium oleander L.), a májusi gyöngyvirág (Convallaria majalis L.). A legtöbb mérgezést kiváltó növények a Digitalis purpurea L. (piros gyűszűvirág) és Digitalis lanata Ehrh. (gyapjas gyűszűvirág) és készítményei, valamint a Convallaria majalis L. (májusi gyöngyvirág). A bufadienolok okozta legtöbb mérgezést a Helleborus-félék közül a Helleborus viridis L. okozza, illetve az Urguinea maritima (L.) Bak., mely szobanövény és helytelen terápiás alkalmazása, illetve patkányméregként történt felhasználása lehet a mérgezések okozója.
 
 
Piros gyűszűvirág – Digitalis purpurea L. [17. fotó]
A Digitalis-fajok többnyire 0,6–1,2 m magas növények, melyek az első évben csak levélrozettát fejlesztenek, a második évtől fejlesztik ki virágzó hajtásukat.
A piros gyűszűvirág maximum 160 cm magasságot is elérő kétéves növény, melynek nagy tojásdad tőlevelei hosszú nyelűek, fonákukon szőrösek, szélük csipkés. A szárlevelek hosszas tojásdad alakúak, a szár felső része felé kisebbednek, keskenyednek és levélnyelük is rövidebb.
A virágok laza, egyoldalú fürtöt képeznek. A csésze széles tojás alakú, a virág harang alakú, halványpiros, ritkán fehér, belül szőrös, sötét, fehéren határolt foltokkal, a toktermés tojás alakú, szőrös.
A kardenolid-glikozidokon kívül szteroid szaponinokat tartalmaz. Drogként a levelet használják, mely kb. 30 kardenolid-glikozidot tartalmaz. A mérgezések legfőbb oka a levélből készült teák nem megfelelő adagolása. Egyes adatok szerint 2,4 g levélpor halálos, más adatok ellentmondóak. Egyes gyűszűvirág irodalmi adatok alapján [Ritter, 1995] 3,5 g drogból, más adatok szerint 45 g levélből készített tea okozott halálos mérgezést [Dickstein, Kunkel, 1980].
 
 
A tinktúrából 30 g, más adatok szerint még 50–100 g sem okozott halálos mérgezést.
Akut mérgezési tünetek: fejfájás, szédülés, többnapos hányás, ha a hányás korán kiváltódik, nincs a mérgezett élete veszélyben, ha nem, további tünetek a csillapíthatatlan gyomorfájás, látászavarok, lassú, szabálytalan pulzus, álmatlanság, izomremegés, hallucinációk. A tünetek 1-4 órával a bevétel után jelentkeznek, a halál oka szívbénulás. A halál 5-13 nap közt következik be.
A krónikus mérgezés étvágytalanságot, gyors lesoványodást okoz, végtaggyengeséget, fülzúgást, teljesítmény-csökkenést, időnkénti szédülést és szabálytalan szívritmust.
A mérgezések túladagolás mellett öngyógyításból erednek, de a növényt gyilkosságok elkövetésére is alkalmazták. A mérgezések aránylag ritkák a növény keserű íze és az erős hányás miatt.
Elsősegély: hashajtás, esetleg aktív szén adása.
 
Gyapjas gyűszűvirág – Digitalis lanata Ehrh.
Két-vagy többéves növény, 40-120 cm magas, szára szögletes, alsó részén csupasz, gyéren szőrös, felül mirigyes, többé-kevésbé élénkzöld. A lomblevelek ülők, lándzsásak, a levélszél ép, a felsők finoman fűrészesek. A virágzat fürt, az egyes virágok sárgák, barnán erezettek. A virágzati kocsány és csészelevelek szőrösek. A termés tok, a magvak vörösesbarnák.
Drogként a levelet alkalmazzák (Digitalis lanatae folium – gyapjas gyűszűviráglevél). A levél 0,5–1% kardenolid-glikozidot tartalmaz, továbbá digitanol-glikozidokat és szteroid szaponinokat.
Mérgezési tünetek: 2-3 g levéldrog bejutása a szervezetbe halálos. Súlyos mérgezés ritka, mert hányást vált ki nagyobb mennyiségű glikozid szervezetbe kerülése. Toxikus dózis a terápiás dózis 1,5–3-szorosa.
Toxikus dózis szervezetbe jutása ingerli a gyomor-bélnyálkahártyát, hányinger, hányás, hasmenés lép fel. Ha a glikozidok felszívódnak, pulzuslassulás észlelhető, extraszisztoléval. A továbbiakban gyorsuló, de gyenge pulzus, vérnyomásesés, szívbénulás. A halál az első, illetve néhány nap múlva is bekövetkezhet. A szívritmuszavarokat cianózis, félelemérzés, gyengeség, szédülés, hideg verejtékezés, látási zavarok, fülzúgás kíséri. Hallucinációk és delíriumok is gyakoriak.
Krónikus toxicitásra embernél nincsenek adatok.
Elsősegély: aktív szén adása, hashajtók.
Mindkét Digitalis-fajnál a szteroid szaponin anyagok is részt vesznek a mérgezési tünetek kiváltásában. A mérgezések itt is helytelen terápiás alkalmazásból erednek.
 
Májusi gyöngyvirág – Convallaria majalis L.
10–20 cm magas növény, épszélű, kihegyezett, hosszúkás, ellipszis alakú levelekkel. Virágzata fürt, az egyes virágok fehérek, harang alakúak. A termés piros bogyó, 2–6 fehér, illetve kék maggal. Drogként a virágzatot, herbát, gyökértörzset, illetve leveleit is alkalmazzák.
A virágzat kardenolidokat (29. képlet, 6. táblázat), flavonoidokat és illóolajat tartalmaz. A herba kardenolid- és flavonoidtartalmú, a gyökértörzs kardenolidokat és szteroid szaponinokat tartalmaz, a levél és termés adatairól kevés a hiteles irodalmi forrás. Az összglikozidtartalom a földbeni szervekben 0,2%, a virágokban 0,45%, a fiatal levelek is hasonló arányban tartalmazzák. A termésekben ugyancsak 0,45% az összglikozid- tartalom. A szaponinok jelenlétét főleg a levelekben, illetve termésekben erősítik meg. Hiller, Bickerich [1988] szerint a mérgezési tünetek elsősorban a termések elfogyasztása után jelentkeznek és szaponin jellegűek, mivel a gyomor-béltraktust erősen ingerelve, hányást váltanak ki. Mivel a bélből a hatóanyagok felszívódása csekély, a mérgezési veszély nem jelentős. Az összglikozid LD50 értéke 0,189 mg/kg iv. tengerimalacokon.
Mérgezési tünetek: hasonlítanak a Digitalis-túladagolás tüneteihez. Főleg szívritmuszavarokban, gasztrointesztinális és központi idegrendszeri zavarokban mutatkoznak meg. A szaponinok a bogyók exokarpiumában találhatók, a terméshúsban és magvakban nem.
 
 
Elsősegély: aktív szén, gyomormosás.
 
6. táblázat. A Convallaria majalis L. szívglikozidjai
Név
Összglikozidtartalom %
Struktúra
LD mg/kg, iv., macskán
Konvallatoxin
4-40
SDN-Ra
0,07-0,08
Desglükokeirotoxin
3-15
SDN-Gulom
0,10
Konvallozid
4-24
SDN-Ra-Glk
0,22
Glükozid F
3-8
SDN-Allom-Ra
 
Glükozid U
2-5
SDN-Allom-Ara
 
Konvallatoxol
10-20
SDO-Ra
0,09
Desglükokeirotoxol
2-5
SDO-Gulom
 
Lukondjozid
1-25
BIP-Ra
0,11
Kannogeninramnozid
5
KON-Ra
 
SDN = sztrophanthidin, SDO = strophanthidol, BIP = bipindogenin, KON = kannogenol, Gulom = D-gulometiloz, Ra = ramnóz, Glk = glükóz, Allom = D-allometilóz, Ara = L-arabinóz
 
29. képlet: A Convallaria majalis L. kardenolid vázas fő szívglikozidjai
 
Adonis-fajok közül ismertebbek az Adonis vernalis L. (tavaszi hérics) és Adonis aestivalis L. (nyári hérics), melynek kardenolid glikozidjai perorálisan kevéssé szívódnak fel és alig kumulálódnak. Humán mérgezések a növényekkel ritkán fordultak elő [Teuscher, Lindeguist, 1988].
 
Leander – Nerium oleander L. [18. fotó]
Földközi-tenger mellékéről származó cserje, lándzsás levelekkel, bugában álló virágai fehér, piros vagy rózsaszín színűek. Nálunk szobanövény, illetve kerti dísznövény.
A növény szívreható glikozidjainak mennyisége egyes adatok szerint 0,35–0,52% [Karawya és mtsai, 1981], más adatok alapján 1% fölött van [Tittel, Wagner, 1981], legmagasabb a virágokban. A levelekből kb. 30 szívre ható glikozidot állítottak elő. Kísérő vegyületei pregnánszármazékok. A vegyületek szívre kifejtett hatása gyengébb, mint a Digitalis-glikozidoké, ugyanakkor erős a növény diuretikus hatása.
Mérgezési tünetek: hányinger, hányás, fejfájás, hasmenés, cianózis, diszpnoé, tachikardia, aritmiák, növekvő szívgyengeség, szívbénulás.
A levelek kumulatív letális dózisa kapucinus-majmoknál 30–60 mg/kg.
A mérgezések leggyakoribb oka öngyógyítás, de öngyilkosság céljaira is használták, már az ókorban is ismerték.
A népgyógyászat bőrparaziták ellen és patkányméregként alkalmazta.
Elsősegély: a növénykivonat magasabb dózisai spontán hányást váltanak ki, ezért a súlyosabb mérgezések ritkák. Amennyiben a mérgezett nem hányt, hánytatni kell, továbbá aktív szén szuszpenzió adásával a gyomorban a mérgező anyagokat megkötni.
 
Tarka koronafürt – Coronilla varia L.
A Coronilla-nemzetség (koronafürt-félék) kb. 20 faja ismeretes, melyek Dél-Európában fordulnak elő. Évelő fajok, illetve egyévesek, félcserjék, illetve cserjék.
A tarka koronafürt hazánkban szántókon, réteken, cserjésekben közönséges. A levelek szárnyasan összetettek, a virágok piroslók, ritkán fehérek. Alifás nitrovegyületeken kívül szívreható glikozidokat tartalmaz (hirkanozid). Az említett vegyület citosztatikus hatású is [Hembree és mtsai, 1979]. A mérgezések a növénnyel ritkán fordulnak elő, főleg akkor, ha diuretikus hatásáért alkalmazott teáját túladagolják.
Mérgezési tünetek: hányinger, hányás, hasmenés.
Elsősegély: aktív szén szuszpenzió.
 
A Helleborus-fajokról már említés történt.
A nemzetséghez 22 faj tartozik. A nálunk élő fajok közül a Helleborus purpurascens W. et K. (pirosló hunyor) előfordulása közönséges. Ezenkívül megemlítendő a ritkábban előforduló Helleborus dumetorum W. et K. (kisvirágú hunyor) és a Helleborus odorus W. et K. (illatos hunyor). A Helleborus niger L.-t (fekete hunyort) kertekben ültetik. A Helleborusfajok jól fejlett, évelő növények.
 
Pirosló hunyor – Helleborus purpurascens W. et K. [19. fotó]
Levelei tenyeresen ölbefogottak, fonákon szőrösek, a virágtakaró kívül ibolyáslila. A növény bufadienolid szívre ható glikozid (hellebrin) keveréket tartalmaz 0,60–1,50%-ban. A vegyületek főleg a földalatti szervekben fordulnak elő. Ezenkívül szteroid szaponinok jelenléte jellemző. Mérgezések a drogból előállított készítmények túladagolása során jelentkezhetnek.
A Helleborus dumetorum W. et K. (kisvirágú hunyor) levelei tenyeresen osztottak a virágtakaró ibolyásszínű, szívreható glikozidja a hellebrin (0,40–0,44%). Itt is szteroid szaponinok kísérik a szívglikozidokat, aglikonjuk a szpiroszta-5,25(27)-dién-1/β,-3/β,-11α-triol. A Helleborus odorus W. et K. (illatos hunyor) zöld v. sárgászöld virágtakaróval rendelkezik, hellebrintartalma 0,24-1,20%.
A mérgezési tüneteket az öngyógyítás mellett a növények magvai okozhatják, melyek a tüszőtermésekben találhatók.
A mérgezési tünetek részben a szaponinoktól, részben a szívglikozidoktól származnak. Mérgezési tünetek: kaparó érzés a szájban és torokban, nyálfolyás, émelygés, hányás, hasmenés, szédülés, légszomj, látási zavarok, fülzúgás, súlyosabb esetekben szívritmuszavarok. A halál oka légzés-, illetve szívbénulás.
A méreganyagok a legelő állatok tejébe is átmennek és a tejen át humán másodlagos mérgezéseket okozhatnak.
Az állatgyógyászatban a Helleborus-fajok gyökerét az állatok fülébe húzva gyulladást idéznek elő, mely bizonyos betegségeknél védettséget ad.
Elsősegély: aktív szén gyomorba juttatása.
 
Közönséges tengeri hagyma – Urguinea maritima (L.) Bak.
Bufadienolidokat tartalmaz, mely a belőle előállított készítmények túladagolása vagy patkányméregként történő használata révén okoz mérgezést.
Termesztett növény, kétféle változata ismert, a fehér és vörös. A hagyma bufadienolidokban gazdag, a fehér 0,2–0,6%, a vörös 0,3–1,3%-ot tartalmaz.
A növény évelő, levelei hosszúkás lándzsásak, virágzata 1–1,5 m hosszú kocsányon található fürtös virágzat, az egyes virágok fehér színűek.
Per os a glikozidok 30–50%-a szívódik fel a bélből, melynek 50%-a eliminálódik. A drogként használatos hagyma (Scillae bulbus) főleg scillaren A-glikozidot, kevesebb B-glikozidot tartalmaz. A vörös tengeri hagymában ezen kívül scillirozidglikozid van, mely patkányokon halálos görcsöket okozhat (LD50 0,1–0,2 mg scillirozid/állat).
Mérgezési tünetek: hányinger, hányás, szédülés, veseingerlés hematuriával, ehhez társulnak a szív- és keringési zavarok.
Elsősegély: aktív szén adása.
A növényt nálunk szobanövényként kultiválják.
A népgyógyászatban a növény hagymáját sebgyógyító szerként alkalmazzák.
 
Álombogyó – Withania somnifera (L.) Dun.
A witanolidok szteroid laktonok 6 tagú, telítetlen laktongyűrűvel (30. képlet). A vegyületek első képviselőit a Withania somniferaban (Solanaceae) fedezték fel. Az Indiában honos növényi hazájában lokálisan tumorok kezelésére alkalmazzák. A witanolidoknak kb. 60 képviselője ismeretes a növényvilágban, így a Physalis, Nicandra, Lycium és Datura fajokban.
 
Ördögcérna – Lycium barbarum L.
Kúszónövény, épszélű, lándzsás levelekkel, tövises, hosszan lecsüngő ágakkal. A virágok a levélhónaljban egyesével helyezkednek el. A tölcsérformájú virág ibolyaszínű. A termés skarlátvörös, hosszúkás tojás alakú, sokmagvú bogyó. A növényt díszcserjeként ültetik Európában, de sokszor elvadul. A növényben Harsh [1989] 1,42% tropán-alkaloidot mutatott ki, de a későbbi adatok ezt nem erősítik meg. A witanolidokon kívül egyéb adatok szerint szteroid szaponinokat és flavonoid glikozidokat is tartalmaz. A mérgezéseket a bogyók okozzák, 15-30 bogyó még nem okoz mérgezést, nagyobb mennyiségben a szervezetbe jutva enyhe nadragulyamérgezési tüneteket okoz, melynek fő jellemzője az általános izgalmi állapot, mely őrjöngésig fokozódhat. Pupillatágulat, látási zavarok is előfordulnak. Nagyobb mennyiségben légzésbénulást okoz.
Elsősegély: aktív szén adása, glaubersós hashajtás. Nagy mennyiségű bogyó elfogyasztása gyomormosást tesz szükségessé.
 
Zsidócseresznye – Physalis alkekengi L.
A zsidócseresznye vagy lampionvirág kb. 0,25–1 m magas, felálló szárú, nálunk dísznövény a kertekben. Levelei kettesével egymás mellett helyezkednek el, hegyesek, szív alakúak, épszélűek. A virágok egyesével állnak, zöldesfehérek, a csésze terméséréskor felfúvódik, színe vöröses lesz. A termés cseresznyepiros bogyó, melyet a felfúvódott csésze teljesen körülvesz. A bogyók kesernyés-savanykás ízűek, sok maggal. A mérgező vegyületek witaszteroidok (fizalinszármazékok) (30. képlet).
A gyökér pirrolidin- és szekotropán-alkaloid-tartalmú. A mérgezést az éretlen bogyók okozzák, a svájci Toxikológiai Centrum számtalan szimptómamentes eset mellett egy olyan esetet ismertet, ahol 3 kisgyermek az éretlen bogyóktól hányást, hasmenést, gyomorgörcsöket szenvedett [Jaspersen-Schib, 1990]. Az érett bogyók nem okoztak mérgezést. Egyes adatok szerint az éretlen bogyók szolanin glükoalkaloidokat tartalmaznak.
Elsősegély: aktív szén szuszpenzió.
 
30. képlet: A Physalis alkekengi L. var. alkekengi witanolidjai
Mérgező növények, növényi mérgezések

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 714 3

OrvostudománySemmelweis Kiadó könyvei

A közelmúltban felmérés történt Budapest egyes kerületeiben az óvodák és iskolák környékére ültetett növényekről. Megállapítást nyert pl., hogy az egyik óvodakert homokozója környékére ricinust ültettek, melyről köztudott, hogy 1-2 magja is halálos mérgezést okozhat. Ez azt bizonyítja, hogy az óvodai szakemberek egy része sincs tisztában az egyes növények veszélyes voltával. A Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetét rendszeresen keresik fel személyesen, illetve telefonon növényi mérgezésekkel kapcsolatban. Leggyakrabban aranyeső, seprőzanót, hóbogyó és kutyatejfélék szerepelnek a megkeresések között, hogy csak néhányat említsünk.

A könyv igyekszik tájékoztatást adni a mérgező magasabbrendű növényekről, növényi hatóanyagokról, növényi mérgezésekről, és segít az elsősegélynyújtásban. A könyv felhívja a figyelmet a növényeknek veszélyes voltára. Különösen fontos a figyelemfelkeltés kisgyermekek szülei részére, és mindazoknak, akik kisgyerekekkel foglalkoznak. A gyermekek ugyanis a legfogékonyabbak arra, hogy 1-1 szép virágot letépjenek, vagy megkóstoljanak egy-egy csábitóan szép termést. A könyv ezért minden esetben kitér a legsürgősebb elsősegélynyújtási feladatokra. Az esetlegesen előforduló mérgezéseknél természetesen azonnal hívni kell az orvost is. Egyetlen esetben sem nélkülözhető az orvosi ellátás!

A növények szép külsejükkel díszei lehetnek a kertnek, lakásnak, nem irtani kell azokat, hanem fontos a megismerésük és másokat is (baráti társaság, ismerősök) figyelmeztetni kell a mérgezés lehetőségére.

Az (haszon, házi) állatok is mérgeződhetnek, elhulásuk, lesoványodásuk, betegségük okozója lehet, ráadásul húsuk, tejük fogyasztása másodlagos mérgezéseket okozhat.

A könyv javasolható gyógyszerészeknek, toxikológusoknak, alapellátás orvosainak, állatorvosoknak, mezőgazdaságban, kertészetben dolgozóknak, állatápolóknak, óvodáknak, iskoláknak, növény-gyógynövény kereskedőknek, természetgyógyászoknak, s természetesen mindazoknak, akik érdekeltek e témában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/marczal-mergezo-novenyek-novenyi-mergezesek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave