Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Marczal Gabriella

Mérgező növények, növényi mérgezések

3.5.4.1. Tropán-alkaloidok

Toxikológiailag a hioszciamin, atropin, illetve szkopolamin (36. képlet) a jelentősek, melyek paraszimpatikus idegrendszer-bénítók [Kursinszki és mtsai 2005]. Oldják a simaizmok görcsét, nyál-, gyomornedv-, fehérjeszekréciót csökkentenek.
 
 
3,0–8,0 mg-os dózisokban a központi idegrendszerre izgatólag, ennél nagyobb dózisokban (10,0 mg-tól) bénítólag hatnak. A (-)-hioszciamin erősebb hatású, mint racemátja az atropin. A (-)-szkopolaminnál inkább a központi idegrendszeri bénító hatás érvényesül. A perifériás hatások közül a szekréciógátlás erősebb, a spazmolitikus gyengébb.
A tropán-alkaloidok a nyálkahártyán át gyorsan és tökéletesen felszívódnak, lúgos és erősen savas közegben az észter-alkaloidok hidrolízist szenvednek. A tropán-alkaloidok a Solanaceae család egyes növényfajaira jellemzők [Szőke, Kéry 2003].
 
Nadragulya – Atropa belladonna L. [26. fotó]
0,5–1,5 m magas évelő, erdők, erdei tisztások aljnövényzetéből ismert. Levelei párosával helyezkednek el a száron, az alsó levelek szórt állásúak. A levéllemez tojásdad alakú, épszélű, szürkészöld színű. A virágok harang alakúak, lecsüngők, a levelek hónaljában helyezkednek el, a párta barnásibolya színű. A termés csillogó fekete bogyó, sokmagvú. Az egyes magvak vese alakúak. A gyökér alkaloidtartalma átlagosan 0,85%, a magvaké 0,8%, terméseké 0,65%, leveleké 0,5–1,5%, a virágoké 0,4%, fő alkaloidjuk a (-)-hioszciamin, mely az érett termésekben atropinná racemizálódott [Hank és mtsai, 2004]. A mérgezést a bogyótermések okozzák elsősorban gyerekeknél. A levelekből előállított tea kapcsán is előfordultak mérgezések. Az emberen kívül egyes állatok, így lovak, disznók és szarvasmarhák is veszélyeztetettek, ezért ezeknek húsa, teje is mérgező lehet az emberre, mivel bennük az atropin feldúsul. Atropin LD50, 100 mg, gyerekeknél 2 mg.
A mérgezés tünetei: kisebb mennyiség (tized mg dózisok) hatására száj- és torokszárazság (nyálkahártya-szárazság), arcpír, pupillatágulat (midriazis), szapora pulzus, magas testhőmérséklet; mg-os dózisú atropintartalmú növényi részek elfogyasztása után erős központi idegrendszeri izgalom, pszichomotoros nyugtalanság, beszédkényszer, mozgáskényszer (tollfosztásszerű mozdulatok) hallucinációk, víziók, őrjöngés, görcsök, láz jelentkezik. Ennél nagyobb dózisokban központi idegrendszeri bénulásos tünetek lépnek előtérbe. Aluszékonyság, kábultság, gyermekeknél kóma. 50 mg atropintartalmú növényi részek fogyasztása életveszélyes, 24 órán belül beállhat a halál, melynek oka légzés- vagy szívbénulás. Gyermekeknél 5-6 bogyó halálos mérgezést okozhat, felnőtteknél 10–20 bogyó súlyos mérgezést okozhat, melyben az érzékenység is szerepet játszik.
A méreg lebomlása lassú, a kiválasztás a vesén át történik. Ha a tünetek a bejutott méregmennyiség miatt elhúzódnak, a mérgezés a létfontosságú szervek károsodása következtében halálos is lehet.
Elsősegély: hánytatás, aktív szén szuszpenzió. Gyomormosás 4%-os csersavoldattal történhet, mely megköti a méreganyagokat.
A belladonna név arra utal, hogy a középkorban a nők előszeretettel csepegtették a kivonatot szemükbe, hogy tág pupillájuk és szép tekintetük legyen.
A boszorkánykenőcsök, az úgynevezett repülőbalzsamok egy komponense volt a növény. Shakespeare Rómeó és Júlia c. drámájában Júlia ennek a növénynek a kivonatát itta meg és vált általa tetszhalottá.
 
Csattanó maszlag – Datura stramonium L. [27. fotó]
Egyéves növény, 30–100 cm magas szára kopasz, levelei tojásdad alakúak, öblösen fogasok, a virágok a szárvégeken és levélhónaljban fejlődnek. A párta fehér vagy ibolya tölcséres, harang alakú. A termés tüskés tok, számos vese alakú, fekete maggal. A növény minden része alkaloidtartalmú, az alkaloidtartalom 0,05–0,58%. A fiatal növényekben fő alkaloid a szkopolamin, idősebbekben a hioszciamin. A növény trágyázott talajokon sokszor tömegesen fordul elő. Rokonai egyéb Datura-fajok, melyek közül egyesek fatermetűek, illetve cserjék. Ezekben a szkopolamintartalom eléri a 72%-ot, ilyen esetekben a központi bódító hatás lép előtérbe, hallucinációkkal, bár a mérgezés tünetei a perifériás idegrendszerben hasonlítanak az atropinmérgezés tüneteihez, de a pulzusgyorsulás, arcpír hiányzik. A központi idegrendszeri tünetek közül a láz (hipertermia) megmarad, emiatt érdekes jelenség a ruhákból történő kivetkőzés és a vizek keresése. Az indiai Datura-fajok magvait gyakran alkalmazták a kriminalisztikában. Az agrai állami kutatóintézet adatai szerint 1950–1965 közt 2728 halálos mérgezést regisztráltak Datura magokkal. Gyermeknél 15 mag halálos mérgezést okozhat. A magvak alkaloidtartalma 0,2–0,6%. Mérgezések a levelek teaként történő fogyasztása során is előfordultak [Pfänder és mtsai, 1983].
 
Angyaltrombita – Brugmansia suaveolens (L.) Lagerh. [28. fotó]
A Brugmansia suaveolens (L.) Lagerh. (syn.: Datura suaveolens Humb. et Borpl. ex Willd) vadon élő faj, az Andokban, Equádor, Peru, Észak-Chile és Bolívia területén honos. Hazánkban dísznövényként gyakran fordul elő. Természetes körülmények között bokorrá vagy kis fává fejlődik, elérheti a 8 méter magasságot is. Levelei oválisak, gyengén fogazott szélűek, szőrösek, szőrös a virágkocsány, csésze és termés is. A virágok trombita alakúak, fehér, rózsaszín, sárga vagy narancssárga színűek, lecsüngők folyamatosan virágoznak. Termései hosszúkás orsó alakúak, elhúsosodók. Termésenként 40–150 magot tartalmaznak.
A növény minden része tropán-alkaloid-tartalmú, hioszciamint, szkopolamint, meteolidint stb. tartalmaz. Tropán-alkaloidjai nagyobb mennyiségben fordulnak elő a virágban, mint a levélben [Balázs és mtsai, 2005].
Az utóbbi időben a Brugmansia suaveolens gyakran okozott mérgezéséket tekintettel arra, hogy egyes országokban narkotikumként is alkalmazzák [Niess és mtsai, 1999]. Az irodalomban különböző mérgezési eseteket olvashatunk. Hamburgerkészítés kapcsán pl. előfordult, hogy angyaltrombita magvaival szórták be ízesítésül. Coca-cola italt is ízesítették angyaltrombita virágjával és levelével (Niess, Scnabel,Kauert, 1999).
 
Beléndek – Hyoscyamus niger L.
A növény arról nevezetes, hogy Hamlet atyját állítólag ennek a növénynek a kivonataival mérgezték meg, a kivonatot a fülbe csepegtetve.
A növény egy- vagy kétéves, szereti a trágyázott talajt, 0,2–0,8 m magas. A kétéves növény első évben tőrózsát fejleszt, a levelek nagyok, öblösen karéjosak.
A szárlevelek szórt állásúak, kisebbek, fogazottak. A levelek hónaljában fejlődnek a virágok, melyek piszkossárga színűek lilás erezettel, a szár csúcsán a virágok tömött csomókat alkotnak. A termés kupakos tok, apró szürkésbarna, a mákhoz hasonló magokkal. Az alkaloidtartalom 0,08–0,3%. Másik fő alkaloid az L-hioszciamin mellett az L-szkopolamin, mely sokszor a 60%-ot is elérheti. Utóbbi esetekben a központi idegrendszert érintő tüneteknél a bódító hatás dominál. Ezelőtt azonban a perifériás idegrendszerre gyakorolt tüneteket észleljük, de arcpír és gyors pulzus nélkül.
 
 
Elsősegély: mindhárom növénynél aktív szén szuszpenzió, hashajtók adása.
 
Mandragora – Mandragora officinarum L.
A növénynek varázserőt tulajdonítottak az ókortól kezdve (Scholz, 1995). Levelei húsosak, rozettát alkotnak. A levélfelszín erősen barázdált. A rozetta közepén ibolyaszínű, harang alakú virágok csoportja látható, a termések sárgák, kisebb alma nagyságúak. Érdekes, hogy a gyökerek emberi alakhoz hasonlóak, és talizmánként viselték. A növény minden része alkaloidtartalmú (átlagban 0,4%), főleg L-szkopolamint tartalmaz, de atropintartalma is jelentős. Intoxikáció levelekkel, gyökerekkel és főleg termésekkel fordult elő. A mérgezési tünetek hányás, hasmenés, pupillatágulás [Lehmann, 1952].
Elsősegély: aktív szén szervezetbe juttatása, hashajtás.
 
Ördögcérna – Lycium barbarum L.
Kb. 1–3 m magas cserje, utak mentén vadon is előfordul, sövénynek ültetik. Vékony, lehajló ágainak alsó része tövises. A levelek hosszas tojásdad alakúak, nyélre futók. A virágok 1–3-asával a levélhónaljban állnak, a párta tölcséres, ibolyásvörös. A porzók kiállnak a kehelyből. A termés hosszúkás, vörös, sokmagvú bogyó. A termésekből 1,42% tropánalkaloidot mutattak ki, melyet azonban az újabb vizsgálatok nem erősítettek meg. 15–30 termés nem okoz panaszokat, ezért sokan ehetőnek minősítették ezeket. Witaszteroidok jelenlétét is feltételezték. A mérgezési tünetek enyhe nadragulyamérgezéshez hasonlítanak, a központi idegrendszeri izgalom jelentős, a heves kényszermozgások nem ritkák. Nagyobb mennyiség bejutása a szervezetbe pupillatágulatot és érzékcsalódásokat válthat ki [Harsh, 1989]. (Lásd a növényt a 79. oldalon is.)
Elsősegély: aktív szén szervezetbe juttatása, hashajtás.
 
Zsidócseresznye – Physalis alkekengi L.
A növény 0,25–1 m magas növény, levelei nyelesek, tojásdad alakúak, többnyire épszélűek. A virágok egyesével állnak, szőrös lefelé hajló kocsányokkal zöldes-fehér pártájú virágokkal. A csésze terméséréskor felfúvódik, megnagyobbodik és megpirosodik. A termés skarlátvörös sokmagvú bogyó.
Száraz erdőkben, cserjésekben hazánkban is megtalálható, gyakran dísznövényként kertekben is ültetik. Egyes kutatócsoportok szerint a termés ehető, méreganyagokat nem tartalmaz. A növény gyökerei pirrolidin és szekotropan-alkaloidokat tartalmaznak, egyéb részeiben witaszteroidok lennének [Jaspersen-Schib, 1990].
A svájci Toxikológiai Centrum adatforrása alapján a sok tünetmentes Physalis-tanácsadások közt volt olyan eset, amikor 3 kisgyermek az éretlen termésektől hasmenést kapott kólikás görcsökkel (lásd a növényt a witanolidoknál is).
Elsősegély: nem szükséges.
 
Farkasbogyó – Scopolia carniolica Jacq.
20–40 cm magas növény, épszélű, hosszúkás tojásdad alakú levelekkel, lefelé csüngő, virágokkal, melyek a levelek hónaljában egyesével állnak, ibolyásbarna színűek, harang alakúak. Termése tok, számos barnássárga maggal. A növény minden része, főleg a gyökér alkaloidtartalmú, hioszciamint, illetve atropint tartalmaz. Alkaloidtartalma 0,2–0,5%. A gyökerekben az alkaloidtartalom 0,5%.
Mérgezési tünetek: az atropin mérgezés tüneteit mutatják.
Elsősegély: mint az Atropa belladonna L. esetében. Hánytatás, aktív szén szuszpenzió. Gyomormosás 4%-os csersavoldattal történhet, mely megköti a méreganyagokat.
Népgyógyászat: a növény gyökértörzsének főzetét reumás megbetegedéseknél alkalmazták.
Mérgező növények, növényi mérgezések

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 714 3

OrvostudománySemmelweis Kiadó könyvei

A közelmúltban felmérés történt Budapest egyes kerületeiben az óvodák és iskolák környékére ültetett növényekről. Megállapítást nyert pl., hogy az egyik óvodakert homokozója környékére ricinust ültettek, melyről köztudott, hogy 1-2 magja is halálos mérgezést okozhat. Ez azt bizonyítja, hogy az óvodai szakemberek egy része sincs tisztában az egyes növények veszélyes voltával. A Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetét rendszeresen keresik fel személyesen, illetve telefonon növényi mérgezésekkel kapcsolatban. Leggyakrabban aranyeső, seprőzanót, hóbogyó és kutyatejfélék szerepelnek a megkeresések között, hogy csak néhányat említsünk.

A könyv igyekszik tájékoztatást adni a mérgező magasabbrendű növényekről, növényi hatóanyagokról, növényi mérgezésekről, és segít az elsősegélynyújtásban. A könyv felhívja a figyelmet a növényeknek veszélyes voltára. Különösen fontos a figyelemfelkeltés kisgyermekek szülei részére, és mindazoknak, akik kisgyerekekkel foglalkoznak. A gyermekek ugyanis a legfogékonyabbak arra, hogy 1-1 szép virágot letépjenek, vagy megkóstoljanak egy-egy csábitóan szép termést. A könyv ezért minden esetben kitér a legsürgősebb elsősegélynyújtási feladatokra. Az esetlegesen előforduló mérgezéseknél természetesen azonnal hívni kell az orvost is. Egyetlen esetben sem nélkülözhető az orvosi ellátás!

A növények szép külsejükkel díszei lehetnek a kertnek, lakásnak, nem irtani kell azokat, hanem fontos a megismerésük és másokat is (baráti társaság, ismerősök) figyelmeztetni kell a mérgezés lehetőségére.

Az (haszon, házi) állatok is mérgeződhetnek, elhulásuk, lesoványodásuk, betegségük okozója lehet, ráadásul húsuk, tejük fogyasztása másodlagos mérgezéseket okozhat.

A könyv javasolható gyógyszerészeknek, toxikológusoknak, alapellátás orvosainak, állatorvosoknak, mezőgazdaságban, kertészetben dolgozóknak, állatápolóknak, óvodáknak, iskoláknak, növény-gyógynövény kereskedőknek, természetgyógyászoknak, s természetesen mindazoknak, akik érdekeltek e témában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/marczal-mergezo-novenyek-novenyi-mergezesek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave