Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Marczal Gabriella

Mérgező növények, növényi mérgezések

3.5.4.2. Piridin / piperidin alkaloidok

Közönséges dohány – Nicotiana tabacum L.
Termesztett egyéves növény, mely 0,75–3 m magasra is megnő. Levelei épszélűek, ellipszis vagy lándzsa alakúak, mirigyesen szőrösek. A virágok bogernyőben állnak, tölcséresek, 5 cimpájúak, rózsaszín, vagy élénkvörös színűek, a termés tok számos vese alakú maggal. A levelének fő alkaloidja a nikotin (37. képlet), melynek mennyisége a termesztési körülményektől is függ [Szőke és mtsai, 1992].
 
 
Kapadohány – Nicotiana rustica L.
Erősebben elágazó 60–120 cm magas, tojásdad alakú levelekkel rendelkezik. Virágai sárgászöldek. A dohánylevelek alkaloidtartalma 0,5–8%. Dohányáruk előállítására a 3% alatti nikotintartalom előnyös. A leveleken kívül a növény minden része tartalmaz alkaloidokat melyeknek mennyisége a dohányfajtától, termesztési és aratási körülményektől, továbbá a szárítástól és fermentációtól függ. Mellékalkaloidjai a cotinin, miozmin, metilmiozmin, nikotirin, anabazin, anatabin, nikotellein.
A dohány felhasználásának leggyakoribb formája a cigaretta-, pipadohány. Készítettek belőle főzetet, klizmát bélférgek ellen, sőt a levelekből salátát is. Egy időben rágták a levelet és nem köpték ki (tubákolás). Minden cigaretta 5 perccel rövidíti az életet.
Dohányzás alkalmával a szervezetbe kerülő nikotin mennyisége a dohány aciditásától függ. Azok a cigaretták, melyek cukorban gazdag, fermentált dohányból készülnek, savas füstöt adnak és csak kevés nikotin kerül az aeroszolba. Cukorszegény fermentált dohány alkalikus, nikotingazdag füstöt eredményez. Átlagosan a nikotinnak kb. 10-20%-a kerül a dohányfüstbe, ez egy 15 mg-ot tartalmazó cigarettánál 1,5–3 mg. Filteres szűrők esetén mennyisége 40–60%-kal csökken.
Az alkaloidok mellett a dohány számos egyéb vegyületet is tartalmaz, így alifás és aromás szénhidrogéneket, nitrózaminokat, fenolokat, szterineket, cukrokat. A dohányfüst gáznemű komponensei a N2, O2, CO2, CO és HCN.
A nikotin számos perifériás és központi hatással rendelkezik. LD50, 40-100 mg embernél. A nikotinerg acetilkolin-receptorokhoz kötődve kis adagban is izgatólag hat a harántcsíkolt izomzat ganglionjaira és motoros végződéseire. A központi hatás az adrenalin, noradrenalin, szerotonin, dopamin és acetilkolin szabaddá tételében nyilvánul meg, ennek eredménye, hogy a szívfrekvencia emelkedik, nő a vérnyomás, az erek összehúzódnak és változások keletkeznek a szénhidrát- és lipidanyagcserében. Hiperglikémia áll elő, és növekszik a szabad zsírsav-koncentráció a vérben. Megnő a tromboflebitisz veszélye a véralvadás-faktorokra történő hatás miatt, valamint a hipofízis hátsó lebenyére gyakorolt nyomás következtében vazopresszin válik szabaddá. Ezenkívül teratogén hatást is kimutattak csirkeembrióknál [Bornkessel, 1994].
A nikotin lipoidoldékony, nyálkahártyán, tüdőn, intakt bőrön át gyorsan felszívódik. A szervezetben a nikotin a májon át bomlik le vagy változatlanul a vizeletben távozik. Akut nikotinmérgezés tünetei elsősorban először dohányzó gyereknél figyelhetők meg, hányással, szédüléssel, nyálfolyással, reszketés a kezekben, gyengeség a lábakban. Nagyobb adagban hideg verejtékezés, kollapszus eszméletvesztéssel, görcsök, szívbénulás, illetve légzésbénulás.
Gyermekeknél a halálos dózis 7,5–12,5 mg, ami egy 1/2 cigaretta főzetében is megtalálható. Nyílt szájsebeknél, foghúzás után kerülni kell a dohányzást, mert a nikotin felszívódik a sebfelületen. Krónikus nikotinmérgezés esetén a nikotin kardiovaszkuláris és teratogén, valamint a tüdőre gyakorolt hatása kerül előtérbe. A krónikus mérgezésért a nikotin mellett a rákkeltő szénhidrogének, a CO és HCN is felelősek.
Az erős dohányos lesoványodik, idegileg labilis lesz, álmatlanság előfordulhat. Jellemző a koronáriaszklerózis, a periférián (lábak) vérátáramlási zavarok, máj- és anyagcserezavarok, belső elválasztású mirigyek megtámadása.
A tüdőrákért és a krónikus bronchuszgyulladásért nem elsősorban a nikotin, hanem a dohány kátrányos anyagai és nitrózaminjai a felelősök.
Különösen veszélyeztetett a magzat, ha az anya dohányos. A méreganyagok a placentán át a magzatot károsítják, csökken a testsúly, koraszülés miatt a halálozási arány növekszik. Az anyatejen át a gyermek szervezetébe a nikotin ugyancsak átvihető.
Mérgezések történtek régebben a nikotintartalmú növényvédő szerekkel is.
A dohánylevelekkel dolgozóknál bőrtünetek jelentkeznek, allergiás asztma váltódik ki a szervezetben. A nem dohányzók a dohányzókkal egy helyiségben tartózkodva a dohányfüsttől mérgeződhetnek.
Elsősegély: orális mérgezésnél aktív szén adása azonnal (5-6 teáskanál 2 dl vízre), majd gyomormosás. A bőrre került nikotint azonnal sok vízzel és szappannal, illetve hígított permanganátoldattal vagy ételecettel le kell mosni.
 
Foltos bürök – Conium maculatum L.
Hazánkban nyirkosabb helyeken, árkokban, utak mentén fordul elő. Egy vagy kétéves növény, mely 2,5 m magasságot is elérhet, egérszagú. A szár vörös, illetve ibolyás foltos. A levelek szárnyasan szeldeltek, sötét, illetve szürkészöld színűek. A virágok fehérek, összetett ernyőt alkotnak. Termése ikerkaszat, hullámos bordázottsággal.
Alkaloidjai közül főkomponens a piperidin-vázas koniin (38. képlet). A friss növény alkaloidtartalma 0,1–1,5%, főleg a termések gazdagok alkaloidokban (1,0–2,0%). A mellékalkaloidok közül jelentősebb mennyiségben a γ-konicein található. A koniin halálos dózisa felnőtt embernél 0,5–1,0 g.
A koniin és mellékalkaloidok az intakt gyomor-bélnyálkahártyán és a bőrön át is könnyen felszívódnak. A koniin rövid izgalmi stádium után a motoros centrumokat bénítja. Kuráreszerűen hat a harántcsíkolt izmokra és hat a vegetatív ganglionokra és a szenzibilis idegvégződésekre. A mérgezési tünetek kezdetén égető érzés alakul ki a szájban és torokban, látási zavarok lépnek fel, gyengeség a lábakban, izzadás.
Nagyobb mennyiségű méreganyag bejutása esetén kezdetben émelygés, hányás és hasmenés is jelentkezik. Ezután következik be a tipikus, alulról felfelé haladó bénulás, mely a lábakban kezdődik és a karokon át az arcizmokra is átterjed. A halál oka légzésbénulás. A tudat végig megmarad. Túlélés esetén izomgyengeség, bizonyos bénulási jelenségek visszamaradhatnak.
 
 
38. képlet: Conium maculatum L. alkaloidjai
 
Állatoknál a koniin és a mellékalkaloidok teratogén hatásúak.
Az ókorban a bürökpohár hivatalos kivégzési eszköz volt. Köztudott, hogy Szokratész is így lelte halálát.
Jelenleg a mérgezések a növénnyel ritkák. Előfordult, hogy a gyökerét pasztinák-, petrezselyem- vagy tormagyökérrel tévesztették össze, a termést pedig ánizzsal.
Elsősegély: aktív szén gyomorba juttatása, esetleg csersavtartalmú kivonatok (tea) itatása, hashajtás.
 
Mérgező növények, növényi mérgezések

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 714 3

OrvostudománySemmelweis Kiadó könyvei

A közelmúltban felmérés történt Budapest egyes kerületeiben az óvodák és iskolák környékére ültetett növényekről. Megállapítást nyert pl., hogy az egyik óvodakert homokozója környékére ricinust ültettek, melyről köztudott, hogy 1-2 magja is halálos mérgezést okozhat. Ez azt bizonyítja, hogy az óvodai szakemberek egy része sincs tisztában az egyes növények veszélyes voltával. A Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetét rendszeresen keresik fel személyesen, illetve telefonon növényi mérgezésekkel kapcsolatban. Leggyakrabban aranyeső, seprőzanót, hóbogyó és kutyatejfélék szerepelnek a megkeresések között, hogy csak néhányat említsünk.

A könyv igyekszik tájékoztatást adni a mérgező magasabbrendű növényekről, növényi hatóanyagokról, növényi mérgezésekről, és segít az elsősegélynyújtásban. A könyv felhívja a figyelmet a növényeknek veszélyes voltára. Különösen fontos a figyelemfelkeltés kisgyermekek szülei részére, és mindazoknak, akik kisgyerekekkel foglalkoznak. A gyermekek ugyanis a legfogékonyabbak arra, hogy 1-1 szép virágot letépjenek, vagy megkóstoljanak egy-egy csábitóan szép termést. A könyv ezért minden esetben kitér a legsürgősebb elsősegélynyújtási feladatokra. Az esetlegesen előforduló mérgezéseknél természetesen azonnal hívni kell az orvost is. Egyetlen esetben sem nélkülözhető az orvosi ellátás!

A növények szép külsejükkel díszei lehetnek a kertnek, lakásnak, nem irtani kell azokat, hanem fontos a megismerésük és másokat is (baráti társaság, ismerősök) figyelmeztetni kell a mérgezés lehetőségére.

Az (haszon, házi) állatok is mérgeződhetnek, elhulásuk, lesoványodásuk, betegségük okozója lehet, ráadásul húsuk, tejük fogyasztása másodlagos mérgezéseket okozhat.

A könyv javasolható gyógyszerészeknek, toxikológusoknak, alapellátás orvosainak, állatorvosoknak, mezőgazdaságban, kertészetben dolgozóknak, állatápolóknak, óvodáknak, iskoláknak, növény-gyógynövény kereskedőknek, természetgyógyászoknak, s természetesen mindazoknak, akik érdekeltek e témában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/marczal-mergezo-novenyek-novenyi-mergezesek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave