Marczal Gabriella

Mérgező növények, növényi mérgezések


3.5.4.3. Izokinolinvázas alkaloidok

Következő típusai fontosak toxikológiai szempontból, egy-egy példával (39. képlet):
 
a) Benzilizokinolin
papaverin
b) Spirobenzilizokinolin
fumarilin, fumaricin
c) Biszbenzilizokinolin
berbamin, izotetrandin
d) Protopin
fumarin
e) Rhoeadin
rhoeadin
f) Benzofenantridin
keleritrin, kelidonin
h) Aporfin
bulbokapnin
j) Morfinan típus
morfin, kodein, tebain
k) Protoberberin típus
berberin, koptizin
 
Az arisztolohiasavak az izokinolin-alkaloid szerkezetből vezethetők le.
Az izokinolin típusú vegyületek nagyon elterjedtek a növényvilágban, így a Papaveraceae, Fumariaceae, Berberidaceae, Ranunculaceae családokban.
Humán-toxikológiai szempontból legfontosabbak a Papaver-, Chelidonium-, Fumaria-, Corydalis-, Berberis-, Mahonia-fajok.
 
39. képlet. 1: Izokinolin vázas alkaloidok típusai
 
39/2 képlet. Izokinolin vázas alkaloidok típusai
 
39/3 képlet. Izokinolin vázas alkaloidok típusai
 
39/4. képlet: Izokinolin vázas alkaloidok típusai
 
Mák – Papaver somniferum L. [29. fotó]
Már Kr.e. 3000-ban is ismertek. Számos változatot és kultúrfajtát különböztetnek meg, a tok formája és a magvak színe szerint, valamint a tokok felnyílása alapján.
A mák hazánkban termesztett növény. Egyéves levelei kezdetben tőrózsában állnak, később fejlődik ki a leveles szár. A levelek közül az alsók oválisak, a felsők tojásdad alakúak, karéjos szélűek vagy fűrészesek, többé kevésbé szárölelők, a fehér vagy ibolyaszínű virágok egyesével állnak. A sziromlevél alján sötétebb folt helyezkedik el. A toktermés likacsos vagy zárt. A magok kékesfeketék, szürkék vagy sárgák. A tejnedvben fő alkaloid a morfin, továbbá mellékalkaloidként a tebain, illetve kodein, narkotin és papaverin van még jelentősebb mennyiségben. A beszáradt tejnedv (ópium) 15% morfint, 5% narkotint, 1% kodeint, 1% papaverint és 0,5% tebaint tartalmaz [Szőke, 1998; Szőke és mtsai, 2001].
A Papaver somniferum L.-ből kb. 50 alkaloidot izoláltak. Az ópium alkalmazása már az ókorban is ismert volt, a Papyrus Ebers is említi. A görögök és arabok is ismerték. Perzsiában, Kínában, Indiában régóta termesztették. A világ ópiumtermésztésének jelentős részét kábítószerként használják. Az ópiumpipázásnak főleg Dél-Ázsiában van jelentősége. Az ópium hatását elsősorban a morfinnak köszönheti. A morfin központi idegrendszerre gyakorolt hatásai:
  1. analgetikum (felnőtteknél a kezdő dózis 10 mg),
  2. eufória (a terápiás dózis felett már jelentkezik),
  3. szedatív-hipnotikus, magasabb dózisokban narkotikus, ritkán, egyes esetekben (gyerekek, idősek) izgató hatású,
  4. légzésdepresszió (2–4 mg morfin),
5. köhögéscsillapító,
6. miotikus hatás.
 
Perifériásan a simaizomzat tónusát növeli. A véredények simaizomzatára gyakorolt hatását csökkenti (hisztamin részleges felszabadulás következtében).
A morfin és egyéb ópiumalkaloidok gyorsan és könnyen felszívódnak a gyomor-béltraktusból, tüdőből. Kiválasztásuk elsősorban a vese által, kisebb mértékben a bélrendszerből történik. Az elimináció ideje 6 óra.
Az akut morfinmérgezés tünetei: mély, narkózishoz hasonló álom, melyből a pacienseket nem lehet felébreszteni, a pupillák beszűkültek, a hőmérséklet csökken, a bőr hideg tapintású, a harántcsíkolt izomzat elernyedt, telítettség a gyomorban, bélben és húgyhólyagban. A légzés felületes, ez cianózishoz vezet. A halál a túladagolást követő 6–12 órában áll be, légzési elégtelenség következtében. Az LD50-érték felnőttnél 100–400 mg morfin per os.
A krónikus morfinmérgezésre jellemző a pszichikai és fizikai függőség, labilitás, beszűkült pupillák, halványsárga bőr, lesoványodás, impotencia, növekvő szellemi és testi elesettség. A szer hirtelen elhagyása elvonási tüneteket vált ki, verejtékezést, reszketést, görcsöket, melyek 5–8 napig is eltarthatnak és életveszélyesek is lehetnek.
Az ópium komplex hatású. Főleg a morfin központi bódító hatása érvényesül. A papaverinnek és narkotinnak köszönhető a simaizomzatra gyakorolt ernyesztő hatás. Felnőtt embernél 2-3 g ópium halálos mérgezést okoz.
Az ópiumot élvezeti szerként és gyógyszerként is alkalmazták. Kr. e. 300-ban már fájdalomcsillapítóként használták, amint az Theophrastos írásaiból kiderült. Galenus hasonló célra alkalmazta Kr. u. 2. században. Az ópium, mint élvezeti szer a 17. sz. végére szinte egész Ázsiában, sőt Európában is elterjedt. Az ópiumélvezet csúcspontját a viktoriánus korban érte el, amikor egyes városok ópiumbarlangokat tartottak fenn, az orvosok pedig sokféle betegségre írták fel. A 19. sz. közepén az Egyesült Államokban is elterjedt, amikor kínai munkásokat hoztak be vasútvonalak építésére.
Az ópium mérgezési tünetei közé tartozik, hogy a kezdeti eufória után (kipirult bőr, mozgáskényszer) a narkózishoz hasonló állapot következik be izomelernyedéssel, lelassult légzéssel, pupillaszűkülettel. A hiányos oxigénellátás következtében cianózis lép fel. Emellett hányinger, hányás, székrekedés is előfordul, nagy adagok bevétele esetén a szív és keringési rendszer működésének csökkenése, kóma, légzési elégtelenség, melyet halál követ.
Akut mérgezések a tiszta alkaloidok, illetve ópium meg nem engedett felhasználásából adódtak. A népgyógyászatban a máktokból készített teát nyugtatószerként alkalmazták csecsemőknél, kisgyerekeknél, mely ugyancsak mérgezésekhez vezetett [Rittner, 1989].
Ópiummérgezés esetén elsősegély: aktív szén adása, hashajtók. Erős kávé, tea a beteg ébrentartása céljából.
 
Pipacs – Papaver rhoeas L. [30. fotó]
Egyéves növény. Levelei fűrészesek, a szirmok lángvörösek. A termés fordított kúp alakú, kocsánya szőrös. A növény termésében tejnedv található, mely rhoeadin típusú alkaloidokat tartalmaz (39. képlet). Régebben köhögéscsillapítóként alkalmazták tea formájában. A tea fogyasztása során alakulhatnak ki a mérgezési tünetek, melyek aluszékonyságban, kábultságban jelentkeznek.
A mérgezést állatok is elszenvedhetik, tejükben a méreganyagok kiválasztódnak, így másodlagos mérgezést okozhatnak. A méreganyagok az anyatejbe is átmennek, így a szoptatós anyák gyermekeinél mérgezési tünetek léphetnek fel.
Elsősegély: aktív szén adása, hashajtók. Erős kávé vagy tea itatása a beteg ébrentartása céljából.
 
Vérehulló fecskefű – Chelidonium majus L. [31. fotó]
30–60 cm magas növény, szőrös szárral. Minden része narancsszínű tejnedvet tartalmaz. Levelei szárnyasan szeldeltek, a levélszél csipkés. A szár és levelek kékeszöld színűek, alsó részükön vörösek. Virágzata kevésvirágú ernyő, sárga színű virágokkal. A termés becőszerű tok, számos tojásdad alakú fekete maggal. Nálunk házak körül elterjedt.
A növény tejnedvét már Plinius is alkalmazta rosszindulatú daganatok és szemölcsök kezelésére. A növény tejnedve alkaloid- és karotintartalmú. Szám szerint kb. 30 alkaloidot tartalmaz, melyek főleg a protoberberin-, illetve protopintípushoz tartoznak, kelidonsavhoz kötöttek [Kursinszki és mtsai, 2006]. A földfeletti részek fő alkaloidja a koptizin, a földbeni szerveké a kelidonin (39. képlet) [Sárközi és mtsai 2003]. A herba alkaloidtartalma 0,3– 1,2%, a gyökéré 0,8–3,0%.
A mérgezési tünetekért elsősorban a keleritrint tették felelőssé. A tejnedv szembe kerülése gyulladást okoz.
A mérgezési tünetek: a szájban égető, csípős érzéssel kezdődnek, majd hányás, hasmenés lép fel, kólikás görcsökkel. A gyomor-béltraktus nyálkahártyáját izgatják ezek az alkaloidok. Ezen túlmenően szívpanaszok. A halál szív-, illetve légzésbénulás következménye. A növény sárga, kicsorduló nedvét a gyerekek szívesen nyalogatják, így mérgeződhetnek. Mérgezések felléphetnek a felnőtteknél is öngyógyítás kapcsán. A növényből készült teát epe-, illetve bélgörcsöknél alkalmazzák. A növény kellemetlen szaga és íze távol tartja az embereket, gyermekeket a nagyobb mennyiség elfogyasztásától [Hahn-Dienstrop, 1994].
Elsősegély: aktív szén, gyomormosás.
 
Odvas keltike – Corydalis bulbosa (L.) Pers.
Kb. 10–35 cm magas, bokros helyeken, lomberdőkben élő növény, levelei kékeszöldek, összetettek, a levélkék fordított tojásdad alakúak, fűrészes szélűek. A virágok fürtben állnak, halványibolya vagy sárgásfehér színűek. A termés kicsi, sokmagvú tüsző.
A gumók alkaloidgazdagok (6%), a herba 0,8%, a magvak 0,45% alkaloidot tartalmaznak. Kb. 50 alkaloidot tartalmaz a növény. Fő alkaloid a bulbokapnin (39. képlet), mely aporfintípusú izokinolin-származék, vérnyomáscsökkentő hatású.
Nagyobb dózisban görcsöket okoz és légzésbénulást. Az alkaloid központi idegrendszer-bénító. Az izomzat akarattól független és reflex mozgásait gátolja, merevséget okoz, de hajlítható. LD50 érték egereknél per os 413 mg/kg. Embernél 0,2 g/kg sc. A kísérő alkaloidok enyhébb hatásúak, mint a bulbokapnin [Gasic és mtsai, 1981]. Humántoxikológiailag kevésbé jelentős, állati mérgezésekről is kevés tudósítást olvashatunk.
 
 
Elsősegély: gyomormosás.
 
Orvosi füstikefű – Fumaria officinalis L. [32. fotó]
Szeldelt levelű, fürtös apró virágokat tartalmazó növény, egymagvú, gömbölyű tokterméssel. A virágok színe élénkvörös vagy liláspiros.
A növény kb. 60 alkaloidot tartalmaz 0,24–0,56%-ban. Fő alkaloid a fumarin (protopin) (39. képlet) csekély toxicitású.
Kisebb dózisban vérnyomáscsökkentő és szedatív, nagyobb dózisban izgalmi állapotot vált ki, görcsöket okoz, majd bénító, LD50 egereken 0,1/kg. Az összalkaloid-keverék antiaritmiás hatású. Mérgezés a növénnyel alig ismert. A népgyógyászat vértisztítóként alkalmazta, ma epebántalmak kezelésére használják a belőle készült gyógyszereket.
 
 
Sóskaborbolya – Berberis vulgaris L. [33. fotó]
Ugyancsak izokinolin típusú vegyületeket tartalmaznak a borbolyafélék (Berberidaceae). A család tagjai közül a Berberis-fajok, melyek mérgezések okozói lehetnek.
A sóskaborbolya tövises cserje, magassága 1–3 m. Levelei fordított tojásdad alakúak, örökzöldek, szélük fűrészes. Sárga virágai lecsüngő fürtben állnak, illatosak, a termések korallpirosak, savanykás ízűek. A bogyóban 1-2 vörösbarna mag található. Terméseit fogyasztják, kisebb mennyiségben nem mérgezőek, C-vitamin-tartalmuk magas (12–54 mg/100 g). A törzs- és gyökérkéreg izokinolin-alkaloidokat tartalmaznak, a gyökérkéreg 12–15%-ban, a törzskéreg 5–7%-ban. A termés, a magvak és levelek alkaloidmentesek. A gyökér és törzskéreg fő alkaloidja a berberin (39. képlet), mely könnyen felszívódik orálisan, és izgatólag hat a bélperisztaltikára. Ezen túlmenőleg a szívre hat, kis adagban serkentő, nagy adagban bénító.
Mérgezési tünetek: hányás, émelygés, hasmenés, majd szédülés, fejfájás lép fel. Vesegyulladást okozhat. A sóskaborbolya kivonatait diuretikus, koleretikus és kolekinetikus hatása miatt is használják, mely hatások kifejtésében a berberin mellett a berbamin mellékalkaloid is részt vesz. Nagyobb dózisban szívritmuszavarok, májgyulladás, sárgaság is felléphet. LD50 0,1 g/kg nyulaknál.
A termések alkaloidmentesek, nem okoznak mérgezést, kompót, illetve üdítőitalok készítésére is alkalmasak.
Elsősegély: aktív szén szuszpenzió, hashajtás.
 
Megjegyzés: a berberin terápiás érdekessége, hogy pozitív inotrop, antiaritmiás, szedatív és vérnyomáscsökkentő. Berberin és néhány mellékalkaloid (palmatin és jatrorrizin) antimikrobás hatású pl. a Staphylococcus aureusszal szemben. A berberinnel jó eredményt értek el a kolera kezelésénél is.
 
Hóbogyó – Symphoricarpus albus (L.) S.F. Blake
A bodzafélék családjába tartozó növény kb. 1–2,5 m magas cserje, ellipszis vagy kerek épszélű levelekkel, harang alakú, rózsaszínes virágokkal, fehér bogyótermésekkel, melyek érintésre könnyen szétnyomódnak. Főként díszbokorként ültetik, könnyen elvadul. Csekély mennyiségben izokinolin alkaloidokat és szaponinokat tartalmaz.
Újabb vizsgálatok szerint a levelek és hajtások fraxin, illetve eszkulin kumarinokat tartalmaznak, a levelekben ezen anyagokon túl flavonglikozidokat, luteolin-7-β-rutinozidot, luteolin-7-β-glikozidot mutattak ki, valamint kelidonin alkaloidot nyomokban. A termések tartalmi anyagai közt szekologanint, egy szekoiridoid típusú vegyületet mutattak ki, valamint apigeninnel, luteolinnal és kvercetinnel rendelkező aglikonokat, cukorkomponensként glükózt, ramnoglükózt, arabinozilglükózt. 2α-hidroxi-urzolsavat is azonosítottak. A berlini és zürichi toxikológiai központok foglalkoznak a növény mérgező hatásával, elsősorban a bogyók figyelembevételével. Olyan esetek is előfordultak, hogy nemcsak hányás, hasmenés lépett fel, a bogyók elfogyasztása után, hanem életveszélyes kómához hasonló állapot is. Nagyobb mennyiségű bogyó okoz gasztrointesztinális eredetű panaszokat, 3-4 bogyó nem. Hasonló tapasztalatokról adtak tudósítást Amerikából is [Lewis, 1979].
LD50 érték: vizes kivonat ip. adagolása hímegereknél 290 g/kg testsúly (friss bogyóból készült a kivonat), per os adagolásnál 435/kg testsúly.
Elsősegély: hánytatás, aktív szén szuszpenzió.
 
Farkasalma – Aristolochia clematitis L. [34. fotó]
Tartalmi anyagai olyan vegyületek, melyek izokinolinvázas alkaloidokból oxidatív gyűrűfelnyílással keletkeztek. Ezek az arisztolohiasavak (40. képlet).
A növény kb. 1/2–1 m magas évelő. Szára felálló, sárgászöld levelei hosszú nyelűek, szív alakúak, vagy oválisak, szélük finoman fogazott. Virágai zöldessárgák, termése zöld vagy zöldesbarna, körtéhez hasonló. A gyökerek és gyökértörzsek 0,5–0,9%, a magvak 0,43% arisztolohiasavat tartalmaznak. A levelekben mennyiségük csekély, 0,02%. Az ókortól kezdve előszeretettel használták a növényt sebkezelésre. Újabban az arisztolohiasavak immunstimuláns hatását emelik ki, mely a leukociták fagocitózisnövelő hatásán alapul. A terápiás hasznosítás akadálya azonban e vegyületek mutagén, illetve karcinogén hatása.
Mérgezési tünetek: a növény toxikus vegyületei az arisztolohiasavak kapillármérgek, másrészt a növénykivonatok erősen ingerlik a gyomor-, illetve béltraktus nyálkahártyáját, továbbá a vesét. Embernél ritkán fordultak elő mérgezések, állatoknál a termés elfogyasztása okoz mérgezést. A halál oka légzésbénulás (Mengs, 1993; Nowack, 2004).
 
 
41. képlet: Kinolizidinvázas alkaloidok típusai
 
Elsősegély: hánytatás, aktív szén szuszpenzió
 
Megjegyzés: 0,1 mg/kg arisztolohiasav egereknél több hónapon át naponként adagolva nem váltott ki mérgezési tüneteket. Vizsgálatsorozatot végeztek 1963-ban a növény vízes kivonatával és megállapították, hogy a szívtevékenységet javítja, mely hatás az újabban felfedezett flavonoid glikozidoknak köszönhető.
 

Mérgező növények, növényi mérgezések

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 714 3

A közelmúltban felmérés történt Budapest egyes kerületeiben az óvodák és iskolák környékére ültetett növényekről. Megállapítást nyert pl., hogy az egyik óvodakert homokozója környékére ricinust ültettek, melyről köztudott, hogy 1-2 magja is halálos mérgezést okozhat. Ez azt bizonyítja, hogy az óvodai szakemberek egy része sincs tisztában az egyes növények veszélyes voltával. A Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetét rendszeresen keresik fel személyesen, illetve telefonon növényi mérgezésekkel kapcsolatban. Leggyakrabban aranyeső, seprőzanót, hóbogyó és kutyatejfélék szerepelnek a megkeresések között, hogy csak néhányat említsünk.

A könyv igyekszik tájékoztatást adni a mérgező magasabbrendű növényekről, növényi hatóanyagokról, növényi mérgezésekről, és segít az elsősegélynyújtásban. A könyv felhívja a figyelmet a növényeknek veszélyes voltára. Különösen fontos a figyelemfelkeltés kisgyermekek szülei részére, és mindazoknak, akik kisgyerekekkel foglalkoznak. A gyermekek ugyanis a legfogékonyabbak arra, hogy 1-1 szép virágot letépjenek, vagy megkóstoljanak egy-egy csábitóan szép termést. A könyv ezért minden esetben kitér a legsürgősebb elsősegélynyújtási feladatokra. Az esetlegesen előforduló mérgezéseknél természetesen azonnal hívni kell az orvost is. Egyetlen esetben sem nélkülözhető az orvosi ellátás!

A növények szép külsejükkel díszei lehetnek a kertnek, lakásnak, nem irtani kell azokat, hanem fontos a megismerésük és másokat is (baráti társaság, ismerősök) figyelmeztetni kell a mérgezés lehetőségére.

Az (haszon, házi) állatok is mérgeződhetnek, elhulásuk, lesoványodásuk, betegségük okozója lehet, ráadásul húsuk, tejük fogyasztása másodlagos mérgezéseket okozhat.

A könyv javasolható gyógyszerészeknek, toxikológusoknak, alapellátás orvosainak, állatorvosoknak, mezőgazdaságban, kertészetben dolgozóknak, állatápolóknak, óvodáknak, iskoláknak, növény-gyógynövény kereskedőknek, természetgyógyászoknak, s természetesen mindazoknak, akik érdekeltek e témában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/marczal-mergezo-novenyek-novenyi-mergezesek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave