3.5.4.4. Kinolizidin-alkaloidok

Ezek a vegyületek (41. képlet) a Laburnum-fajokban, a Cytisus scoparius (L.) Link növényben továbbá a Lupinus-félékben fordulnak elő.

 

Aranyeső – Laburnum anagyroides Medic. [35. fotó]

Humántoxikológiai szempontból kiemelendő. Hazánkban díszcserjeként ismerjük. Ágai tövisnélküliek, 3 levélkéből összetett levelekkel, az egyes levélkék épszélűek, ellipszis alakúak. A virágok lecsüngő fürtöt alkotnak, aranysárgák, édes ízű mézfejtővel. A levelek és hüvelytermések szőrösek. A magvak sötétbarna színűek, laposak. A növény minden része alkaloidtartalmú, a levelek 0,4%, a virágok 0,9%, a magvak 1,3–2% alkaloidot tartalmaznak. Fő alkaloid a citizin (42. képlet).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_968/#m1345mnnm_968 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_968/#m1345mnnm_968)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_968/#m1345mnnm_968)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

42. képlet: Laburnum anagyroides Med. fontosabb kinolizidin vázas alkaloidjai

 

A növény élenjár a mérgezések terén, toxikus hatását elsősorban ennek a vegyületnek köszönheti. Felnőtteknél 15–20 mag, illetve 10 virág okozhat súlyos mérgezést. A mérgezést főleg gyermekek szenvedik el, akik az édes ízű virágokat kóstolgatják, illetve a borsószem nagyságú magokat eszegetik. Per os szervezetbe kerülve rövid idő után jelentkeznek a mérgezési tünetek. Szájban, torokban kaparó érzés hányinger, hányás, szédülés, a hányás hosszan tartó és véres is lehet. Súlyosabb mérgezéseknél a hányás el is maradhat (nagyobb mennyiségű méreganyag szervezetbe kerülésénél), központi idegrendszert izgató hatás jelentkezik klonikus-tónikus görcsökkel, majd a központi bénító hatás lép előtérbe. A pupilla tág, látási zavarok is jelentkezhetnek. A szimpatomimetikus hatás következtében tachikardia lép fel, a vérnyomás emelkedik. Urémiát is észleltek egereknél. A halál légzésbénulás következménye. Az aranyeső pirrolizidin-alkaloidokat is tartalmaz, de nem ezek okozzák a mérgezést. Állatok is mérgeződhetnek, tejükben kiválasztódik a citizin, mely emberben másodlagos mérgezést okozhat. Szerencsére a méreganyagtól a szervezet könnyen megszabadul hányás révén. Gyermekeknél a mérgezési tünetek fokozottan jelentkeznek. Már 2 mag is okozhat mérgezést, 15-20 mag halálos is lehet. A növény 2 mellékalkaloidja az ammodendrin és anagirin mutagén hatásúak. Embriotoxikus a citizin is. Citizin LD50-értéke egereknél iv. 1,73 mg/kg, ip., 9,4 mg/kg per os 101 mg/kg. Érdekesség, hogy a kísérleti állatok vagy gyorsan elpusztulnak, vagy túlélik a mérgezést [Liebenow H., Liebenow R, 1993].

Elsősegély: aktív szén szuszpenzió.

Régen a növény leveleit dohány helyettesítésére is felhasználták, a népgyógyászat nyákoldó és hashajtó szerként alkalmazta. A magokat hashajtóként, hánytatóként, asztma kezelésére és neuralgiáknál használták. A citizin dohányzáselvonó kúrára alkalmas.

 

Seprőzanót – Cytisus scoparius (L.) Link [36. fotó]

1-2 m magas cserje, tojásdad alakú, hármasan összetett levelekkel. Sárga virágai egyesével vagy párosával helyezkednek el az ágakon. A termés sokmagvú hüvely.

A növény minden része alkaloidtartalmú, fő alkaloidja a (-)-spartein (41. képlet). Az alkaloidtartalom a hajtásokban, illetve a levelekben 1,2–3,0%, a hüvelytermésekben 1,1%, a magvakban csupán 0,5–0,6%. A spartein a hajtásokban, illetve a levelekben az alkaloidtartalom 62%-a, a hüvelytermésekben 54%-a, a magvakban főleg (+)lupanin fordul elő, amely az alkaloidtartalom 40–60%-a. Magéréskor a spartein jelentős része (+) lupaninná alakul, viszont a teljesen érett magvakból hiányzik.

Drogként a növény virágait (Cytisi scoparii flos), herbáját (Cytisi scoparii herba), illetve gyökerét (Cytisi scoparii radix) alkalmazzák. Mindhárom drog főkomponense a (-)-spartein. A (-)-sparteint a népgyógyászatban szívritmuszavaroknál alkalmazták, továbbá alacsony vérnyomásnál. A spartein erősen toxikus vegyület. LD50 érték egereken iv. 17–20 mg/kg, per os 350–510 mg/kg. Régebbi adatok szerint a drog főzete egy asztmára hajlamos egyénnél keringési kollapszust váltott ki tahikardiával, vérnyomáseséssel. Felnőtteknél 300 mg spartein okozhat mérgezési tüneteket; szédülés, fejfájás, szívdobogás, izzadás, álmatlanság, pupillatágulat, szívizombénulás. Egy gyermeknél 50 mg (-)-spartein okozott mérgezést, mely légzésbénulással járt, egyidejű pulzusgyorsulás mellett. Mesterséges légzéssel segítettek a légzési problémákon, azonban rövid idő múlva tónikus görcsök léptek fel, és 3 óra múlva beállt a halál. 5–10 mag elfogyasztása után felnőttnél hányinger, hányás, gyomor-, bélgörcsök jelentkeznek, felszívódás után szívritmuszavarok lépnek fel, pulzusgyorsulás, perifériás bénulások, a halál oka szívbénulás. A mérgezési tüneteket a drogok túladagolása okozza, melyeket tea formájában alkalmaznak. Spartein LD50 egereken iv. 17–20 mg/kg; ip. 55–67 mg/kg, per os 350–510 mg/kg [Gresser, 1996].

Elsősegély: aktív szén adása

 

Lupinus-fajok, csillagfürtfélék humántoxikológiailag kevésbé jelentősek. Juhoknál, szarvasmarháknál, lovaknál anorexia, ikterusz, májnekrózis és miopátia léphet fel.

 

Erdei csillagfürt – Lupinus polyphyllus Lindl.

1–1,5 m magas, főleg kertekben található. A levelek száma 13–15, lándzsásak, fonákuk erősen molyhos. A virágzat 50–80 virágból áll, a sziromlevelek kék illetve vörös színűek. A hüvelytermés 4–12 magot tartalmaz.

A magvakban 3,25–4,26% alkaloid található: lupinin, spartein, (+)-lupanin.

 

Sárga csillagfürt – Lupinus luteus L.

Egyéves növény, termesztik. Hajtásai világoszöldek, szőrösek, levélkéi 5–8 cm hosszúak, mindkét oldalon szőrösek, virágai számtalan sárga virágból álló fürtöt alkotnak, rezedaszerű illattal. A hüvelytermés szőrös 4–7 magot tartalmaz. A magvak 1–1,8% alkaloidtartalmúak: 0,02% sparteint, (+)-lupanint, (±)-lupanint stb. tartalmaznak.

A két Lupinus-fajt takarmányként alkalmazzák, azonban erre eredeti formájában nem alkalmas magas alkaloidtartalma miatt, ezért keserűanyag-mentesítik (alkaloideltávolítás). Észak-amerikai Lupinus-fajokban a teratogén hatású anagarint is kimutatták, európai fajok ezt a vegyületet nem tartalmazzák. Humán-toxikológiai szempontból a magvak lehetnek veszélyesek, melyeknek elfogyasztása után jöhetnek létre mérgezések, tünetei közé tartozik a hányás, gyomornyálkahártya-gyulladás, lépduzzanat, légzési problémák, keringési zavarok. Súlyosabb esetekben a lábtól felfelé haladó bénulás is előfordulhat.

Elsősegély: aktív szén adása

Állatoknál a mérgezési tünetek a következők: anorexia, ikterusz, májnekrózis, miopátia.

 

Tartalomjegyzék

• Mérgező növények, növényi mérgezések
• Impresszum
• Előszó
• Köszönetnyilvánítás
• 1. Legenda, mítosz, kultúrtörténet
• chevron_right2. Mérgező növények, növényi mérgezések
  • 2.1. Gyakori mérgezési esetek és tanácsadások nemzetközi toxikológiai centrumok adatai alapján
  • 2.2. Növényi méreganyagok szerkezeti felosztása és előfordulása
  • 2.3. Elsősegélynyújtás
  • 2.4. Növények mérgező anyagai
• chevron_right3. Részletes rész
  • chevron_right3.1. Növényi savak és savszármazékaik
    • chevron_right3.1.1. Oxálsav és oxálsavas sók
      • KALCIUM-OXALÁT KRISTÁLYOKAT TARTALMAZÓ NÖVÉNYEK
    • chevron_right3.1.2. ALIFÁS SAVLAKTONOK
      • PARA-SZORBINSAV (2-4-HEXADIÉNSAV-LAKTON)
  • chevron_right3.2. Fenoloidok
    • 3.2.1. Alkilfenol-származékok (alkil-pirokatechinek)
    • 3.2.2. Benzokinon-származékok, mint allergizáló vegyületek
    • chevron_right3.2.3. Kumarinok
      • 3.2.3.1. Hidroxikumarinok
      • 3.2.3.2. Dikumarolok
      • 3.2.3.3. Furanokumarinok
    • chevron_right3.2.4. Antracénszármazékok toxikológiai vonatkozásai
      • 3.2.4.1. Antrakinonok
      • 3.2.4.2. Naftodiantron-vegyületek
  • chevron_right3.3. Poliinek (poliacetilének)
    • 3.3.1. Cikutoxin és rokon vegyületei
    • 3.3.2. Falkarinolszármazékok
  • 3.3. Poliinek (poliacetilének) / 3.4. Terpénszármazékok
  • chevron_right3.4. Terpénszármazékok
    • 3.4.1. Monoterpének
    • 3.4.2. Diterpének
    • 3.4.3. Szeszkviterpén-laktonok
    • chevron_right3.4.4. Triterpénszármazékok
      • 3.4.4.1. Kukurbitacinok
      • chevron_right3.4.4.2. Szaponinok
        • 3.4.4.2.1. Triterpén szaponinok
        • 3.4.4.2.2. Szteroid szaponinok
        • 3.4.4.2.3. Szteroid szívglikozidok
  • chevron_right3.5. Azotoidok
    • 3.5.1. Aminosavak
    • 3.5.2. Lektinek, toxikus proteinek
    • 3.5.3. Cianogén vegyületek
    • chevron_right3.5.4. Alkaloidok
      • 3.5.4.1. Tropán-alkaloidok
      • 3.5.4.2. Piridin / piperidin alkaloidok
      • 3.5.4.3. Izokinolinvázas alkaloidok
      • 3.5.4.4. Kinolizidin-alkaloidok
      • 3.5.4.5. Pirrolizidin-alkaloidok
      • 3.5.4.6. Tropolon-alkaloidok
      • 3.5.4.7. Terpén-alkaloidok
      • chevron_right3.5.4.8. Szteroid-alkaloidokat tartalmazó növények
        • 3.5.4.8.1. Solanum-alkaloidok
        • 3.5.4.8.2. Veratrum-alkaloidok
        • 3.5.4.8.3. Buxus-fajok alkaloidjai
• 4. Zárszó
• Irodalom
• Melléklet (színes fotók)

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 714 3

A közelmúltban felmérés történt Budapest egyes kerületeiben az óvodák és iskolák környékére ültetett növényekről. Megállapítást nyert pl., hogy az egyik óvodakert homokozója környékére ricinust ültettek, melyről köztudott, hogy 1-2 magja is halálos mérgezést okozhat. Ez azt bizonyítja, hogy az óvodai szakemberek egy része sincs tisztában az egyes növények veszélyes voltával. A Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetét rendszeresen keresik fel személyesen, illetve telefonon növényi mérgezésekkel kapcsolatban. Leggyakrabban aranyeső, seprőzanót, hóbogyó és kutyatejfélék szerepelnek a megkeresések között, hogy csak néhányat említsünk.

A könyv igyekszik tájékoztatást adni a mérgező magasabbrendű növényekről, növényi hatóanyagokról, növényi mérgezésekről, és segít az elsősegélynyújtásban. A könyv felhívja a figyelmet a növényeknek veszélyes voltára. Különösen fontos a figyelemfelkeltés kisgyermekek szülei részére, és mindazoknak, akik kisgyerekekkel foglalkoznak. A gyermekek ugyanis a legfogékonyabbak arra, hogy 1-1 szép virágot letépjenek, vagy megkóstoljanak egy-egy csábitóan szép termést. A könyv ezért minden esetben kitér a legsürgősebb elsősegélynyújtási feladatokra. Az esetlegesen előforduló mérgezéseknél természetesen azonnal hívni kell az orvost is. Egyetlen esetben sem nélkülözhető az orvosi ellátás!

A növények szép külsejükkel díszei lehetnek a kertnek, lakásnak, nem irtani kell azokat, hanem fontos a megismerésük és másokat is (baráti társaság, ismerősök) figyelmeztetni kell a mérgezés lehetőségére.

Az (haszon, házi) állatok is mérgeződhetnek, elhulásuk, lesoványodásuk, betegségük okozója lehet, ráadásul húsuk, tejük fogyasztása másodlagos mérgezéseket okozhat.

A könyv javasolható gyógyszerészeknek, toxikológusoknak, alapellátás orvosainak, állatorvosoknak, mezőgazdaságban, kertészetben dolgozóknak, állatápolóknak, óvodáknak, iskoláknak, növény-gyógynövény kereskedőknek, természetgyógyászoknak, s természetesen mindazoknak, akik érdekeltek e témában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/marczal-mergezo-novenyek-novenyi-mergezesek//