3.5.4.6. Tropolon-alkaloidok

A tropolon-alkaloidok alapváza 3 egymással kondenzált gyűrűből áll, egy tropolongyűrűből, egy 7 tagú karbociklikus gyűrűből és egy benzolgyűrűből. A N-atom nem gyűrűben integrálódik, hanem aminocsoport formájában található. Az aminocsoport ecetsavval, glikolsavval észterifikálódhat, illetve egy vagy két metilcsoport kötődik hozzá. Az alapvázhoz kapcsolódó OH-csoportok fenolos karaktert adnak a vegyületnek (45. képlet). A tropolon-alkaloidok az őket tartalmazó növényanyag feldolgozásánál könnyen elbomlanak. Az alkaloidok közül főleg a kolhicin és demekolcin érdemelnek említést. Ezek a vegyületek a Liliaceae család bizonyos képviselőiben találhatók, így Colchicum-fajokban. A kolhicin mitózisméreg. Gyorsan felszívódik és erősen kötődik a plazmafehérjékhez. A metabolizálás a májban történik dezacetilezéssel. A kolhicin egy része az enterohepatikus körforgalomba kerül. Mivel erősen kötődik a fehérjéhez és az elimináció lassú, kumulációs veszély is fennáll.

A kolhicin kis mennyiségben gyulladáscsökkentő. Nagy dózisokban ingerli a gyomor- és bél-nyálkahártyát, erős hasmenést okoz. A toxikus dózisok először izgatólag, majd bénítólag hatnak a medulláris központokra, simaizmokra és harántcsíkolt izmokra, valamint az érző idegvégződésekre. A véredényeket is károsítják.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_1019/#m1345mnnm_1019 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_1019/#m1345mnnm_1019)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_1019/#m1345mnnm_1019)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

45. képlet: Tropolon-alkaloidok

 

A kolhicin halálos dózisa patkányokon szubkután 4 mg, embernél per os 6–21 mg halálos. A demekolcin kevésbé toxikus.

 

Őszi kikerics – Colchicum autumnale L.

Közép-Európában honos évelő, lándzsás lomblevelekkel, halványrózsaszín virágokkal, októbertől novemberig virágzik. Tavasszal hozza toktermését, mely számos barnásfekete magot tartalmaz. Az őszi kikericsből eddig 20 alkaloidot izoláltak. Az érett magok 0,5–1,2%, a friss virágok 1,2–2%, a friss levelek 0,15–0,4%, a gumók 0,1–0,6% alkaloidot tartalmaznak, melynek kb. 50–65%-akolhicin.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1345mnnm_1024/#m1345mnnm_1024 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1345mnnm_1024/#m1345mnnm_1024)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1345mnnm_1024/#m1345mnnm_1024)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

Őszikikerics

 

A kolhicintartalmú növényi részek orálisan 2-6 óra múlva égető érzést váltanak ki szájban, torokban, majd hányás, kólika, véres hasmenés jelentkezik, mely víz- és elektrolit hiányhoz vezet. Ehhez járul továbbá az albuminuria, vesegyulladás, keringési zavarok, az öntudat a halálig megmarad. A halál oka szív-, illetve légzésbénulás, mely 1–3 nap múlva lép fel, a kolhicin kiürítése lassú.

A halálos adag felnőtteknél 5 g mag, gyereknél 2 g mag; kolhicin LD50-érték 6,1 mg/kg testsúly patkányokon ip., demekolcin LD501,7 mg/kg testsúly patkányoknál iv. Embernél 7 mg kolhicindózis után észleltek haláleseteket, de voltak esetek, mikor a 28, illetve 39 mg-ot is túlélték [Wells, 1989].

Főleg a gyermekek szenvedik el a mérgezést, akik a magvakat kiszedik a tokból és szívesen kóstolgatják.

Elsősegély: sós hashajtók adása, pl. glaubersó. Gyomormosás.

A Colchicum autumnale L. gumója (Colchici tuber) kevésbé okoz humán mérgezéseket, alkaloidtartalma 0,1–0,6%. Fő alkaloid a kolhicin. Ugyanolyan jellegű mérgezéseket okozhat, mint a növény magja.

Az állatok közül elsősorban a legelő állatok mérgeződhetnek, ha a széna a növényt tartalmazza. A mérgezési tünetek kólikaszerűek. A méreganyagok a tejbe is átmennek és ezen keresztül másodlagos mérgezéseket okozhatnak [Kamphues, Meyer, 1990].

Az ókortól kezdve a növényt gyógynövényként is számon tartják, amellett, hogy köszvénynél alkalmazták a növény kivonatát, a magvakból előállított kolhicint bizonyos bőrbetegségek kezelésére is javasolták. A kolhicint manapság erős mérgező hatása miatt nem alkalmazzák a gyógyászatban. A kevésbé toxikus demekolcint mieloid leukémiánál és egyes bőrdaganatoknál használják. A kolhicint a növénynemesítők poliploidizálásra, a diagnosztikában kromoszómaanalízisre alkalmazzák.

Tartalomjegyzék

• Mérgező növények, növényi mérgezések
• Impresszum
• Előszó
• Köszönetnyilvánítás
• 1. Legenda, mítosz, kultúrtörténet
• chevron_right2. Mérgező növények, növényi mérgezések
  • 2.1. Gyakori mérgezési esetek és tanácsadások nemzetközi toxikológiai centrumok adatai alapján
  • 2.2. Növényi méreganyagok szerkezeti felosztása és előfordulása
  • 2.3. Elsősegélynyújtás
  • 2.4. Növények mérgező anyagai
• chevron_right3. Részletes rész
  • chevron_right3.1. Növényi savak és savszármazékaik
    • chevron_right3.1.1. Oxálsav és oxálsavas sók
      • KALCIUM-OXALÁT KRISTÁLYOKAT TARTALMAZÓ NÖVÉNYEK
    • chevron_right3.1.2. ALIFÁS SAVLAKTONOK
      • PARA-SZORBINSAV (2-4-HEXADIÉNSAV-LAKTON)
  • chevron_right3.2. Fenoloidok
    • 3.2.1. Alkilfenol-származékok (alkil-pirokatechinek)
    • 3.2.2. Benzokinon-származékok, mint allergizáló vegyületek
    • chevron_right3.2.3. Kumarinok
      • 3.2.3.1. Hidroxikumarinok
      • 3.2.3.2. Dikumarolok
      • 3.2.3.3. Furanokumarinok
    • chevron_right3.2.4. Antracénszármazékok toxikológiai vonatkozásai
      • 3.2.4.1. Antrakinonok
      • 3.2.4.2. Naftodiantron-vegyületek
  • chevron_right3.3. Poliinek (poliacetilének)
    • 3.3.1. Cikutoxin és rokon vegyületei
    • 3.3.2. Falkarinolszármazékok
  • 3.3. Poliinek (poliacetilének) / 3.4. Terpénszármazékok
  • chevron_right3.4. Terpénszármazékok
    • 3.4.1. Monoterpének
    • 3.4.2. Diterpének
    • 3.4.3. Szeszkviterpén-laktonok
    • chevron_right3.4.4. Triterpénszármazékok
      • 3.4.4.1. Kukurbitacinok
      • chevron_right3.4.4.2. Szaponinok
        • 3.4.4.2.1. Triterpén szaponinok
        • 3.4.4.2.2. Szteroid szaponinok
        • 3.4.4.2.3. Szteroid szívglikozidok
  • chevron_right3.5. Azotoidok
    • 3.5.1. Aminosavak
    • 3.5.2. Lektinek, toxikus proteinek
    • 3.5.3. Cianogén vegyületek
    • chevron_right3.5.4. Alkaloidok
      • 3.5.4.1. Tropán-alkaloidok
      • 3.5.4.2. Piridin / piperidin alkaloidok
      • 3.5.4.3. Izokinolinvázas alkaloidok
      • 3.5.4.4. Kinolizidin-alkaloidok
      • 3.5.4.5. Pirrolizidin-alkaloidok
      • 3.5.4.6. Tropolon-alkaloidok
      • 3.5.4.7. Terpén-alkaloidok
      • chevron_right3.5.4.8. Szteroid-alkaloidokat tartalmazó növények
        • 3.5.4.8.1. Solanum-alkaloidok
        • 3.5.4.8.2. Veratrum-alkaloidok
        • 3.5.4.8.3. Buxus-fajok alkaloidjai
• 4. Zárszó
• Irodalom
• Melléklet (színes fotók)

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 714 3

A közelmúltban felmérés történt Budapest egyes kerületeiben az óvodák és iskolák környékére ültetett növényekről. Megállapítást nyert pl., hogy az egyik óvodakert homokozója környékére ricinust ültettek, melyről köztudott, hogy 1-2 magja is halálos mérgezést okozhat. Ez azt bizonyítja, hogy az óvodai szakemberek egy része sincs tisztában az egyes növények veszélyes voltával. A Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetét rendszeresen keresik fel személyesen, illetve telefonon növényi mérgezésekkel kapcsolatban. Leggyakrabban aranyeső, seprőzanót, hóbogyó és kutyatejfélék szerepelnek a megkeresések között, hogy csak néhányat említsünk.

A könyv igyekszik tájékoztatást adni a mérgező magasabbrendű növényekről, növényi hatóanyagokról, növényi mérgezésekről, és segít az elsősegélynyújtásban. A könyv felhívja a figyelmet a növényeknek veszélyes voltára. Különösen fontos a figyelemfelkeltés kisgyermekek szülei részére, és mindazoknak, akik kisgyerekekkel foglalkoznak. A gyermekek ugyanis a legfogékonyabbak arra, hogy 1-1 szép virágot letépjenek, vagy megkóstoljanak egy-egy csábitóan szép termést. A könyv ezért minden esetben kitér a legsürgősebb elsősegélynyújtási feladatokra. Az esetlegesen előforduló mérgezéseknél természetesen azonnal hívni kell az orvost is. Egyetlen esetben sem nélkülözhető az orvosi ellátás!

A növények szép külsejükkel díszei lehetnek a kertnek, lakásnak, nem irtani kell azokat, hanem fontos a megismerésük és másokat is (baráti társaság, ismerősök) figyelmeztetni kell a mérgezés lehetőségére.

Az (haszon, házi) állatok is mérgeződhetnek, elhulásuk, lesoványodásuk, betegségük okozója lehet, ráadásul húsuk, tejük fogyasztása másodlagos mérgezéseket okozhat.

A könyv javasolható gyógyszerészeknek, toxikológusoknak, alapellátás orvosainak, állatorvosoknak, mezőgazdaságban, kertészetben dolgozóknak, állatápolóknak, óvodáknak, iskoláknak, növény-gyógynövény kereskedőknek, természetgyógyászoknak, s természetesen mindazoknak, akik érdekeltek e témában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/marczal-mergezo-novenyek-novenyi-mergezesek//