Takács László

A római diplomácia


Tolmácsok/interpretes

Az előbb idézett Cicero-szövegben is szó esett arról, hogy a tolmácsokat a senatus választotta. Jelentőségüket jól mutatja, hogy amikor Athénból három filozófus érkezett követségbe Rómába, akkor a tolmácsi feladatokat egy senator látta el. Gellius írja, hogy „az atheniek az Oropus földúlásáért rájuk kivetett birság leszállításának kieszközlésére” három filozófust „küldtek a római tanácshoz.” „Az említett bölcsészek az academicus Carneades, a stoicus Diogenes s a peripateticus Critolaus valának. Valóban a senatus elé bebocsátást is nyertek s ott tolmácsuk (interpres) C. Acilius tanácsos (senator) volt.” A római szerző még azt is hozzáteszi, hogy a senatusban való megjelenésük előtt mindannyian szónokoltak még a nép előtt is, különböző stílusban, s „e három bölcsész mindegyike csodálat tárgya volt a saját előadási módjában megnyilvánuló szónoki képességeért”. (Gellius, 6, 14.)26 Ez a küldöttség Kr. e. 155-ben érkezett Rómába. Ekkor még élt az idősebb Cato, aki – Plutarkhosz szerint – nem nézte jó szemmel, hogy a görög filozófusok lenyűgözik a római ifjakat:

A római diplomácia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 107 3

Hogyan érintkeztek egymással az ókori Mediterráneum népei? Milyen szövetségek köttettek görögök és a rómaiak között? Hogyan tárgyalt egymással az két rivális, Róma és Karthágó? Miként közlekedtek a követségek, hogyan értettek szót egymással? Miként viszonyult egymáshoz hódító és leigázott? Hogyan értelmezte Róma történelmi küldetését?

A Pont könyvek sorozat új darabja, A római diplomácia érthető és logikus válaszokkal szolgál, határozott pontokat téve a kérdőjelek helyére.

Hivatkozás: https://mersz.hu/takacs-a-romai-diplomacia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave