Túry Ferenc

Válogatott pszichoterápiás esettanulmányok

Esetismertetések

1. eset.

A 24 éves Tibor – főiskolát végzett fiatalember – felvételére fél éve tartó fogyás, 51 kg-os testsúly (181 cm-es testmagasság mellett) és fizikai gyengeség miatt került sor 1991-ben. Testsúlycsökkenését gyomor- és emésztési panaszai segítették, soványságát leginkább ezekkel, testi okokkal magyarázta. Bár mindig elég sovány volt, rendszeresen sportolt (hosszútávfutás), fizikai állóképessége megfelelő volt. Szülei elváltak, édesanyjával él szoros kötelékben. A főiskola végzése óta több munkahellyel próbálkozott, de egyikkel sem volt elégedett. Ekkor kezdett fogyni, s felvétele előtt két hónappal munkanélkülivé vált. Tartós partnerkapcsolatot nem tudott kialakítani. Soványságára büszke volt, gyakran demonstratív módon rövid nadrágban és félmeztelenül közlekedett az osztályon. Egyéni és csoportpszichoterápiában részesült. A csoportban kívülállóként, „előkelő idegenként” vett részt, aki bölcsességeket idézett, de emocionális átélésre nem volt képes. Testi állapotának valamelyes stabilizálódása után, mely 3 kg-os súlygyarapodást jelentett, kérte elbocsátását. Lényeges lelki változás nem következett be, jövőjére vonatkozó elképzelése nem volt, a felnőtt szerepet nem tudta vállalni. További értesüléseink szerint munkanélküli segélyen élt még egy évig, majd részállást vállalt, s ezután testsúlya kissé növekedett.

2. eset.

Lajos fogyása 27 éves korában kezdődött diffúz hasi panaszok kíséretében. Három év alatt kb. 30 kg-ot fogyott. Többször vizsgálták és kezelték különböző belgyógyászati osztályokon. 1994-ben, 30 éves korában súlyosan lesoványodott állapotban, 42 kg-os testsúllyal (testmagasság: 180 cm) vettük fel osztályunkra. Szülei Lajos kamaszkorában elváltak, édesanyjával él egy háztartásban. Anyja domináns, míg apja papucsférj, akinek el kellett viselnie, hogy a válás után volt felesége új férjet hozott a kétszintes házba, ahol ezután a volt férjnek alávetett szerep jutott. A szakmunkásképző elvégzése után mintegy 10 munkahelye volt, de sehol sem érezte jól magát. Gátlásossága miatt csak alkalmi partnerei voltak, erősen izolálódott. Osztályunkra kerülésekor már rokkantnyugdíjas volt. Féléves kezelés (egyéni és csoportpszichoterápia) során testsúlya fokozatosan gyarapodott. A viselkedésterápiás szerződéseket önkényesen változtatgatta, szinte tudatosan manipulálva testsúlyát. Ő is demonstratív módon mutogatta soványságát, félmeztelenül járt az osztályon. Gondosan vigyázott arra, hogy a már megindult gyarapodás megálljon, s 58 kg-os testsúly elérése után elbocsátását kérte. Életmódjában lényeges változás nem történt: édesanyjával él, rokkantnyugdíjas. Egy év után négyórás munkát vállalt néhány hónapra, majd amikor a rokkantsági felülvizsgálat ideje következett, ismét lefogyott 51 kg-ra, s újra felvettük. Második kezelésekor ugyanaz a folyamat játszódott le, s érdemleges belső változás nélkül, 57 kg-os testsúllyal hazament.

3. eset.

József testsúlycsökkenése 26 éves korában kezdődött, amikor az étkezéseket követően furcsa szervérzései jelentkeztek. Soványsága miatt belgyógyászaton vizsgálták, majd 1996-ban, 31 évesen, kérésére felvettük osztályunkra. Ekkor 50 kg volt a testsúlya (testmagasság: 182 cm). Gyermekkorában édesapja pszichiátriai betegek otthonába került, ahol 1982-ben meghalt. Iskolái befejezését követően több munkahelye volt, de különböző kifogásokkal valamennyit otthagyta. Édesanyjával és hajadon nővérével él együtt. Éretlennek tartja magát partnerkapcsolatra, anyjával dependens viszonyban van. „Kicsi vagyok, meg kell nőnöm” – mondta. Egyhónapos kezelés (egyéni és csoportpszichoterápia) után gyakorlatilag változatlan állapotban (1 kg-os testsúlygyarapodás) kérésére elbocsátottuk. Tudatosan törekedett a rokkantnyugdíj elérésére. Úgy tervezte, hogy havi 1 kg-ot fog hízni, amit meg is valósított, havonta visszajárt ellenőrzésre leszázalékolásáig. Jelenleg továbbra is édesanyjával és nővérével él, rokkantnyugdíjas.

Válogatott pszichoterápiás esettanulmányok

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 699 3

Pszichológia Semmelweis Kiadó könyvei

Az esetek sora evészavarokban szenvedők terápiájával kezdődik, hiszen ebből a kórképcsoportból származik a legtöbb terápiás tapasztalatom. Másfél évtizedet töltöttem evészavar-részlegek élén, többszáz ilyen betegünk volt. Sok tapasztalat gyűlt össze, s ezek közül válogattam a kötetben szereplő történeteket. Ezekben a leírásokban az orvosi kívánalmak jobban érvényesülnek, mint a pszichoterápiás finomságok. Abban bízom, hogy a bemutatott esetek gondolatébresztőek lehetnek a hasonló zavarokban szenvedő betegek kezelésével foglalkozó szakemberek számára. Remélem továbbá, hogy más típusú zavarok kezelésében is ötleteket adhat e néhány írás. Bár az esetek többsége pozitív kimenetellel zárult (ha nem is mindig teljes remisszióval), néhány történetben a terápiás gyakorlat csapdái, kínlódásai, netán kudarcai mutatkoznak meg. Az utóbbiakból is sokat lehet tanulni, ha a terapeuta kellő önreflexióval rendelkezik, s nem a szokványos terapeutai hiúság szolgáltat számára könnyedén fellelhető önigazolásokat. Talán a pszichoterapeuta-képzések hallgatói is hasznosnak találják majd a kötetet. Rögös út a miénk. A pszichoterápia gyógyítást jelent. A gyógyítás azt jelenti, hogy valamilyen sikerrel járt a terápiás folyamat - ha nem is mindig teljes sikerrel (bár a gyógyulás a teljes tünetmentességre utal). A bemutatott esetleírások zöme természetesen több-kevesebb sikerességet is igazol. A tucatnyi esetleírás végén azonban - tizemharmadikként, ráadásként - található egy olyan rövid beszámoló is, amely terápiás kelepcéket és kudarcokat ismertet, illusztrálandó a pszichoterápia nehézségeit is. A sikerekből is lehet tanulni, de a sikertelenségek elemzéséből talán még többet. Ezzel arra a kötelező önvizsgálatra szeretném felhívni a figyelmet, amely nélkül a pszichoterápia nem végezhető. Elég sokszor találkozunk olyan esetbeszámolókkal, amelyek a terapeuta érdemeit hivatottak illusztrálni, s a beteg csupán háttértényező marad. Lényeges: a terápia a betegért van, nem öncélú szellemi kaland A szolgáltatásban nem a szolgáltató a fontos, hanem a kliens. Így lesz a szolgáltatásból szolgálat. (Túry Ferenc)

Hivatkozás: https://mersz.hu/tury-valogatott-pszichoterapias-esettanulmanyok//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero