Túry Ferenc

Válogatott pszichoterápiás esettanulmányok


8. Fokozatos bebocsáttatás

A 17 éves anorexiás lányt osztályunkra felvettük, majd családterápiát kezdtünk volna. Az apa – szégyellve alkoholizmusát – nem akart eljönni. Így megrekedt a terápia, lényegében változatlan állapotban hazament a beteg. Félévvel később súlyosabb állapotban visszakerült. Mivel az apa kulcsfigura volt a családban, jelenlétére megítélésünk szerint alapvető szükség volt. Az egyik kórházi látogatás alkalmával találkoztunk és sikerült elfogadtatnunk vele, hogy jöjjön el, mondja el, hogyan látja a lánya betegségét. Egy napon el is indultak feleségével, de az úton összevesztek, s leszállt a buszról, nem jött el. A következő alkalommal lázas beteg lett. Aztán egyszer végre megérkezett a családterápiás ülésre, de nem vette le a kabátját. Melegszívű, a lánya iránt aggódó alkoholista apát ismertünk meg, akinek a feleségével komoly feszültségei voltak.
A látogatás ezt a fokozatos közeledési folyamatot erősítette. Némi feszélyezettséggel fogadtak a nagy falusi házban. Kezdetben az előszobában beszélgettünk, majd lassan oldódott a feszengés, megmutatták a lakást, a két gyermek szobáját, elmondták családi szokásaikat. A lány állapota hamarosan rendeződött, szülei átmeneti nyugodtabb időszak után ismét háborúzni kezdtek egymással, de ez már nem érintette közelről a közben felnőtté vált nagylányt.

Válogatott pszichoterápiás esettanulmányok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 699 3

Az esetek sora evészavarokban szenvedők terápiájával kezdődik, hiszen ebből a kórképcsoportból származik a legtöbb terápiás tapasztalatom. Másfél évtizedet töltöttem evészavar-részlegek élén, többszáz ilyen betegünk volt. Sok tapasztalat gyűlt össze, s ezek közül válogattam a kötetben szereplő történeteket. Ezekben a leírásokban az orvosi kívánalmak jobban érvényesülnek, mint a pszichoterápiás finomságok. Abban bízom, hogy a bemutatott esetek gondolatébresztőek lehetnek a hasonló zavarokban szenvedő betegek kezelésével foglalkozó szakemberek számára. Remélem továbbá, hogy más típusú zavarok kezelésében is ötleteket adhat e néhány írás. Bár az esetek többsége pozitív kimenetellel zárult (ha nem is mindig teljes remisszióval), néhány történetben a terápiás gyakorlat csapdái, kínlódásai, netán kudarcai mutatkoznak meg. Az utóbbiakból is sokat lehet tanulni, ha a terapeuta kellő önreflexióval rendelkezik, s nem a szokványos terapeutai hiúság szolgáltat számára könnyedén fellelhető önigazolásokat. Talán a pszichoterapeuta-képzések hallgatói is hasznosnak találják majd a kötetet. Rögös út a miénk. A pszichoterápia gyógyítást jelent. A gyógyítás azt jelenti, hogy valamilyen sikerrel járt a terápiás folyamat - ha nem is mindig teljes sikerrel (bár a gyógyulás a teljes tünetmentességre utal). A bemutatott esetleírások zöme természetesen több-kevesebb sikerességet is igazol. A tucatnyi esetleírás végén azonban - tizemharmadikként, ráadásként - található egy olyan rövid beszámoló is, amely terápiás kelepcéket és kudarcokat ismertet, illusztrálandó a pszichoterápia nehézségeit is. A sikerekből is lehet tanulni, de a sikertelenségek elemzéséből talán még többet. Ezzel arra a kötelező önvizsgálatra szeretném felhívni a figyelmet, amely nélkül a pszichoterápia nem végezhető. Elég sokszor találkozunk olyan esetbeszámolókkal, amelyek a terapeuta érdemeit hivatottak illusztrálni, s a beteg csupán háttértényező marad. Lényeges: a terápia a betegért van, nem öncélú szellemi kaland A szolgáltatásban nem a szolgáltató a fontos, hanem a kliens. Így lesz a szolgáltatásból szolgálat. (Túry Ferenc)

Hivatkozás: https://mersz.hu/tury-valogatott-pszichoterapias-esettanulmanyok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave