Túry Ferenc

Válogatott pszichoterápiás esettanulmányok

10. A testzsírfóbiás fiú

A pszichoszomatikus zavarok között az evészavarok – az anorexia nervosa és a bulimia nervosa – a 20. század utolsó negyedében előtérbe kerültek a pszichiátriában. Viszonylag magas gyakoriságuk (az anorexia élettartam-prevalenciája 0,3–3,7%, a bulimiáé 1,0–4,2% [APA, 2006]), a szubklinikai zavarok nagy aránya és az anorexia halálozási mutatói magyarázzák ezt a tendenciát. Jól ismert, hogy a biopszichoszociális betegségmodell keretében értelmezhető evészavarok újabb altípusainak megjelenése szociokulturális tényezőkkel hozható összefüggésbe (például a karcsúságideál nyomása, a női szerep megváltozása). A borderline személyiségzavar talaján álló multiimpulzív formák egyre fontosabbá váltak. Új betegségtípusok is felbukkantak, amelyek ma még nem számítanak elfogadott betegségi kategóriáknak, de szerepük feltehetően növekedni fog. Pope és mtsai (1993) ismertetésében másfél évtizede jelent meg a kezdetben inverz anorexia nervosa néven emlegetett izomdiszmorfia. Ez a testépítőkre jellemző zavar főleg férfiakban jelentkezik, akik igen izmosan is túl soványnak tartják magukat, testképzavaruk tehát fordítottja az anorexiában észlelhetőnek. Ezt a zavart a hazai irodalomban először 1997-ben közöltük (Túry és Gyenis, 1997). Az evészavarokra vonatkozó epidemiológiai adatok egyébként megerősítik, hogy a megbetegedések jelentős női túlsúlya mérséklődni látszik, szaporodnak a férfiak zavarai (Túry és Szabó, 2000).

Az evészavarokhoz társulóan az egyéb testképzavarok között meg kell említeni a testdiszmorfiás zavart, amely szintén egyre fontosabbá vált. A különböző testrészekkel való elégedetlenség a plasztikai sebészet fellendülésének hátterében is valószínű. A férfiak között a külsővel való túlzott foglalkozás, a kozmetikumok használatának erős fokozódása, a plasztikai sebészet iránti igény (ide tartozik a hajátültetés is) a férfi identitás zavaraival párhuzamosan jelent meg, és Adonisz-komplexusnak nevezik (Pope és mtsai, 2000).

Az új típusú zavarok között mindössze néhány éve írták le az orthorexia nervosát, ami egészségesétel-függőségnek tartható (Bratman, 1997). Néhány évvel később újabb típusokat ismertetett Gruber és Pope (2000): a testépítő típusú evészavart és (bár nem evészavar, de ide csatlakozóan) a nem hagyományos női nemi szerepet. A nők anabolikusszteroid-szedésének következményeit elemezve találták meg ezt a zavart, amelyet a testépítés intenzív volta, és igen merev étkezési szokások jellemeznek. A kórképet korábban röviden ismertettük (Túry és mtsai, 2003).

Gruber és Pope (2000) testépítő nők között mérte fel az anabolikus szteroidok használatát. A 75 vizsgált személy harmada használt korábban vagy aktuálisan szteroidot. Lényeges, hogy a vizsgált csoportban 31 személynek korábban már volt evészavara (anorexia, bulimia, vagy túlevéses zavar, azaz „binge eating disorder”). Aktuális evészavar nem volt igazolható. Ennek a vizsgálatnak a során került felszínre az új keletű testépítő típusú evészavar. Ezt a szteroidot használók 84%-ában lehetett megtalálni.

A szerzők a zavar diagnosztikus kritériumait is meghatározták, ezek a következők:

A test zsírtömegének egészséges (nőkben a normális menstruációs ciklushoz szükséges) szinten való fenntartásának elutasítása, amelyet az izomtömeg maximalizálásának vágya kísér.
Intenzív félelem attól, hogy a személy zsírtömege megnő, vagy veszít az izomtömegéből, még ha a test zsírtömege a normális szint alatt is van a fent meghatározottak szerint, illetve az izomtömege messze az átlag fölötti.
Merev ragaszkodás egyfajta szigorú étrendhez, melyet az alábbiak közül legalább kettő jellemez:
1. Napi legalább ötszöri étkezés, melyet a személy szabályos menetrend szerint folytat, például 3 óránként.
2. Minden étel magas kalória-, magas fehérje- és alacsony zsírtartalmú élelmiszerből vagy táplálékkiegészítőből áll.
3. A személy jelentős mennyiségű időt és pénzt fordít arra, hogy ezeket a speciális ételeket beszerezze, elkészítse és elfogyassza.
A testösszetétel megítélésének módjában zavar van, vagy a testi megjelenés nemkívánatos befolyást gyakorol az önértékelésre.
A személy gyakran felad társas vagy foglalkozásbeli alkalmakat, mert azok megzavarják az étrend összeállítását vagy az étkezés időpontját.

A testépítő típusú evészavarra jellemző, hogy a személyek csak magas fehérje-, magas energia-, és alacsony zsírtartalmú ételeket fogyasztanak, meghatározott időközönként. Nyilvános étkezéseken (baráti vagy éttermi vacsorákon) nem vesznek részt, hogy tartani tudják a kényszeresen megtervezett étrendet, a meghatározott kalóriákat és ételmennyiségeket. Ők maguk készítik el a gondosan kimért ételeket, amelyeket gyakran becsomagolva visznek magukkal, hogy az étkezési rendjük szerint meghatározott időben tudják elfogyasztani azokat. Ha rituális menetrendjüket félbeszakítják, intenzív szorongást élnek át. A diéta következtében kialakult alacsony testzsírtömeg nőknél amenorrhoeához vezet, melyről a szteroidhasználók 96%-a számolt be.

Korábban hazánkban a testépítő típusú evészavart bemutató esetismertetés nem jelent meg. A következőkben egy testépítéssel foglalkozó fiatalember történetét ismertetjük, aki ebben a zavarban szenvedett.

Válogatott pszichoterápiás esettanulmányok

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 699 3

Pszichológia Semmelweis Kiadó könyvei

Az esetek sora evészavarokban szenvedők terápiájával kezdődik, hiszen ebből a kórképcsoportból származik a legtöbb terápiás tapasztalatom. Másfél évtizedet töltöttem evészavar-részlegek élén, többszáz ilyen betegünk volt. Sok tapasztalat gyűlt össze, s ezek közül válogattam a kötetben szereplő történeteket. Ezekben a leírásokban az orvosi kívánalmak jobban érvényesülnek, mint a pszichoterápiás finomságok. Abban bízom, hogy a bemutatott esetek gondolatébresztőek lehetnek a hasonló zavarokban szenvedő betegek kezelésével foglalkozó szakemberek számára. Remélem továbbá, hogy más típusú zavarok kezelésében is ötleteket adhat e néhány írás. Bár az esetek többsége pozitív kimenetellel zárult (ha nem is mindig teljes remisszióval), néhány történetben a terápiás gyakorlat csapdái, kínlódásai, netán kudarcai mutatkoznak meg. Az utóbbiakból is sokat lehet tanulni, ha a terapeuta kellő önreflexióval rendelkezik, s nem a szokványos terapeutai hiúság szolgáltat számára könnyedén fellelhető önigazolásokat. Talán a pszichoterapeuta-képzések hallgatói is hasznosnak találják majd a kötetet. Rögös út a miénk. A pszichoterápia gyógyítást jelent. A gyógyítás azt jelenti, hogy valamilyen sikerrel járt a terápiás folyamat - ha nem is mindig teljes sikerrel (bár a gyógyulás a teljes tünetmentességre utal). A bemutatott esetleírások zöme természetesen több-kevesebb sikerességet is igazol. A tucatnyi esetleírás végén azonban - tizemharmadikként, ráadásként - található egy olyan rövid beszámoló is, amely terápiás kelepcéket és kudarcokat ismertet, illusztrálandó a pszichoterápia nehézségeit is. A sikerekből is lehet tanulni, de a sikertelenségek elemzéséből talán még többet. Ezzel arra a kötelező önvizsgálatra szeretném felhívni a figyelmet, amely nélkül a pszichoterápia nem végezhető. Elég sokszor találkozunk olyan esetbeszámolókkal, amelyek a terapeuta érdemeit hivatottak illusztrálni, s a beteg csupán háttértényező marad. Lényeges: a terápia a betegért van, nem öncélú szellemi kaland A szolgáltatásban nem a szolgáltató a fontos, hanem a kliens. Így lesz a szolgáltatásból szolgálat. (Túry Ferenc)

Hivatkozás: https://mersz.hu/tury-valogatott-pszichoterapias-esettanulmanyok//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero