Túry Ferenc

Válogatott pszichoterápiás esettanulmányok

Megbeszélés

Az újonnan megjelenő evészavarformák a társadalmi-kulturális háttér szerepét látszanak igazolni. A test alakjának idealizálása újkori „megszállottság”, a nők számára a karcsúságideál kulturális nyomása az anorexia és a bulimia táptalaját jelenti. A férfiak testideálja kettős: egyrészt az atlétaideál („Schwarzenegger-ideál”) dívik, másrészt terjed a feminin, karcsú férfiak divatja is. A férfiakra is egyre inkább nehezedik a fitt, ideális test elvárása. Érthető, hogy ilyen kulturális háttér mellett a férfi identitásukban bizonytalan férfiak fontos célt találnak testük (át)alakításában (Pope és mtsai, 2000).

Bemutatott esetünk jól példázza azt, hogy a nemi szerepek, a férfi identitás bizonytalanságai, a szexuális szféra, a párkapcsolatok alakításának nehézségei hogyan konvertálódnak a saját testtel kapcsolatos kényszeres aggodalmakba. Figyelmet érdemel a tünetváltás a betegben. 15 éves korában anorexiával indult a kórkép, majd kialakult a testépítő típusú evészavar, ezt pedig az internetfüggőség követte. Mindezekben kényszeresség és addiktív jelleg egyaránt van. Ismert, hogy az evészavaroknak van kényszerbetegség-elméletük, emellett szenvedélybetegségeknek is felfoghatók. A kényszeresség betegünkben elsősorban az anorexiában és a testépítő típusú evészavarban, az addikció pedig a szenvedélyes testépítésben és az internetfüggőségben jelent meg. Ezek az átmenetek az evészavarok spektrumjellegét húzzák alá.

Túl azon, hogy ismertetett esetünk az első ilyen hazai közlés, transzkulturális szempontból is érdekes lehet. Az evészavarokat sokáig a „3W” (white Western women) betegségeinek tekintették. Később kiderült, hogy ez egyre kevésbé érvényes: megtalálhatók feketék között, nem nyugati államokban is, valamint férfiak között. Ugyanezt gondolták az izomdiszmorfia elemzésekor is. Lehet, hogy a frissen leírt testépítő típusú evészavart is ilyennek véli néhány szakember. Ebből a szempontból azt mondhatjuk, hogy nem a földrajzi elhelyezkedés, hanem az adott területen honos kulturális hagyományok és minták a döntőek.

Ki kell emelnünk egy lényegesnek látszó tendenciát. Az emberi (saját) testtel való obszessziók, megszállottságok spektruma finomodik. Az anorexia és a bulimia esetében a kényszeres gondolatok a test alakjára és a testsúlyra vonatkoznak. Az orthorexia nervosa az étel minőségével kapcsolatos kényszerességeket jelenti. Az izomdiszmorfia esetében az izomzat tömege áll a megszállottság fókuszában. A testépítő típusú evészavar pedig a test összetételében, a testzsír arányában találja meg a kényszeresség célpontját. Felmerül a kérdés, hogy mi következik? Lehet, hogy a test kémiai összetétele lesz a következő testi obszessziók tárgya. Találkoztunk olyan esettel, amelyben szinte vérkoleszterin-fóbiáról lehetett beszélni: a személy attól félt, hogy magas lesz a koleszterinszintje és agyvérzéssel végzi, mint szülei; ezért kéthetente ellenőriztette vérkoleszterin-szintjét.

A fentebb tárgyalt zavarok még nem kerültek be a diagnosztikus rendszerekbe, nozológiai körülírásuk bizonytalan. Vannak szakemberek, akik ezeket az új típusú zavarokat nem tartják igazi kórképeknek. Ezt a kérdést a leírt jelenségek előfordulásának gyakorisága oldhatja meg: ha növekszik a morbiditás, akkor az újabb zavaroknak a nozológiai rendszerekben is helyet kell kapniuk. A közeljövőben azonban várható, hogy mindinkább megjelennek a pszichiátriai ellátó rendszerben. Fel kell készülni a prevencióra és a terápiára is. Még – érthetően – nincsenek jól kidolgozott terápiás sémák (mint amilyenek rendelkezésre állnak például anorexiában vagy bulimiában). Úgy látszik, hogy a kognitív viselkedésterápia ajánlható. Erre az utal, hogy e módszer a klasszikus evészavarokban is standardnak számít. Az is lényeges terápiás szempontból, hogy a kényszeres szokásokkal járó zavarok esetében jól használhatók az ilyen intervenciók. A továbbiakban megbízható vizsgálatokra van szükség az új zavar epidemiológiai adatainak tisztázására. Erre elsősorban fokozott kockázatú populációkban lenne szükség (edzőtermek látogatói). A kezelésben különböző terápiás modalitások hatékonyságának értékelése is sürgető.

A terápia folyamán a koterapeuta Gyányi Andrea volt.

Válogatott pszichoterápiás esettanulmányok

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 699 3

Pszichológia Semmelweis Kiadó könyvei

Az esetek sora evészavarokban szenvedők terápiájával kezdődik, hiszen ebből a kórképcsoportból származik a legtöbb terápiás tapasztalatom. Másfél évtizedet töltöttem evészavar-részlegek élén, többszáz ilyen betegünk volt. Sok tapasztalat gyűlt össze, s ezek közül válogattam a kötetben szereplő történeteket. Ezekben a leírásokban az orvosi kívánalmak jobban érvényesülnek, mint a pszichoterápiás finomságok. Abban bízom, hogy a bemutatott esetek gondolatébresztőek lehetnek a hasonló zavarokban szenvedő betegek kezelésével foglalkozó szakemberek számára. Remélem továbbá, hogy más típusú zavarok kezelésében is ötleteket adhat e néhány írás. Bár az esetek többsége pozitív kimenetellel zárult (ha nem is mindig teljes remisszióval), néhány történetben a terápiás gyakorlat csapdái, kínlódásai, netán kudarcai mutatkoznak meg. Az utóbbiakból is sokat lehet tanulni, ha a terapeuta kellő önreflexióval rendelkezik, s nem a szokványos terapeutai hiúság szolgáltat számára könnyedén fellelhető önigazolásokat. Talán a pszichoterapeuta-képzések hallgatói is hasznosnak találják majd a kötetet. Rögös út a miénk. A pszichoterápia gyógyítást jelent. A gyógyítás azt jelenti, hogy valamilyen sikerrel járt a terápiás folyamat - ha nem is mindig teljes sikerrel (bár a gyógyulás a teljes tünetmentességre utal). A bemutatott esetleírások zöme természetesen több-kevesebb sikerességet is igazol. A tucatnyi esetleírás végén azonban - tizemharmadikként, ráadásként - található egy olyan rövid beszámoló is, amely terápiás kelepcéket és kudarcokat ismertet, illusztrálandó a pszichoterápia nehézségeit is. A sikerekből is lehet tanulni, de a sikertelenségek elemzéséből talán még többet. Ezzel arra a kötelező önvizsgálatra szeretném felhívni a figyelmet, amely nélkül a pszichoterápia nem végezhető. Elég sokszor találkozunk olyan esetbeszámolókkal, amelyek a terapeuta érdemeit hivatottak illusztrálni, s a beteg csupán háttértényező marad. Lényeges: a terápia a betegért van, nem öncélú szellemi kaland A szolgáltatásban nem a szolgáltató a fontos, hanem a kliens. Így lesz a szolgáltatásból szolgálat. (Túry Ferenc)

Hivatkozás: https://mersz.hu/tury-valogatott-pszichoterapias-esettanulmanyok//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero