Túry Ferenc

Válogatott pszichoterápiás esettanulmányok

Prológus

Az alábbi történet három évtizedes pszichoterápiás munkám páratlan, néhol talán misztikus darabja. Miről is van szó? Egy roma nagycsalád 13 tagját kezeltem 13 év során. Ebben sok pszichoterápiás fordulat volt, néha kevés gyógyszeres terápia is szükségessé vált. A terápiás kapcsolat egyes részleteit korábban röviden leírtam már (Túry, 1994; 2002). A tizenhármas szám végül is szerencsésnek bizonyult. Segíteni tudtam a nagycsalád több tagjának, sokat tanultam a pszichoterápiás kapcsolat szokatlanabb vetületeiről, alaposabban megismerhettem egy speciális etnikum kultúráját.

Az egyetem elvégzése után Debrecenben dolgoztam 15 évig, majd 11 év következett Miskolcon, egy pszichiátriai osztály élén; ezek az évek még négy évnyi magánrendeléssel megtoldódtak. Mivel Borsod-Abaúj-Zemplén megyében él a magyarországi roma népesség 15%-a, sok ilyen betegünk volt, gyakorlatilag minden második beteg roma volt. Ez igen szokatlan volt számomra, Debrecenben – ahol bár sok roma zenészt ismertem „hivatalból”, ahogyan azt alább részletezem is – ritkán találkoztam roma betegekkel az ottani ideg- és elmegyógyászati klinikán. A másik városba költözés szelíd kulturális sokként hatott rám, úgy éreztem, mintha egy másik országban telepedtem volna le. Más nyelvet használnak, más a kórház kultúrája, hegyek vannak a környéken, egyes betegek a gyerekeimet az unokáimnak nézték stb. Meg kellett szokni – ebben az osztály közössége, koevolúcióban alakuló pszichoterápiás kultúrája sokat segített. Az alábbi leírás Miskolchoz kötődik.

Válogatott pszichoterápiás esettanulmányok

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 699 3

Pszichológia Semmelweis Kiadó könyvei

Az esetek sora evészavarokban szenvedők terápiájával kezdődik, hiszen ebből a kórképcsoportból származik a legtöbb terápiás tapasztalatom. Másfél évtizedet töltöttem evészavar-részlegek élén, többszáz ilyen betegünk volt. Sok tapasztalat gyűlt össze, s ezek közül válogattam a kötetben szereplő történeteket. Ezekben a leírásokban az orvosi kívánalmak jobban érvényesülnek, mint a pszichoterápiás finomságok. Abban bízom, hogy a bemutatott esetek gondolatébresztőek lehetnek a hasonló zavarokban szenvedő betegek kezelésével foglalkozó szakemberek számára. Remélem továbbá, hogy más típusú zavarok kezelésében is ötleteket adhat e néhány írás. Bár az esetek többsége pozitív kimenetellel zárult (ha nem is mindig teljes remisszióval), néhány történetben a terápiás gyakorlat csapdái, kínlódásai, netán kudarcai mutatkoznak meg. Az utóbbiakból is sokat lehet tanulni, ha a terapeuta kellő önreflexióval rendelkezik, s nem a szokványos terapeutai hiúság szolgáltat számára könnyedén fellelhető önigazolásokat. Talán a pszichoterapeuta-képzések hallgatói is hasznosnak találják majd a kötetet. Rögös út a miénk. A pszichoterápia gyógyítást jelent. A gyógyítás azt jelenti, hogy valamilyen sikerrel járt a terápiás folyamat - ha nem is mindig teljes sikerrel (bár a gyógyulás a teljes tünetmentességre utal). A bemutatott esetleírások zöme természetesen több-kevesebb sikerességet is igazol. A tucatnyi esetleírás végén azonban - tizemharmadikként, ráadásként - található egy olyan rövid beszámoló is, amely terápiás kelepcéket és kudarcokat ismertet, illusztrálandó a pszichoterápia nehézségeit is. A sikerekből is lehet tanulni, de a sikertelenségek elemzéséből talán még többet. Ezzel arra a kötelező önvizsgálatra szeretném felhívni a figyelmet, amely nélkül a pszichoterápia nem végezhető. Elég sokszor találkozunk olyan esetbeszámolókkal, amelyek a terapeuta érdemeit hivatottak illusztrálni, s a beteg csupán háttértényező marad. Lényeges: a terápia a betegért van, nem öncélú szellemi kaland A szolgáltatásban nem a szolgáltató a fontos, hanem a kliens. Így lesz a szolgáltatásból szolgálat. (Túry Ferenc)

Hivatkozás: https://mersz.hu/tury-valogatott-pszichoterapias-esettanulmanyok//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero