Túry Ferenc

Válogatott pszichoterápiás esettanulmányok


Irodalom

Altman, I. (1976): Privacy: a conceptual analysis. Environment and Behavior 8:7–29.
Altman, I., Rogoff, B. (1987): World views in psychology: trait, interactional, organismic and transactional perspectives. In: Stokols, D., Altman, I. (szerk.): Handbook of environmental psychology. Vol. 1. Wiley and Sons, New York, 7–41.
Altomare Gy., Riskó Á. (1989): Anorexia és bulimia a mai pszichiátriai gyakorlatban. Psychiatria Hungarica 4:187–199.
American Psychiatric Association (1993): Practice guidelines for eating disorders. Am. J. Psychiatry 150:207–228.
American Psychiatric Association (1994): Diagnostic and statistical manual of mental disorders. Fourth edition. APA, Washington, D.C.
American Psychiatric Association (2006): Practice guidelines for the treatment of patients with eating disorders. Third edition. APA, Washington, D.C.
Bányai É. (2008): Hipnózis és hipnoterápia a 21. században: a hipnózis a tudomány főáramában. In: Bányai É., Benczúr L. szerk.: A hipnózis és hipnoterápia alapjai. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 15–34.
Barry, A., Lippmann, S.B. (1990): Anorexia nervosa in males. Postgraduate Medicine 87:161–165.
Beumont, P.J.V., Abraham, S.F. (1983): Episodes of ravenous overeating or bulimia: their occurrence in patients with anorexia nervosa and with other forms of disordered eating. In: Darby, P.L., Garfinkel, P.E., Garner, D.M., Coscina, D.V. (szerk.): Anorexia nervosa: recent developments in research. Alan R. Liss, Inc., New York, 149–157.
Black, D.W., Blum, N.S. (1992): Obsessive-compulsive disorder support groups: the Iowa model. Compr. Psychiatry 33:65–71.
Bolton, D., Collins, S., Steinberg, D. (1983): The treatment of obsessive-compulsive disorder in adolescence. A report of fifteen cases. Brit. J. Psychiat. 142:456–464.
Boss, P., Greenberg, J. (1984): Family boundary ambiguity: a new variable in family stress theory. Family Process 23:535–546.
Bratman, S. (1997): Orthorexia nervosa. Eredeti közlés: Yoga Journal, 1997 October. Internetes változat
Chandarana, P., Malla, A. (1989): Bulimia and dissociative states: a case report. Can. J. Psychiatry 34:137–139.
Churchill, J.E. (1986): Hypnotherapy and conjoint family therapy: a viable treatment combination. Am. J. Clinical Hypnosis 28:170–176.
Cobb, J.P., McDonald, R., Marks, I.M., Stern, R. (1980): Marital versus exposure therapy: psychological treatment of co-existing marital and phobic obsessive problems. Behav. Analysis and Modification 4:3–16.
Dalton, P. (1983): Family treatment of an obsessive-compulsive child: a case report. Family Process 22:99–108.
Dare, C., Eisler, I. (1997): Family therapy for anorexia nervosa. In: Garner, D.M., Garfinkel, P.E. (szerk.): Handbook of treatment for eating disorders. Guilford, New York, 307–324.
Dévald P. (1993): Öndestruktivitás az evészavarokban. Pszichoanalitikus Gyermek- és Serdülőterápiás Intézet, Budapest.
DiNicola, V.F. (1990): Anorexia multiforme: self-starvation in historical and cultural context. Transcultural Psychiatric Research Review 27:165–196.
Dreyer, C.A., Dreyer, A.S. (1973): Family dinner time as a unique behavior habitat. Family Process 12:291–301.
Dúll A. (2001): A környezetpszichológia története. Magyar Pszichológiai Szemle 56:287–328.
Dúll A. (2002a): Kiszolgáltatottság a természettől a technikáig. Környezetpszichológia építészeknek. AlapRajz 9:8–9.
Dúll A. (2002b): Kísérlet egy tranzakcionális környezetpszichológiai fogalom operacionalizálására: a lakó-otthon összeillés empirikus vizsgálata I. A kutatás elméleti háttere. Pszichológia 22:57–106.
Dúll A. (2002c): Kísérlet egy tranzakcionális környezetpszichológiai fogalom operacionalizálására: a lakó-otthon összeillés empirikus vizsgálata II. A kutatás. Pszichológia 22:183–219.
Dúll A., Répáczki R., Túry F. (2005): Az evészavarok környezetpszichológiai megközelítésben: az otthon mint szociofizikai környezet szerepének elemzése. Előadás. Magyar Családterápiás Egyesület XIX. Vándorgyűlése, 2005. április 1–3., Szombathely.
Emmelkamp, P.M.G., de Haan, E., Hoogduin, C.A.L. (1990): Marital adjustment and obsessive-compulsive disorder. Brit. J. Psychiatry 156:55–60.
Emmelkamp, P.M.G., DeLange, I. (1983): Spouse involvement in the treatment of obsessive-compulsive patients. Behav. Research and Therapy 21:341–346.
Erdős Á. (1990): Enni vagy nem lenni. In: Füredi J. (szerk.): Pszichoterápiás esettanulmányok. OTE, Budapest, 41–52.
Fairburn, C.G., Shafran, R., Cooper, Z. (1999): A cognitive behavioural theory of anorexia nervosa. 37:1–13.
Festinger, L. (1951): Architecture and group membership. Journal of Social Issues 7:152–163.
Fine, S. (1973): Family therapy and a behavioral approach to childhood obsessive-compulsive neurosis. Arch. Gen. Psychiatry 28:695–697.
Forgács A. (1991): Az étel, az evés és a testméretek pszichoarchaikus jelentésrétegei. A Magyarországi Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság és a Magyar Pszichofiziológiai és Egészséglélektani Társaság közleményei. Pszichoszomatikus füzetek. 25. füzet. Budapest.
Frankel, F.H. (1990): Hypnotizability and dissociation. Am. J. Psychiatry 147:823–829.
Fried, R., Vandereycken, W. (1989): The Peter Pan syndrome: was James M. Barrie anorexic? Int. J. Eating Dis. 8:369–376.
Gádoros J. (1994): A kényszerbetegség pszichoanalitikus-pszichodinamikai megközelítése. In: Németh A.: Kényszerbetegség. Cserépfalvi, Budapest, 83–87.
Garner, D.M., Vitousek, K.M., Pike, K.M. (1997): Cognitive-behavioral therapy for anorexia nervosa. In: Garner, D.M., Garfinkel, P.E. (szerk.): Handbook of treatment for eating disorders. Guilford, New York, 94–144.
Geiger Á. (1978): A testhatárok szerepe a juvenilis obezitás tünettanában. Magyar Pszichol. Szemle 35:33–44.
Gruber, A.J., Pope, H.G. Jr. (2000): Psychiatric and medical effects of anabolic-androgenic steroid use in women. Psychotherapy and Psychosomatics, 69:19–26.
Guirguis, W.R. (1986): Sleepwalking as a symptom of bulimia. Brit. Med. J. 293:587.
Gyukits Gy. (2008): A szociális tényezők hatása a 40–49 éves korcsoportba tartozó romák egészségi állapotára. In: Kopp M. (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008. Semmelweis, Budapest, 460–466.
Hall, E.T. (1966/1980): Rejtett dimenziók. Gondolat, Budapest.
Hargens, J. (1994): A kliens háza és lakása: játéktér vagy ellenséges ország. Pszichoterápia 3:7–11. 44.
Herman E. (1987): Anorexia nervosa. A MÁOTE és a MPT Pszichoszomatikus Szekciójának Közleményei, 14. füzet. Budapest.
Horváthné Schmidt I. (é.n.): Ősi sámángyógyítás – neosamanizmus – modern pszichoterápia. In: Hoppál M. és mtsai: Sámánok és kultúrák. Gondolat, Budapest, 79–89.
Kelemen G. (1995): Az addiktív falánkság. Szenvedélybetegségek 3:28–38.
Komlósi P. (1993): Családterápiás megközelítés az anorexia nervosa kezelésében. In: Riksó Á. (szerk.): Étkezési zavarok. Magyar Pszichiátriai Társaság, Budapest, 69–75.
Kopp M., Skrabski Á. (2008): A támogató család, mint a pozitív életminőség alapja. In: Kopp M. (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008. Semmelweis, Budapest, 220–232.
Kunt E. (1992): Kulturális antropológia és pszichoterápia. In: Füredi J., Buda B. (szerk.): Múzsák a díványon. MPT, Budapest, 47–81.
Lacey, J.H. (1991): Multi-impulsive bulimia. In: Eating Disorders International Symposium. Abstract book. Paris, 30.
Lajtai L. (2008): Kapcsolat roma (cigány) páciensekkel. In: Pilling J. (szerk.): Orvosi kommunikáció. Medicina, Budapest, 335–350.
Lázár I. (2008): Cigánypasztoráció és egészségvédelem. Romaegészségügy az ellentmondások fogságában. In: Kopp M. (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008. Semmelweis, Budapest, 450–459.
Lennard, S.H., Lennard, H.L. (1977): Architecture: effect of territory, boundary, and orientation on family functioning. Family Process 16:49–66.
Lewin, K. (1940): A házassági konfliktus háttere. In: Mérei F., Szakács F. (1975): Csoportdinamika. Válogatás Kurt Lewin műveiből. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 195–215.
Lowenstein, L.F. (1994): Anorexia nervosa in boys: a review of the recent literature and a case treated in a therapeutic community. Family Therapy 21:233–240.
Ludwig, A.M. (1983): The psychobiological functions of dissociation. Am. J. Clin. Hypnosis 26:93–99.
Lukács E., Mórotz K. (1994): A kényszerbetegség viselkedésorientált pszichoterápiája. In: Németh A.: Kényszerbetegség. Cserépfalvi, Budapest, 153–182.
Magyar népmese (1986): A kis gömböc. In: Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese. Móra, Budapest, 5–6.
Marks, I.M., Hodgson, R., Rachman, S. (1975): Treatment of chronic obsessive-compulsive neurosis by in-vivo exposure. A two-year follow-up and issues in treatment. Brit. J. Psychiatry 127:349–364.
Mehta, M. (1990): A comparative study of family-based and patient-based behavioral management in obsessive-compulsive disorder. Brit. J. Psychiatry 157:133–135.
Moretti M. és mtsai (1997): Az asszimiláció ára. Psychiatria Hungarica 12:5–18.
Németh A. szerk. (1994): Kényszerbetegség. Cserépfalvi, Budapest.
O’Connor, J.J. (1983): Why can’t I get hives: brief strategic therapy with an obsessional child. Family Process 22:201–209.
Nyírő Gy., Fornádi F., Bartos V. (1958): Anorexia nervosa halmozott elektroshockkal gyógyított esete. Ideggyógy. Szemle 11:99–102.
Pethő B. (1989): Noosomaticus zavarok. In: Pethő B. (szerk.): Részletes psychiatria II. Functionalis betegségek és zavarok. MPT, Budapest, 1084–1092.
Pettinati, H.M., Horne, R.L., Staats, J.M. (1985): Hypnotizability in patients with anorexia nervosa and bulimia. Arch. Gen. Psychiatry 42:1014–1016.
Pettinati, H.M., Wade, J.H. (1986): Hypnosis in the treatment of anorexic and bulimic patients. Seminars in Adolescent Medicine 2:75–79.
Pettinati, H.M., Kogan, L.G., Margolis, C., Shrier, L., Wade, J.H. (1989): Hypnosis, hypnotizability, and the bulimic patient. In: Hornyak, L.M., Baker, E.K. (szerk.): Experimental therapies for eating disorders. Guilford, New York, 34–59.
Pope, H.G., Hudson, J.I. (1996): Anorexia nervosa and „reverse anorexia”. NEDO Newsletter 30(1):1–2.
Pope, H.G., Katz, D.L. (1988): Affective and psychotic syndromes associated with use of anabolic steroids. Am. J. Psychiatry 145:487–490.
Pope, H.G., Katz, D.L. (1994): Psychiatric and medical effects of anabolic-androgenic steroids: a controlled study of 160 athletes. Arch. Gen. Psychiatry 51:375–382.
Pope, H.G., Katz, D.L., Hudson, J.I. (1993): Anorexia nervosa and „reverse anorexia” among 108 male bodybuilders. Compr. Psychiatry 34:406–409.
Pope, H.G. Jr., Phillips, K.A., Olivardia, R. (2000): The Adonis Complex. The secret crisis of male body obsession. The Free Press, New York, London.
Rátay Cs. (1987): Újabb törekvések az anorexia nervosa pszichoterápiás kezelésében. Psychiatria Hungarica 2:201–208.
Reding, K.M., Raphelson, M., Montgomery, C.B. (1994): Home visits: psychiatrists’ attitudes and practice patterns. Community Mental Health Journal 30:285–296.
Répáczki R. (2005): Az evészavarok környezetpszichológiai aspektusai. Szakdolgozat (témavezető: Dúll Andrea), ELTE PPK Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék, Budapest.
Riskó Á. szerk. (1993): Étkezési zavarok. Magyar Pszichiátriai Társaság, Budapest.
Ritterman, M. (1983): Using hypnosis in family therapy. Jossey-Bass Publishers, San Francisco.
Rosenthal, M. (1877): Über Bulimie, Heisshunger. Wiener Medizinische Presse 18:577–580.
Russell, G.F.M., Szmukler, G.I., Dare, C. és mtsa (1987): An evaluation of family therapy in anorexia nervosa and bulimia nervosa. Arch. Gen. Psychiatry 44:1047–1056.
Ryder, R.G., Bartle, S. (1991): Boundaries as distance regulators in personal relationships. Family Process 30:393–406.
Sallay V. (2005): Az otthonhoz fűződő viszony projektív vizsgálata környezetpszichológiai megközelítésben. A résztvevő fotózás módszere és eredményei. Szakdolgozat (témavezető: Dúll Andrea), ELTE PPK Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék, Budapest.
Sallay V., Dúll A., Túry F. (2005): Az otthonhoz fűződő viszony projektív, környezetpszichológiai szempontú vizsgálata családos személyeknél. Magyar Családterápiás Egyesület XIX. Vándorgyűlése, Szombathely, 2005. április 1-3. Kivonatok, 19–20.
Spitzer, R.L., Devlin, M.J., Walsh, B.T. és mtsai (1991): Binge eating disorder: to be or not to be in DSM-IV. Int. J. Eating Dis. 9:627–629.
Steiger, H. (1989): Anorexia nervosa and bulimia in males: lessons from a low-risk population. Can. J. Psychiatry 34:419–424.
Steketee, G.S. (1993): Treatment of obsessive compulsive disorder. Guilford, New York.
Stern, R.S., Marks, M.I. (1973): Contract therapy in obsessive-compulsive neurosis with marital discord. Brit. J. Psychiatry 123:681–684.
Stunkard, A.J., Grace, W.J., Wolff, H.G. (1955): „The night eating syndrome”: a pattern of food intake amongst certain obese patients. Am. J. Med. 19:78–86.
Süle F. (é.n.): A samanizálás mélylélektana. In: Hoppál M. és mtsai: Sámánok és kultúrák. Gondolat, Budapest, 67–78.
Szabóné Kármán J. (2004): Sar si von? A hazai cigány értelmiség helyzete egy nem reprezentatív kutatás tükrében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 5:335–358.
Szabóné Kármán J. (2008): A roma/cigány népesség helyzete. In: Kopp M. (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008. Semmelweis, Budapest, 415–427.
Székács J. (1985): Impaired spatial structures. Int. J. Psychoanalysis 66:193–199.
Takagi, S., Narita, Y., Hatakeyama, H. és mtsai (1991): Midnight overeating behavior in bulimic patients. Előadás-kézirat. Elhangzott: Eating Disorders International Symposium, Paris, 1991.4.18.
Torem, M. (1986): Eating disorders and dissociative states. In: Larocca, F.E.F.: Eating disorders: effective care and treatment. Ishiyaku EuroAmerica, Inc., St. Louis, 141–150.
Tölgyes T., Simon L. (1989): A bulimia nervosa I. Ideggyógyászati Szemle 42:397–407.
Túry F. (1993): Az evészavarok addikciós modellje. Orvosképzés 68:273–276.
Túry F. (1994): Lánc, lánc, hipnózis, eszterlánci cérna... Hipno-Info 16:28.
Túry F. (2002): Miből lesz a cserehipnotizőr? Akaratlan kiképzés oktatói gyakorlatomból. Hipno-Info 49:93.
Túry F. (2005): Anorexia, bulimia. Önsegítő és családsegítő kalauz. Print-X-Budavár, Budapest.
Túry F., Gyenis M. (1997): Inverz anorexia nervosa: a férfiak speciális testképzavara. Psychiatria Hungarica 12:589–594.
Túry F., Lukács L., Rácz O., Horváth K. (2003): Az evés- és a testképzavarok újabb megnyilvánulásai. Lege Artis Medicinae 13:642–647.
Túry F., Szabó P. (1989): A táplálkozászavarok pszichoszomatikája, különös tekintettel a bulimia nervosára. A MÁOTE és a MPT Pszichoszomatikus Szekciójának közleményei, 24. füzet. Budapest.
Túry F., Szabó P. (1990): Hypnotherapy in a special dissociative state: nocturnal bulimia. A case study. Hypnos 17:155–161.
Túry F., Szabó P. (1991): Bulimia nervosa: hipnoterápiás lehetőségek. Psychiatria Hungarica 6:61–68.
Túry F., Szabó P. (2000): A táplálkozási magatartás zavarai: az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. Medicina, Budapest.
Túry F., Szabó P., Wildmann M. (1993): Anorexia nervosa: irodalmi áttekintés. I. Történet, diagnosztikus kritériumok, epidemiológia, tünettan. Psychiatria Hungarica 8:301–313.
Túry F., Szumska I. (2005): Az evészavarok kognitív viselkedésterápiája. In: Mórotz K., Perczel-Forintos D. (szerk.): Kognitív viselkedésterápia. Medicina, Budapest, 499–526.
Túry F., Wildmann M. (1992/1993): Integratív terápiás megközelítés a táplálkozási viselkedés zavarainak kezelésében – egyéves tapasztalataink. Magyar Pszichológiai Szemle 48-49:213–235.
Túry F., Wildmann M., László Zs., Dúll A. (2006): Családlátogatás evészavarban szenvedőknél – környezetpszichológiai megfontolások. Magyar Pszichológiai Szemle 61:53–66. Másodközlés
Dúll A., Szokolszky Á. (szerk.): Környezet – pszichológia. Pszichológiai Szemle Könyvtár 10. Akadémiai Kiadó, Budapest, 53–66.
Túry F., Wildmann M., László Zs., Joó M. N. (1999): Családterápiás munkánk értékelése a táplálkozási magatartás zavaraiban. Psychiatria Hungarica 14:694–703.
Túry F., Wildmann M., László Zs., Rácz A., Dúll A. (2003): Milyen információkat nyújthat a családlátogatás az orvos számára? Környezetpszichológia az orvosi gyakorlatban. Háziorvosi Továbbképző Szemle 8:666–669.
Tynes, L.L., Salins, C., Skiba, W., Winstead, D.K. (1992): A psychoeducational and support group for obsessive-compulsive disorder patients and their significant others. Compr. Psycyhiatry 33:197–201.
Urbanics I. (2004): Étkezési szokások és rítusok: a közösségi és magányos étkezések összehasonlítása, Műhelymunka (témavezető: Dúll Andrea). ELTE PPK Kísérleti Általános Pszichológia Tanszék, Budapest.
Vandereycken, W. (1982): Uncommon eating/weight disorders related to amenorrhoea, infertility and problematic pregnancy. In: Prill, H. J., Stauber, M. (szerk.): Advances in psychosomatic obstetrics and gynecology. Springer, Berlin, 124–128.
Vandereycken, W. (1990): The addiction model in eating disorders: some critical remarks and a selected bibliography. Int. J. Eating Dis. 9:95–101.
Vandereycken, W., van Deth, R. (1994): From fasting saints to anorexic girls. The Athlone Press, London.
Vandereycken, W., van Deth, R., Meermann, R. (1990): Hungerkünstler, Fastenwunder, Magersucht: eine Kulturgeschichte der Ess-störungen. Biermann Verlag, Zülpich.
Vanderlinden, J., Vandereycken, W. (1990): Hypnosis in the treatment of eating disorders (anorexia nervosa and bulimia). Hypnos 17:64–70.
Vértes G. (2006): Pszichogén mozgászavarok hipnoterápiás kezelése. In: Vértes G. (szerk.): Hipnózis – hipnoterápia. Medicina, Budapest, 225–240.
Völgyesi F. (1973): Emberek, állatok hipnózisa. Medicina, Budapest.
Weitzenhoffer, A.M., Hilgard, E.R. (1959): Stanford Hypnotic Susceptibility Scale, Forms A and B. Cons. Psychol. Press, Palo Alto, California.
Werner, C.M., Altman, I., Oxley, D. (1985): Temporal aspects of homes. A transactional perspective. In: Altman, I., Werner, C. (szerk.): Home environments. Plenum Press, New York, 1–32.
WHO (1992): International Statistical Classification of Diseases and Related Health Problems. Tenth Revision (BNO-10). WHO, Genf.
Wilson, G.T. (1999): Cognitive behaviour therapy for eating disorders: progress and problems. Behav. Res. Therapy 37:79–95.
Wood, B. (1985): Proximity and hierarchy: orthogonal dimensions of family interconnectedness. Family Process, 24:487–507.
Wood, B., Talmon, M. (1983): Family boundaries in transition: a search for alternatives. Family Process 22:347–357.
 
Ajánlott irodalom
Túry F., Szabó P. (2000): A táplálkozási magatartás zavarai: az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. Medicina, Budapest.
Túry F. (2005): Anorexia, bulimia. Önsegítő és családsegítő kalauz. Print-X-Budavár, Budapest.
Túry F., Pászthy B. szerk. (2008): Evészavarok és testképzavarok. Pro Die, Budapest.

Válogatott pszichoterápiás esettanulmányok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 699 3

Az esetek sora evészavarokban szenvedők terápiájával kezdődik, hiszen ebből a kórképcsoportból származik a legtöbb terápiás tapasztalatom. Másfél évtizedet töltöttem evészavar-részlegek élén, többszáz ilyen betegünk volt. Sok tapasztalat gyűlt össze, s ezek közül válogattam a kötetben szereplő történeteket. Ezekben a leírásokban az orvosi kívánalmak jobban érvényesülnek, mint a pszichoterápiás finomságok. Abban bízom, hogy a bemutatott esetek gondolatébresztőek lehetnek a hasonló zavarokban szenvedő betegek kezelésével foglalkozó szakemberek számára. Remélem továbbá, hogy más típusú zavarok kezelésében is ötleteket adhat e néhány írás. Bár az esetek többsége pozitív kimenetellel zárult (ha nem is mindig teljes remisszióval), néhány történetben a terápiás gyakorlat csapdái, kínlódásai, netán kudarcai mutatkoznak meg. Az utóbbiakból is sokat lehet tanulni, ha a terapeuta kellő önreflexióval rendelkezik, s nem a szokványos terapeutai hiúság szolgáltat számára könnyedén fellelhető önigazolásokat. Talán a pszichoterapeuta-képzések hallgatói is hasznosnak találják majd a kötetet. Rögös út a miénk. A pszichoterápia gyógyítást jelent. A gyógyítás azt jelenti, hogy valamilyen sikerrel járt a terápiás folyamat - ha nem is mindig teljes sikerrel (bár a gyógyulás a teljes tünetmentességre utal). A bemutatott esetleírások zöme természetesen több-kevesebb sikerességet is igazol. A tucatnyi esetleírás végén azonban - tizemharmadikként, ráadásként - található egy olyan rövid beszámoló is, amely terápiás kelepcéket és kudarcokat ismertet, illusztrálandó a pszichoterápia nehézségeit is. A sikerekből is lehet tanulni, de a sikertelenségek elemzéséből talán még többet. Ezzel arra a kötelező önvizsgálatra szeretném felhívni a figyelmet, amely nélkül a pszichoterápia nem végezhető. Elég sokszor találkozunk olyan esetbeszámolókkal, amelyek a terapeuta érdemeit hivatottak illusztrálni, s a beteg csupán háttértényező marad. Lényeges: a terápia a betegért van, nem öncélú szellemi kaland A szolgáltatásban nem a szolgáltató a fontos, hanem a kliens. Így lesz a szolgáltatásból szolgálat. (Túry Ferenc)

Hivatkozás: https://mersz.hu/tury-valogatott-pszichoterapias-esettanulmanyok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave