Kuhn és Popper valójában sok mindenben egyetértett, ami az alapokat illeti. Mindketten úgy gondolták, hogy a megfigyelések elmélet által terheltek; hogy egy tudományos elméletnek cáfolhatónak és tesztelhetőnek kell lennie (Kuhn szerint a megfigyelések és az elméletek össze nem egyeztethetősége a tudományos forradalmak legfőbb kiváltó oka); hogy egy elmélettel kapcsolatos nehézségek nem vezetnek feltétlenül az elmélet feladásához; hogy lehetetlen egy cáfolatot teljes bizonyossággal elfogadni; hogy nem létezik az elméletek közötti választást biztosan eldöntő, általánosan alkalmazható algoritmus; hogy a tudomány nem az igazságok halmazának folytonos gazdagításával, hanem alapvető fogalmi váltásokkal halad előre; és hogy a kutatások hátterében általános metafizikai feltevések állnak, melyek megdönthetők. Sőt, Kuhn (1970) megjegyezte, hogy nézetei majdnem minden esetben szinte teljesen megegyeznek Sir Karl nézeteivel. Másrészről kettejük megközelítése mélységesen különbözőnek tűnik; Popper például úgy írta le a kuhni normál tudományt, hogy az „veszélyt jelent a tudomány, sőt, az egész civilizációnk számára” (1970, 53.). Mi volt a különbség Kuhn és Popper között? Worrall (2003) szerint a fő gyakorlati különbség kettejük között eltérő stratégiájukkal kapcsolatos: míg Kuhn szerint a kísérleteket a központi feltevéseket elfogadva kell megtervezni úgy, hogy a kiegészítő hipotéziseket – és így a kiegészítő hipotézisek kiötlésében a tudós leleményességét – lehessen tesztelni; addig Popper, úgy tűnik, azt gondolta, hogy a kísérlet tervezése során a kutatónak nem a kiegészítő hipotéziseket, hanem a központi feltevéseket kell szem előtt tartania és a cáfolat lehetőségének kitennie. Azért mondom, hogy „úgy tűnik”, mert Popper nem tett különbséget a kiegészítő hipotézisek és a központi feltevések között, Kuhn viszont igen. Mindazonáltal Popper példáira elsősorban a központi és nem a periferikus nézetek cáfolati kísérlete jellemző, ráadásul kétségkívül úgy gondolta, hogy a központi nézeteket bármikor ki lehet tenni a cáfolat lehetőségének. A gyakorlatban a tudósok mindkettőt cáfolni próbálják különböző alkalmakkor; így lehet, hogy ez a különbség Kuhn és Popper között nem más, mint a félig teli és a félig üres pohár közötti különbség.