2.9. Érzékelés: a szaglás

 

Orrunk Desmond Morris szerint „egyedülálló jelenség”.1 Hasonló alakú szerv egyetlen más élőlénynél sem alakult ki, még legközelebbi rokonainknál a főemlősöknél sem. Az arcunkból kiugró orrcsont meglehetősen sérülékeny, illetve törése olyan sokkoló fájdalommal járhat, hogy a sérült ember gyakorlatilag védekezésképtelenné válik. Nem világos, hogy mi lehet az evolúciós értelme ennyire tolakodóan előrenyúló, könnyen sebezhető és védtelen érzékszervet kifejleszteni. Azokat, akik az orr szemet védő pajzs szerepét hangsúlyozzák, még bizonyára nem érte erős ütés ezen szervükre. Egyesek úgy vélik, hogy a lefelé néző orrlyukak megóvják a szaglószervet az esőtől, illetve a korábbi „vízimajom” elméletet igazolandó, alakja képes a vízbe merülő fejünket megóvni a beáramló folyadéktól. Könnyen belátható: amennyiben ennek evolúciós fontossága lenne, bizonnyal találnánk hasonló szervet szerte az állatvilágban, nem is beszélve a főemlősökről. Létezik olyan magyarázat is az orr és környezetében található üregrendszer kialakulására, hogy ezeknek a rezonátoroknak köszönheti az emberi faj a beszéd és éneklés képességét. Az elméletek hívei vitatkoznak, és itt nem lehet célunk a vita eldöntése, ezért egyetlen megállapítást teszünk: az emberi orr páratlan szerv.

Felépítésének köszönhetően képes a tüdőbe jutó levegő pormentességét, egyenletes páratartalmát (95%), valamint megfelelő hőmérsékletét (35 °C) is biztosítani. Az orr hiánya viszonylag gyorsan károsítja a tüdőt is. Ha jobban belegondolunk, ostobaságnak tűnik a poros és szennyezett városi környezetben megfosztani orrunkat a védelmező és szűrő funkciót ellátó orrszőrtől, de a metroszexuális megjelenés vágya erősebbnek bizonyul bármilyen racionális érvnél. Orrunk csodálatos védekező apparátusát bizonyítandó Morris idéz egy dokumentált esetet a második világháborúból, amikor az egyik vadászrepülő pilótája elveszítette a kabintetőt, és kénytelen volt két órán keresztül repülni −32 °C-os hidegben, 400 km/órás sebességgel, védelem nélkül. Megúszta egyszerű torokgyulladással.2

Az orr alakja és nagysága számos találgatásra, gúnyra és értelmezésre ad okot a különböző kultúrákban. Vitathatatlan az orr szerepe az eltérő külső körülményekhez való alkalmazkodásban. Az északi, hidegebb vidékeken lakók orra is nagyobb, mert a szárazabb, hideg levegőben sokkal nagyobb szerepet kap a levegő páratartalmának növelése – 99% az orrból származik –, mint a trópusokon, ahol az emberek orrmérete is szerényebb – a pára 73%-át biztosítja az orrnyálkahártya. Általában minden kultúrában szebbnek tartják a kisebb orrú nőket, és főleg Ázsiában, az anime hazájában láthatjuk a karakterek nagy szemét és arányaiban túl kicsi orrát. A szépségiparban dolgozó plasztikai sebészek igen ritkán számolnak be hölgyek orrnagyobbító igényeiről, inkább a fordítottját tapasztalják. A férfiakat viszont kevésbé zavarja a nagy orr, és sok kultúrában létezik a hiedelem a férfiasság, tehetség, intelligencia és az orrméret összefüggéséről. Egy nemrég végzett kínai kutatás3 pozitív korrelációt mutatott ki az erektált pénisz hossza és az orr mérete között, 20–60 év közötti férfiak vizsgálata alapján. Általában elmondhatjuk, hogy a nagyobb orr bizonyos kulturális és pszichológiai összefüggések miatt a férfiakat határozottabbnak, magabiztosabbnak és dominánsabbnak mutatja, ami vonzó lehet a nők szemében.

 

search

23. ábra. Az orrüreg metszeti képe és a szagló receptorok az üreg felső részén

Forrás: https://enthouse.blog.hu/2010/04/19/szaglaszavar_okai, letöltve: 2025. 05. 07.

 

1 Morris (1990). i. m. 65.

2 Morris (1990). i. m. 70.

3 Xu, C. et al. (2023). Nose Size Predicts Adult Erectile Penile Length. Andrologia. 2023(7), 1–5.

Tartalomjegyzék

• A fogyasztó pszichológiája
• Impresszum
• A szerzőről
• Köszönetnyilvánítás
• 1. Előszó
• chevron_right2. Az ember (érzékeléstől a viselkedésig)
  • 2.1. Bevezető
  • 2.2. Az ember mint munkaerő
  • 2.3. Az emberi információfeldolgozás
  • chevron_right2.4. Az észlelés és az érzékelés
    • 2.4.1. Az érzékszervek jellemzői
  • 2.5. Figyelem
  • 2.6. Érzékelés: a fájdalom
  • chevron_right2.7. Érzékelés: a látás és az észlelés
    • 2.7.1. A vizuális észlelés
    • 2.7.2. Vizuális ingerek és az érzelmi válaszok kapcsolata
    • 2.7.3. Vizuális ingerek és figyelmi mechanizmusok
    • 2.7.4. A színlátás
    • 2.7.5. A vizuális marketing stratégiai alapjai
    • 2.7.6. Színek pszichológiája és hatása a fogyasztói magatartásra
    • 2.7.7. Formák és egyéb vizuális elemek szerepe a termékfelismerésben
    • 2.7.8. Következtetések és gyakorlati alkalmazások
  • chevron_right2.8. Érzékelés: a hallás
    • chevron_right2.8.1. A beszéd és a zene észlelésének neuropszichológiai alapjai
      • 2.8.1.1. A központi hallórendszer szerveződése
    • 2.8.2. A hang pszichológiai hatásai a fogyasztói magatartásban
  • chevron_right2.9. Érzékelés: a szaglás
    • 2.9.1. A szaglás folyamata
  • 2.10. Érzékelés: az ízlelés
  • 2.11. Érzékelés: a haptikus és taktilis érzékelés
  • 2.12. Érzékelés: a proprioceptív érzékelés
• chevron_right3. Az ember mint vásárló: a marketing születése
  • 3.1. Bevezető
  • chevron_right3.2. A modernitás és a felvilágosult kapitalizmus
    • 3.2.1. A látszat és az önáltatás jelentősége az értékesítésben – Josiah Wedgwood
  • chevron_right3.3. A 19. század: a figyelem és az emlékezet befolyásolása
    • 3.3.1. Gestalt: mi a jó forma?
• chevron_right4. A 20. század: fogyasztói társadalmak, a klasszikus marketing virágkora
  • 4.1. Bevezetés
  • chevron_right4.2. Behaviorizmus: a megerősítés fogalma és a tanulás összefüggése
    • 4.2.1. A fogyasztói élmény – mint jutalom
    • 4.2.2. Kognitív tanulás
    • 4.2.3. Viselkedéses tanulás
  • chevron_right4.3. Freud a Madison Avenue-n
    • 4.3.1. Az archetipikus történetek szerepe a marketingben
• chevron_right5. A Hatalmas Fogyasztó
  • 5.1. Bevezetés
  • 5.2. A fogyasztó felfedezése: George Katona (1901–1981) forradalma
  • chevron_right5.3. A bizalom fogalma
    • 5.3.1. Márkákkal és termékekkel kapcsolatos bizalom a marketingben
  • 5.4. A fogyasztói társadalom felemelkedése
  • 5.5. A fogyasztói viselkedés értelmezése
  • 5.6. Martin Fishbein és Icek Ajzen: a megokolt viselkedés elmélete, az attitűdök, a társadalmi normák és a szándékok szerepe
  • 5.7. Petty és Cacioppo meggyőzéssel kapcsolatos modellje (ELM)
• chevron_right6. A megismerés, az emlékezet és az érzelmek szerepe a gondolkodásban
  • 6.1. Bevezetés
  • 6.2. Az értékek és a kognitív iskola: az eszköz-cél (Means–End) láncok elmélete
  • 6.3. Maslow nehezen operacionalizálható értékmodellje
  • 6.4. Milton Rokeach értékelmélete
  • chevron_right6.5. Értékrendszerünk kialakulása
    • 6.5.1. Az attitűd fogalma
    • 6.5.2. Schwartz és a Rokeach-féle értékszemlélet kapcsolata
  • 6.6. Az eszköz-cél láncok: hogyan gondolkodik a fogyasztó?
  • 6.7. A szociális értékek használata a marketingben
  • 6.8. A kognitív feldolgozás és a kognitív struktúra
  • 6.9. Az érzelmek és a gondolkodás
  • 6.10. A kognitív struktúrák szerveződése, működése és jelentősége
  • 6.11. A tudás struktúrái
  • 6.12. A tudásstruktúrák típusai
  • 6.13. A MECCAs modell
  • 6.14. Marketingkövetkezmények
• chevron_right7. Az érzelmek és szerepük a fogyasztó mély megértésében – archetípusok, personák
  • 7.1. Bevezető
  • 7.2. Az érzelem természete
  • 7.3. A „testbe ágyazott megismerés” (Embodied Cognition)
  • 7.4. Az érzelmek és a testmozgások összefüggése az embodied cognition elmélet alapján
  • 7.5. Az érzelmek mérése
  • 7.6. Marketingben alkalmazott érzelemmérési módszerek
• chevron_right8. A fogyasztó érzelmi kötődése: a márka (Brand) és a márkaérték (Brand Equity)
  • 8.1. Bevezető
  • 8.2. Mit jelent a márka?
  • 8.3. A brand és a branding története
  • chevron_right8.4. A Brand Management és a márkaérték hagyományos megközelítése
    • 8.4.1. A Digitális Brand Equity megjelenése
    • 8.4.2. A digitális márkaérték mérése
    • 8.4.3. A márkaérték romlása (Brand Equity Erosion)
• chevron_right9. A fogyasztói döntés – a kvázi racionális piac
  • 9.1. Bevezető
  • 9.2. Hogyan hozza döntéseit a Homo sapiens?
  • 9.3. A fogyasztói viselkedés mint döntés
  • 9.4. A relatív fogyasztó: Prospect Theory (a kilátás elmélete)
  • 9.5. A tranzakcionális hasznosság
  • 9.6. A kognitív torzítások és heurisztikák
  • 9.7. A versengés és együttműködés
  • 9.8. A tömegek bölcsessége és a „groupthink”
  • 9.9. A heurisztikák és elfogultságok listája
  • chevron_right9.10. Védekezés a heurisztikus torzítások ellen
    • 9.10.1. A reaktancia
    • 9.10.2. A nudge (ösztökélés)
    • 9.10.3. Az alkudozás kultúrája
    • 9.10.4. Az alkudozás folyamata
• chevron_right10. A fogyasztó személyisége: a Big Five (extroverzió, kedvesség, lelkiismeretesség, nyitottság, érzelmi labilitás) és a dinamikus személyiségelméletek
  • chevron_right10.1. Bevezetés
    • 10.1.1. A személyiség strukturális elmélete
  • chevron_right10.2. A Big Five-személyiségdimenziók
    • 10.2.1. A Big Five faktorai
    • 10.2.2. Marketingfelhasználás
  • chevron_right10.3. A dinamikus személyiségmodellek
    • 10.3.1. A személyiség dinamikus modelljeinek alapelvei (Cervone, 2004)
    • 10.3.2. A CAPS-modell (Cognitive-Affective Process System) – kognitív-affektív folyamatrendszer
    • 10.3.3. Alkalmazás a marketingkutatásban
• chevron_right11. Posztmodern: a csalódott fogyasztó
  • 11.1. Bevezető
  • 11.2. A posztmodern társadalmi jellemzői
  • 11.3. A posztmodern fogyasztó változása
  • 11.4. A posztmodern fogyasztó jellegzetességei marketingszempontból
  • 11.5. A posztmodernre adott marketinges válasz
  • 11.6. Az agilis marketing: modern szervezet próbál eladni a posztmodern fogyasztónak
• 12. Záró gondolatok
• Irodalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 213 6

Örömmel fogadtam Becker György vállalkozását, hogy könyv formájában is összefoglalja egyetemi körökben népszerű előadásainak tartalmát. A fogyasztó pszichológiája azonban több egyszerű összefoglalásnál: arra tesz kísérletet, hogy a reklámkészítési és marketingkutatási gyakorlatot a fogyasztói reakciókat bejósolni képes tudománnyal kösse össze. Az elméleti eredmények mögött meghúzódó szociális változások és gazdasági szükségszerűségek éppen úgy tükröződnek a könyvben, mint a kutatási módszertan néha fokozatos, ám újabban forradalmi átalakulása. A szokatlanul gyors átalakulásban egyre fontosabb lesz a kogníció, tehát annak megértése, hogy hogyan értjük meg a változó világot. A könyv erről szól. Remélem, hogy korábbi hallgatóim és a gyakorlati szakemberek haszonnal forgatják majd.

Fazekas Ildikó

az Önszabályozó Reklámtestület (ÖRT) igazgatója,

a Széchenyi István Egyetem címzetes egyetemi docense, a Budapesti Gazdasági Főiskola címzetes főiskolai docense

A fogyasztó pszichológiája tanulságos olvasmány mindazoknak, akik mélyebben szeretnék megérteni a fogyasztói döntések mögött meghúzódó emberi gondolkodást és viselkedést, és üdítően olvasmányos tankönyv a marketing- és közgazdaságtan-hallgatók, pszichológusok, kommunikációs és piackutatási szakemberek számára. Átfogó képet ad a fogyasztói viselkedés pszichológiai, szociálpszichológiai és marketingelméleti alapjairól. A kötet az emberi érzékelés működésétől indulva vezeti végig az olvasót a modern marketing kialakulásán, a fogyasztói társadalom fejlődésén, a megismerés, az emlékezet és az érzelmek szerepén át egészen a márkákhoz való kötődés, a döntéshozatal, a személyiség és a posztmodern fogyasztói magatartás legfontosabb kérdéseiig. Tudományos igényességgel, mégis közérthető stílusban tárja fel azokat a pszichológiai mechanizmusokat, amelyek a mindennapi vásárlásoktól a márkahűség kialakulásáig meghatározzák viselkedésünket.

Faragó Klára

az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar professor emeritusa

Hivatkozás: https://mersz.hu/becker-a-fogyaszto-pszichologiaja//