MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Tripliciter dicere
Szokott és szokatlan fordítási jelenségek
2.4. A kultúrák közötti távolság
A kultúrák közti távolság leírására használt adatok1 magyarázatra szorulnak. A mérés úgynevezett rokon adatokon alapul, a módszer pedig a következő: egy 200 alapjelentést (pl. apa, anya, számok stb.) tartalmazó listából, amelyet Swadesh (1952) válogatott ki, mindegyik jelentéshez Dyen és társai (1992) olyan szavakat gyűjtöttek össze, amelyeket 95 indoeurópai nyelvváltozatban (azaz nyelven és dialektusban) használnak, és ezeket kognát osztályokba rendezte. Egy ilyen osztály a különböző nyelvváltozatok összes, az adott jelentéshez kapcsolható szavát tartalmazza, amelyek egy közös alapszóból közvetlenül származtathatók.2 Az i és j nyelvek közötti távolság egyenlő lesz a két nyelv szavainak (amelyek nem származtathatók közös alapszóból) százalékos arányával. Ezért ez a távolság az 1-hez közelít, ha a két nyelvnek teljesen más gyökerei vannak (például az angolnak és a finnek, amely nem indoeurópai nyelv), más esetben pedig 0-hoz közelít (például a szlovák és a cseh esetében).3 Ebben a kontextusban nem használjuk a távolságot annak mérésére, hogy milyen nehéz i nyelvről j-re fordítani, hiszen ez egy jóval összetettebb jelenség, mint a szókincs relatív közelségének mérése.4 Helyette Cavalli-Sforza (2000) feltételezésére alapozunk, amely szerint a nyelvi távolságot a kulturális távolsággal helyettesíthetjük.
A B függelékben bemutatott mikroökonómiai modell alapján olyan egyenletet írhatunk fel, amelyben a forrásnyelvről célnyelvre lefordított művek számát a következő változók határozzák meg: (a) a forrás- és célnyelvet anyanyelvként beszélő népesség nagysága, illetve (b) a két nyelv közti távolság.
Egy variánsban magyarázóváltozóként hozzáadtuk az adott célnyelvet beszélők olvasni tudását, illetve az átlagkeresetet. Az adatokat a C függelékben részletezzük.
Ebben a modellben az összes forrásnyelvre és az összes célnyelvre is egy-egy egyedi paramétert vezettünk be. Ez elfedheti (és el is fedi) a nyelvek közötti egyenlőtlenségeket, amelyeket a szociológusok ki szoktak emelni, és amelyek egyértelműen kiolvashatók az 11.1. táblázatból. Ennek csökkentésére két másik modellt is bevezettünk, amelyekben vagy a forrás-, vagy a célnyelveket bontottuk fel. Ezt a 3. fejezetben tárgyaljuk tovább.
| 1 | Habár a kulturális távolság adatai bizonyos mértékig elérhetők (lásd Hofstede 1980, 1991, valamint Hofstede weboldalait http://spitswww.uvt.nl/web/iric/hofstede/page3.htm és http://geert-hofstede.international-business-center.com/index.shtml), mi mégis a Dyen és társai (1992) által számolt nyelvi távolságot használjuk. Ennek két oka van: (a) a kulturális távolságokról csak országok vonatkozásában beszélhetünk, nyelvekében nem, holott az UNESCO adatai nyelvekre vonatkoznak; (b) kulturális távolságok csak néhány ország esetében léteznek, és biztosan nem mindegyikben, amelyeket a nyelvek közötti fordítások alapjául vettünk. |
| 2 | Tehát nem vettük figyelembe a más nyelvből kölcsönzött szavakat. |
| 3 | A finn, a magyar és az észt távolságát az indoeurópai nyelvekhez viszonyítva 1-gyel jelöljük. |
| 4 | Lásd például Catford (1967), illetve Nida és Taber (1969). Nida (1975: 98) igen világosan fogalmaz a fordítással kapcsolatos két kérdésről: „Az első a fordítást inkább művészetként és nem tudományként állítja be, míg a második azt a problémát veti fel, hogy egyáltalán lehetséges-e fordítani.” Heine, a német költő, azt állította, hogy minden franciára fordított verse csupán „szalmával kitömött holdfény”, és Nabokov, aki ugyanúgy írt angolul és oroszul is, a következőt jegyzi meg („Jevgenyij Anyegin fordításáról” című versében): „tálcán egy költő sápadt és dühösen néző feje, papagáj rikácsolása, majom rikoltozása és a halott megszentségtelenítése” (saját fordítás). Régen Isten szavának fordítása istenkáromlásnak számított. A „böjti tekercs” (Megillath Ta'anith Kr. e. első század) „leírja, hogy az emberek úgy hitték, hogy azért szállt koromsötétség három napig a világra, mert a Törvénykönyvet lefordították görögre.” Lásd Steiner (1992: 251–252). De ez már a hermeneutika tudományához tartozik. |
Tartalomjegyzék
- Tripliciter dicere. Szokott és szokatlan fordítási jelenségek
- Impresszum
- Hálás köszönet a bírálóknak és a lektoroknak / Our heartfelt thanks to the reviewers and revisers
- Varietas Delectat 2. Bevezető a kötet tanulmányaihoz
- 1. rész. Fordítás és egyetem háromféleképp
- Get Geist. Interszemiotikus fordítási kísérlet
- A kánonban maradás ára: Chaucer esete Peter Ackroyddal
- Pályakövetési felmérés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fordító és tolmács mesterszakán végzettek körében
- 1. Bevezetés
- 2. Módszertan
- 3. Eredmények
- 4. Következtetések
- 4.1. A fordító-tolmács végzettségűek többsége nem a nyelvi szolgáltatási szektorban helyezkedik el
- 4.2. Az átvihető készségekre (transferable skills) és a horizontbővítésre nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a képzőintézményeknek
- 4.3. A kommunikációs készségek kiemelt fejlesztése
- 4.4. Az angol nyelv dominanciája
- 4.5. Változatos munkanyelvek
- 4.1. A fordító-tolmács végzettségűek többsége nem a nyelvi szolgáltatási szektorban helyezkedik el
- 5. Összegzés
- Felhasznált irodalom
- 1. Bevezetés
- 2. rész. Fordítástudományi elemzések háromféleképp
- A magyar műfordítók helyzete 1980–2000 között
- 1. A kultúra mint politikai eszköz
- 2. Releváns intézmények kialakulása és a Kiadói Főigazgatóság
- 3. A könyvkiadás mozgatórugói a Kádár-korszakban
- 4. Műfordítói munkakörülmények
- 5. A fordítók anyagi helyzete
- 6. A műfordítók megbecsültsége
- 7. Mi változott a rendszerváltással?
- 8. A szépirodalmi könyvkiadás változásai és állandóságai
- 9. A műfordítók helyzete a rendszerváltás utáni évtizedben
- 10. Összegzés
- Felhasznált irodalom
- Rendeletek
- 1. A kultúra mint politikai eszköz
- The visibility of French and Hungarian literary translators. A comparative analysis
- Typical and atypical in language mediation
- 1 Introduction
- 2 Typical and atypical based on the translator and interpreter
- 3 Typical and atypical based on the source text
- 4 Typical and atypical based on the target text
- 5 Typical and atypical based on target text function
- 6 Typical and atypical in certain modes of language mediation
- 7 Conclusions
- References
- 1 Introduction
- A magyar műfordítók helyzete 1980–2000 között
- 3. rész. Műfordításokról háromféleképp
- 4. rész. Műfordítás-tudomány magyar fordításban
- Lefordított irodalom: rendszer, norma, performancia. A műfordítás célorientált megközelítése
- 0. Bevezetés
- 1. A műfordítás mint empirikus jelenség
- 2. A „fordítási ekvivalencia” fogalma
- 3. A forrásorientált fordításelméletek alkalmatlansága a műfordítás vizsgálatára
- 4. Keretrendszer a műfordítás célorientált megközelítéséhez
- Felhasznált irodalom
- 0. Bevezetés
- A műfordítás gazdaságtana: elmélet és bizonyítás
- Hogyan (nem) lépik át az irodalmi művek a határokat? A világirodalom szociológiai szempontú megközelítése
- Kulturális transzfer és fordításszociológia. Folyamatalapú megközelítés
- A műfordító mint szerző: az elképzelés filozófiai vizsgálata
- Lefordított irodalom: rendszer, norma, performancia. A műfordítás célorientált megközelítése
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 228 0
A kötet tizennégy fordítástudományi tanulmányt vonultat föl, négy részben. Az első rész a fordítás és egyetem alcímet viseli, három tanulmánya a fordítás és oktatás témakörét járja körbe két kísérlet és egy utánkövetés formájában. A második rész három fordítástudományi elemzést tartalmaz, melyek közül kettő a műfordítók helyzetét vizsgálja, a harmadik pedig magát a fordítástudomány tárgyát osztályozza. A harmadik rész konkrét műfordításokra összpontosít és három esettanulmányt sorakoztat föl: a példák egy olasz történelmi regény angol, német és magyar fordításai, illetve a kanadai-magyar műfordítási áramlatból, valamint egy hazai irodalmi együttműködésből származnak. A negyedik rész öt, kiemelkedő jelentőségű, eredetileg angolul írt fordítástudományi munka magyar fordítását tartalmazza, amelyeket a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fordító és tolmács mesterszakos hallgatói, illetve fordítástudományi kutatásokat végző doktoranduszai készítettek.
Hivatkozás: https://mersz.hu/sohar-tripliciter-dicere//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
