Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


Az indopacifikus korallzátonyok

Az indopacifikus korallzátonyok már Darwin és Dana (1840) által megkülönböztetett három fő formája a szegélyzátony, a sánczátony és az atoll. Szegélyzátonyok vannak a Csendes-óceánban, pl. Hawaii-, a Salamon-szigetek s az Új-Hebridák, az Indiai-óceánban a Mauritius-szigetek, Madagaszkár és Moçambique partvidékén. Sánczátonyok veszik körül pl. Tahitit és a Fiji-szigeteket. A partvonalat kísérő szegély- és sánczátonyok gyakran — pl. az Új-Kaledóniát körülfogó (összesen 1 500 km hosszú) övben — egymással váltakozva találhatók. Ennek az az oka, hogy a sánczátonyok a tengerszint relatív megemelkedése következtében a szegélyzátonyokból alakultak ki. Földünk legnagyobb sánczátony öve azonban az Ausztrália K-i partjai mentén, ∼2000 km hosszúságban, 16–320 km szélességben kialakult, összesen 215000 km2 alapterületű Nagy-korallzátony (Great Barrier Reef).

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave