Az arenitek vegyelemzése részint a törmelékes alkotók, részint a dia- és epigén ásványkiválás (a cement) anyagát tükrözi (20.8 táblázat). A SiO2-tartalom zöme a törmelékes kvarcszemcsékből, kisebb része más szilikátásványokból és az esetleges kovás kötőanyagból származik. Szilikátokban lekötött mennyiségének a szabad kvarchoz való aránya a kőzet ásványtani érettségének a kifejezője. Az Al-tartalom a földpátok és az agyagásványok mennyisége szerint változik. A CaO és MgO részint a karbonátos törmelék, részint a cementásványok (kalcit, aragonit, dolomit, gipsz, anhidrit, klorit, montmorillonit) összetevője. A meszes kötőanyag gyakorisága miatt a homokkövek CaO-mennyisége általában nagyobb a MgO-énál. A többnyire kis mennyiségű alkáliák a földpátokból, csillámokból, agyagásványokból, esetleg zeolitokból kerülnek ki. A K2O-t a káliföldpátok, csillámok és hidrocsillámok, a Na2O-t pedig a Na-földpát és más Na-tartalmú komponensek szolgáltatják. A K2O mennyisége — a grauvakkék kivételével — általában nagyobb, mint a Na2O-é. A Na2O/K2O és a SiO2/Al2O3 arányok diagramjában a földpát- és kőzettörmeléktartalmú, éretlen homokkőfajták (arkózák, litarenitek, grauvakkék) mezőit fokozatosan váltják fel a szubarkózák, szublitarenitek és kvarcarenitek egyre nagyobb érettséget tükröző mezői (20.16 ábra).